DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fog az előterjesztésem 25 percig tartani, hiszen a törvényjavaslat terjedelme nem indokolja ezt.

Tisztelt Elnök Úr! Talán közismert, hogy az 1989. évi Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások a jogállami alkotmánymódosítás kidolgozása során az ügyészség alkotmányjogi helyzetéről való döntést nyitva hagyták, azt a Magyar Köztársaság végleges alkotmányának előkészítőire bízták. Az új alkotmány elfogadása hiányában azonban máig fennmaradt az a sajátos helyzet, hogy bár az ügyészség a kormánytól érdemben függetlenül működik, a legfőbb ügyész megválasztása és az ügyészségre vonatkozó törvények elfogadása egyszerű többséghez kötött maradt. Így valójában a kormánytöbbség választ legfőbb ügyészt és fogadja el az ügyészség jogállását meghatározó törvényeket, továbbá fennmaradt a legfőbb ügyész interpellálhatósága is. Ezek az alkotmányjogi feltételek mindenképpen a független működés korlátaiként érvényesülnek.

Az elmúlt évek történései azonban bebizonyították, hogy a hazai közéleti viszonyok között helyesebb, alkotmányjogi szempontból megnyugtatóbb, ha az ügyészség nemcsak megőrzi a független helyzetét, hanem azt megerősítjük. Ezért az alkotmány módosításáról szóló T/1247. számú törvényjavaslat kétharmados többséghez köti a legfőbb ügyész megválasztását, és az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvények elfogadását, továbbá megszünteti a legfőbb ügyész interpellálhatóságát is.

Ugyanezen cél vezeti a kormányt a most tárgyalt törvényjavaslat benyújtása során is. Az ügyészség függetlenségének lényegi eleme, hogy a legfőbb ügyész megbízatása hat évre szól, így a megbízatási ideje eltér a parlamenti ciklusoktól. A javaslat a legfőbb ügyész megbízatási idejének hatról kilenc évre történő emelésével tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen ezáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyész személyének meghatározásával az ügyészség működésére hatással lehet.

Az ügyészség, mint azt az Alkotmánybíróság is kimondta, nem politikai jellegű alkotmányos intézmény, a legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. E politikától független alkotmányos funkcióját erősíti meg a megbízatási idő meghosszabbítása, ami egyben az ügyészség stabilabb, kiszámíthatóbb működéséhez is hozzájárul.

Lényeges eleme a javaslatnak az az új követelmény is, amely egyébként az ügyészi szervezet régi igénye, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell kiválasztani. Ez az új feltétel két célt is szolgál, egyrészt tovább erősíti az ügyészség politikától való függetlenségét, másrészt a legfőbb ügyész szakmai alkalmassága szempontjából is meghatározó követelmény; biztosítja, hogy olyan személy legyen a legfőbb ügyész, aki nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is ismeri az ügyészi feladatokat, az ügyészség működését.

(A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst
Göndör István váltja fel.)

Ugyancsak az ügyészség stabil és kiszámítható működését szolgálják a javaslatnak azon rendelkezései, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha a legfőbb ügyész megbízatásának megszűnése esetén nem kerül sor időben új legfőbb ügyész megválasztására. Az elmúlt években előállt hasonló helyzetek világossá tették, hogy nem szabad egy ilyen fontos, hierarchikus irányítási, vezetési rendszerű alkotmányos jogvédő intézményt hosszabb időre teljes jogkörű vezető nélkül hagyni. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási idő letelte vagy a 70. életév betöltése miatt szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az újonnan megválasztott legfőbb ügyész hivatalba nem lép. Ezzel az ügyészség vezetésének folytonossága nem szenved csorbát, és a szervezet maradéktalanul elláthatja az alkotmányos feladatait. Lényeges, hogy csak az említett két megbízatásmegszűnési esetre vonatkozik ez a rendelkezés, mert a többi megszűnési ok esetén az ügyek továbbvitele vagy nem várható el a volt legfőbb ügyésztől, vagy azt a megszűnési ok jellege kizárja.

(14.10)

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat végül megszünteti azt a 2004-ben elfogadott megoldást, hogy az ügyész a 70. életéve betöltése előtt csak akkor helyezhető nyugállományba, ha azzal ő is egyetért. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ez a rendelkezés bármilyen méltányosnak is tűnik, valójában inkább hátrányos mind az ügyész, mind az ügyészi szervezet szempontjából. A konkrét tapasztalatok szerint ez a rendelkezés éppen azon ügyészek visszavonulását nem segíti elő, akik egészségi állapotuk vagy más hasonló ok miatt már nem tudják az ügyészi hivatáshoz méltó, magas szintű munkát végezni, ám felmentésükhöz, érthető okokból, nem járulnak hozzá. Így ma kizárólag az alkalmatlanság szakértői bizonyítása esetén lehet az ügyészt felmenteni, és ez a procedúra már csak az elnevezésében is megalázó. Ezért a javaslat az eredeti törvényszöveg megoldásához tér vissza, amelyet 1997-ben terjesztett elő az akkori kormány, és amelynek lényege, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult ügyészt a legfőbb ügyész felmentheti.

A javaslat azonban a 65. életév betöltését jelöli meg feltételként, így nem az 1997-ben elfogadott törvényszöveg szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatártól, hanem jóval később nyílik meg a felmentés lehetősége. Ugyanakkor a javaslat nem érinti azt a lehetőséget, hogy az ügyész maga kérje a nyugdíjazását, ha annak feltételei fennállnak. A javasolt szabályozás tehát egy létező problémára ad megoldást, és ennek érdekében visszalép a 2004. évben elfogadott túlzó és a szándékolt célon túlmutató következményekkel járó szabályozástól.

Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk közös érdeke a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményrendszerének megszilárdítása. Kérem ezért, hogy támogassák az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítését szolgáló alkotmánymódosításhoz kapcsolódó jelen törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu