DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki képviselőtársaim meglehetősen dramatizálták ennek a törvénynek a hatását. Szeretném akkor felidézni, hogy mi az, ami változik, mi a jelenlegi helyzet, és mi az, ami változik.

Jelenleg decemberben az Országgyűlés egyszerű többséggel, többségi szavazással 6 évre legfőbb ügyészt fog választani. Ami változik, az, hogy decemberben kétharmaddal 9 évre fog választani legfőbb ügyészt az Országgyűlés, tehát az Országgyűlés és nem a pártok, hanem az Országgyűlésben megválasztott, a nép által legitimált országgyűlési képviselők többséggel mindenképpen választani fognak új legfőbb ügyészt. Az a kérdés, hogy 6 évre vagy 9 évre választják. Ez a változás lényege.

Ezt azért szögeztem le, mert a kritikák egy része olyan volt, mintha nem decemberben választanánk legfőbb ügyészt, hanem a valamikori távoli jövőben választanánk. Valójában a legfőbbügyész-választás egyébként az elmúlt húsz évben mindenkor is a kormánytöbbség, tehát az egyszerű többség, az Országgyűlés egyszerű többségének kezében volt, és mindig is egyszerű többséggel választott az Országgyűlés. Mi azt gondoljuk, és azért terjesztette be a kormány ezt a javaslatot, mert az ügyészség függetlenségét szolgálná, ha ez a jövőben kétharmaddal történne.

És azt, hogy most éppen egy soron következő ügyészválasztásra is vonatkozik majd ez a kétharmados szabály, kérem, vonatkoztassák el attól, hogy egyébként helyes-e, hogy feles többséggel választja az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, vagy kétharmaddal kellene megválasztani. A jobbikos képviselők még azt is felvetették, hogy négyötöddel kellene megválasztani. Én azt hiszem, hogy az arany középút a kétharmad ebben a kérdésben, ugyanis minden más, Országgyűlés által választott közjogi szereplőt, gondoljanak csak bele, Legfelsőbb Bíróság elnöke, ombudsmanok, Állami Számvevőszék elnöke, mindegyiket kétharmaddal választja az Országgyűlés. Ezeknek a közjogi szereplőknek a kétharmados választás adja meg az erős legitimitását.

Elsősorban a kedves jobbikos képviselőtársaimhoz fordulok: nem tudom, felidézték-e, hogy a rendszerváltás utáni első legfőbb ügyész 10 évig, majdnem 10 évig volt hivatalban. Nem 9 évig, 10 évig volt hivatalban, hiszen egyszer újraválasztotta az Országgyűlés. Györgyi Kálmán mandátuma ilyen hosszú ideig tartott. Mellesleg abban az időszakban volt ő legfőbb ügyész, a rendszerváltás utáni első évtizedben, amikor éppen dúlt az önök által is elítélt vadprivatizációs időszak, és egyébként az önök által csak politikusbűnözőknek nevezett politikusok garázdálkodhattak ebben az országban. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.) Ez volt az első legfőbb ügyész tíz évének az eredménye, vagy hogy mondjam, az önök szempontjából az ő tevékenységéhez ez az időszak kötődik. Most nem tudom, miért ragaszkodnak ehhez az időszakhoz, és miért akarják, hogy a legfőbb ügyész olyan legyen, mint az első legfőbb ügyész volt. Én ezt persze malíciózusan jegyeztem meg, és Györgyi Kálmán védelmében mondtam el, hogy nyilvánvalóan a rá vonatkozó törvényeknek megfelelt a tevékenysége, és nem őbenne, hanem valószínűleg a törvényekben volt a hiba.

Bocsánat, nem Lamperth Mónika, hanem azt hiszem, hogy Lendvai Ildikó képviselő asszony mondta, hogy ez egy olyan rossz dolog, mint a bebetonozás, ez egy nagyon szörnyű dolog. Azt akarom kérdezni, frakcióvezető asszony, volt elnök asszony, hogy a bebetonozás valami olyasmi-e, hogy például az előző kormány 2014-ig küldött ki az Európai Unió Bizottságába biztost. Egy egész kormányzati ciklusra betonozta be azt a biztost, aki 2009-ben még az önök kormánya által delegált személy volt, és majd a 2014-ben megválasztott új Országgyűlés által megválasztott kormány tud új biztost küldeni. Azért szeretném kérdezni, hogy ez valóban bebetonozás-e ön szerint, mert ha egy ilyen bebetonozásról van szó, akkor szerintem ez nem egy demokratikus megoldás, hiszen a 2009-es európai parlamenti választásokat az a kormány és azok a kormánypártok elveszítették, mégis a vesztesek küldték ki öt évre a saját delegáltjukat az Európai Unió kormányába, az Európai Unió Bizottságába.

Ami pedig a bebetonozást általában illeti vagy a bebetonozás funkcióját illeti, azt szeretném mondani, hogy az igazságszolgáltatásban a bebetonozás a fő szabály, kötelező a bebetonozás az igazságszolgáltatásban. Gondoljanak csak a bírákra! A bírák, miután határozatlan időre kinevezik őket, 70 éves korukig úgymond bebetonozásra kerülnek a pozíciójukba, azért, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét így biztosítja minden jogállam. Egyébként az ügyészség is hasonló szervezet, nyilván nem ugyanaz a funkciója, mint a bíróságnak, de az igazságszolgáltatás független szervezete, a magyar alkotmányos rendszerben az ügyészség nem a kormány alá rendelt szervezet, hanem egy független szervezet. Ezt megerősítette egyébként egy alkotmánybírósági határozat is. Tehát a bebetonozást mint jogi technikát vagy alkotmányjogi technikát éppen az igazságszolgáltatás e két szervével szemben nem kivételnek, hanem fő szabálynak kell tekinteni, mert csak így működik a jogállam, ha az igazságszolgáltatás szereplői függetlenek a mindenkori választásoktól, a mindenkori kormánytöbbségektől és a mindenkori politikai nyomásgyakorlástól.

(15.40)

Mert visszatérve még egy gondolattal arra, hogy megszűnik az ügyész interpellálhatósága; igen, azért nyújtottuk be ezt a javaslatot, mert azt tapasztaltuk, éveken át azt tapasztaltuk, hogy az interpellációs jog valójában egy politikai nyomásgyakorlási eszköz volt a mindenkori kormánypártok kezében, de nemcsak a kormánypártok kezében, nyilván ellenzéki képviselők is interpellálták a legfőbb ügyészt, csak éppen az interpellációra adott válasz el nem fogadásának voltak politikai következményei. Más következményei nem, csak politikai következményei, például, hogy megrendült az ügyészségbe vetett bizalom, mert folyamatosan leszavazták a legfőbb ügyészt, és ezáltal megrendült az ügyészség függetlenségébe és az ügyészség alkotmányos funkciójába vetett bizalom.

Még egy mondat, megint csak jobbikos képviselőtársaim számára. Furcsa számomra az önök érvelése, mert én végigültem itt az előző egy-két évet a parlamentben, amikor kormánypárti képviselők, szocialista képviselők és szabad demokrata képviselők azért interpellálták folyamatosan a legfőbb ügyészt, és azért tartották nyomás alatt, hogy az önök által alapított Magyar Gárda ellen büntetőeljárásokat indítsanak, például. Tehát nem tudom, jó modell-e ez önök szerint, hogy itt ülnek, mondjuk, szocialista vagy liberális képviselők, és folyamatosan azért gyakoroltak nyomást az ügyészségre, hogy az általuk vélt igazságot, az általuk vélt bűncselekményeket az ügyészség üldözze. És az ügyészség erre mindig precíz választ adott, elmondta, hogy melyek az alkotmányos keretek, amelyekben neki mozognia lehet, és sosem fogadták el ezt a választ a szocialista és szabad demokrata képviselők. Ebből is látszik, hogy mennyire abszurd a legfőbb ügyész interpellálhatósága, és mennyire idegen az ő és az ügyészség jogállásától, alkotmányos jogállásától az interpellálhatóság.

Szeretném megnyugtatni - mint ahogyan már az alkotmány vitájában is megnyugtattam - a tisztelt Házat és a közvéleményt, hogy az ügyészség nem marad kontrollálatlan, az ügyészség továbbra is parlamenti ellenőrzés alatt áll, a legfőbb ügyészhez kérdés intézhető, minden ügyben kérdés intézhető, és erre a jogszabályi keretek között köteles válaszolni az ügyész, akár minden ülésen meg lehet kérdezni. Ezenkívül pedig az ügyész, a legfőbb ügyész évente beszámol az Országgyűlésnek, és az ügyészség munkája nemcsak parlamenti kontroll alatt áll, hanem végső soron egy törvényességi kontroll alatt is áll, hiszen a bíróság ítéli meg, hogy az ügyészség által a bíróság elé tárt ügyekben vajon az ügyészség álláspontja helytálló-e, törvényes-e vagy törvénytelen.

Összefoglalva tehát: a támogató javaslatokat, támogató véleményeket nagyon szépen köszönöm. A kritikákat eltúlzottnak, és politikailag szándékosan dramatizáltnak érzem a hangulatot. Teljesen felesleges ez a dramatizálás.

Decemberben mindenképpen legfőbb ügyészt választ az Országgyűlés. Annyi a kérésünk, annyi a javaslatunk, hogy azt ne feles többséggel és 6 évre tegye, hanem kétharmaddal és 9 évre tegye, mert úgy gondoljuk, hogy ez az a választási mód, megválasztási mód, amely a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségét garantálja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu