DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt, hogy mekkora fába vágta a fejszéjét a Fidesz, talán az is jelzi, hogy az előterjesztő Lázár János talán egyszer, a Fidesz vezérszónoka meg egyszer sem ejtette ki azt a szót a száján, hogy Alkotmánybíróság, miközben csonkolják az Alkotmánybíróság hatáskörét. (Rónaszékiné Keresztes Monika: Nem ez a lényeg.)

A másik, ami még mutatja ezt, hogy az egyébként kiváló szónok Lázár Jánost én még ilyen zavarban nem láttam.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2010. október 26-án megsemmisítette az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények bizonyos rendelkezéseit, és kimondta... (Közbeszólások, zaj a kormánypártok padsoraiban. - A hozzászóló pillanatnyi szünetet tart.) Azt vártam, hogy figyeljenek. És kimondta, hogy alkotmánysértő az Országgyűlés kétharmados többségének az a gondolata, hogy a fülkeforradalomra való hivatkozással bármit megtehet. Világossá tette, hogy a törvények visszaható hatályának tilalmát be kell tartani, és demagóg kirohanásokkal - mint amit az előbb tett Szijjártó úr - nem lehet elkobozni köztisztviselők, pedagógusok, egészségügyi dolgozók törvényesen járó juttatásait.

Az elmúlt hónapokban a Fidesz a választók felhatalmazásával megerőszakolt törvényeket, demokratikus szokásokat és elveket. Semmibe véve a társadalmi egyeztetés részben törvényeken, részben szokásokon alapuló rendszerét, erőszakkal használta az egyébként törvényes választásokon szerzett parlamenti felhatalmazását. Ennek az erőszaktevésnek parancsolt megálljt határozatában az Alkotmánybíróság.

Tisztelt Országgyűlés! Parlamenti demokráciában súlyos félreértés úgy értelmezni a választók felhatalmazását, hogy azzal tudatosan alkotmánysértést, törvénysértést követhetnek el. Erre nem adtak a választók felhatalmazást sem a Fidesznek, sem Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, ha a kormánypárti többség meg akarja szüntetni a pofátlan kifizetések gyakorlatát - ami egyébként helyes és támogatandó, mondom még egyszer, helyes és támogatandó -, akkor más törvényes eszközöket kell ehhez használnia. Az alkotmánybírák szakszerű jogi érveléssel írták le mindazt, aminek nagy részét az ellenzéki pártok képviselői elmondták, elmondtuk itt a parlamenti vitában, de érveltek a szakszervezetek, civil szakértők, elemzők, újságírók, mindhiába. A Fidesz minden aggódó mondatot elengedett a füle mellett. Joggal gondolhatná a demokráciát és az alkotmányosságot fontosnak tartó magyar honpolgár: az Alkotmánybíróság által felmutatott piros lap után a forradalmi kormány elgondolkodik.

Hogy a kormányoldalon is értsék, focihasonlatot mondok. Ha valakinek, mondjuk, a Videotonból piros lapot mutat a játékvezető, annak bizony el kell hagynia a pályát, és a következő meccsig nem árt gondolkodni azon, hogy legközelebb hogyan kerülje el a fiaskót. Nem ez történt. Ahelyett, hogy a kormány és parlamenti frakciója, megszívlelve az Alkotmánybíróság intelmeit, igyekezne kijavítani az alkotmánysértő rendelkezéseket, újabb erőszakot készül elkövetni demokráciánkon. És hogy szintén mindenki értse, ott is, a másik oldalon, maradok a focipéldánál: a bíró felmutatta a piros lapot, de a videotonosok úgy gondolták, hogy ez így nem jó, ezért a nekik szurkoló közönség felhatalmazására hivatkozva korlátozták a bíró piroslap-fölmutató hatáskörét. Vajon a szurkolók valóban arra adtak felhatalmazást, hogy megváltoztassák a foci szabályait? (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Igen.)

Még meg sem száradt a tinta... Valaki bekiabálta, hogy igen. Szijjártó úr, szeretném mondani, hogy nem. (Szijjártó Péter: Tessék? Mi?) Szóval, még meg sem száradt a tinta az alkotmánybírósági határozaton, Lázár János frakcióvezető úr sietett nyilvánosságra hozni szándékát: benyújtja három törvényből álló csomagját az Országgyűlésnek, amellyel móresre tanítja a fülkeforradalmárok nevében az Alkotmánybíróságot, és mindenkit, aki nem érti meg, hogy márpedig ebben az országban az lesz, amit a Fidesz és Orbán Viktor akar, akár alkotmányos ez az akarat, akár nem.

Tisztelt Lázár Frakcióvezető Úr! Egészen bizonyos, hogy erre nem kaptak felhatalmazást.

A Lázár-csomag alapvetően két rendelkezést tartalmaz. Egyfelől kibővíti az alkotmányban azokat a témákat, amelyekben nem lehet népszavazást tartani: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről, a járulékokról és a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről ezután nem lehet megkérdezni a magyar népet. Világos, ugye? A nép véleménye csak addig érdekes, amíg az azt mondja, amit a Fidesz hallani akar. Olyan ügyben, amiben a kormánytöbbség vereséget szenvedhet, nem lehet többé népszavazást tartani.

Igazán nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy riadalmat kelt majd három fiatal szocialista népszavazási kezdeményezése, amelyet a magánnyugdíjpénztárak einstandolása ellen nyújtottak be. Napnál is világosabb, hogy ilyen módon kívánnak akadályt gördíteni az alkotmányos jogok gyakorlása elé. Ez egészen elképesztő! Azután még erre is rátesznek egy lapáttal: azokban a tárgykörökben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak. A legfontosabb témákat akarja a Fidesz minden kontroll alól kivonni, azokat, amelyek leginkább befolyásolják a magyar emberek megélhetésének feltételeit.

Az indokolásnál pedig a cinizmus és az arcátlanság magasiskoláját mutatja be a frakcióvezető úr. Azért kell az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozni, mert, idézem: "A jogállam megszilárdulásával az Alkotmánybíróság ilyen széles hatásköre indokolatlanná vált." Hat és fél sorban kifejtve mindezt a magasröptű érvelést, hat és fél sorban. Tanult jogász kollégáim - egyik sincs itt, de azért megszólítom őket -, Orbán Viktor, Kövér László urak, önök Bibó-kollégisták voltak. Lázár úr túl messzire repítette a sulykot.

A lázári bejelentés után sorjáztak a megszólalások. Elsőként azt a megszólalást hozom fel, amelynek a legfontosabbnak kellene lennie, de nem az: a köztársasági elnökét, akinek esküvel fogadott kötelessége, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett, és tegyük hozzá, az alkotmány felett. Az elnök úr azonban őrködés helyett még a törvény aláírásakor magabiztos nyilatkozatot tett, amely szerint őt aztán nem érheti presztízsveszteség, mert ezt a törvényt aztán nem fogja megsemmisíteni az Alkotmánybíróság. Nem így lett. Majd a köztárasági elnök még egyszer megszólalt, és elnöki szóval elmagyarázta a népnek, hogy nincs semmi baj, mindenki teszi a dolgát, az Alkotmánybíróság is, a törvényalkotó is, a köztársasági elnök is, oszt' jó napot. Pedig jobban tette volna, ha megszívleli elődje szavait, aki a jogállam működésével kapcsolatos súlyos aggodalmának adott hangot neki, rendkívül tapintatosan, négyszemközt közölve Schmitt Pállal, hogy a nagy nyilvánosság előtt mégse szégyenítse meg, ha már ő a köztársaság első embere.

Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki felvetéseket a Fidesz politikusai rendre demagóg vádaskodással intézik el. Jelen helyzetben is a "legszínvonalasabb" - és ezt idézőjelben mondom - mondanivalója az, hogy az MSZP-sek az övéik pénzéért szónokolnak. Ennek magasiskoláját itt Szijjártó úr bemutatta. Ez persze hazugság. Támogatjuk, hogy törvényes eszközökkel vegyék vissza a pofátlanul felvett pénzeket. Ezt minden alkalommal elmondtuk. (Dr. Lázár János: Tetszett kapni pénzt, amikor befejezte a miniszterséget? Tetszett kapni pénzt a minisztersége után?)

De ha már az ellenzék által elmondottakra nem figyelnek, legalább hallgassák meg azokat, akik megszólalásaikkal mindig a jobboldalt, nem ritkán a Fideszt támogatták. Idézet következik: "Kiveszitek az ellenzék, illetve az állampolgárok kezéből a kormányhatalom ellenőrzésének két újabb eszközét is, mivelhogy egyenesen kioperáljátok az alkotmányos rendszerből azt a két fegyvert, a népszavazásét és az alkotmánybírósági kontrollét, amelynek ellenzékben a Horn-korszakban is, az elmúlt nyolc évben is oly sokat köszönhettünk" - írja Lázár Jánoshoz címzett nyílt levelében Elek István.

(19.00)

Újabb idézet következik: "Az a helyzet állt elő, hogy alkotmánytalan köztársaság vagyunk. A régi, ócska kis papíros értéktelen a Fidesz szerint, akkor cincálják, amikor csak akarják, az tehát nem alapozza meg ennek az államnak a működését. Új még nincs, csak egy-két fideszes vezető fejében, ez viszont nem fér bele. Azoknak a sokat emlegetett embereknek bizony joguk van tudni, milyen rendszerben élnek, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, a parlamentre, az Alkotmánybíróságra. Épp ez a párt nem húzhat ilyeneket, mint a tegnapi - mármint ezt a bejelentést, amelyet a frakcióvezető úr tett -, amely azzal kampányolt, hogy a szocialisták a törvények fölé helyezik magukat. Amit a Fidesz tesz, bármi is legyen, az egyenlő a népakarattal, ezért a népszavazás eddig olyannyira magasztalt intézménye is fölöslegessé vált? Mindegy, hogy a konkrét ügyben a nép tényleg szereti ezt a különadót? Ha ugyanis a fenti logikát elfogadjuk, akkor el kell fogadnunk, hogy a Fidesz képtelen hibázni, hiszen a hatalom a népé, a nép akaratát nem az intézmények, hanem a kétharmados többség képviseli, tehát még ha hibázik, sem hibázik. Nem riogatni akarok, de komolyan: ha van egy csalhatatlan, nem a törvények vagy az alkotmány alapján működő - hiszen az rossz, nem képes megfelelni az embereknek, ahogy Lázár mondta - pártunk, amely tehát magát a nagybetűs alkotmány fölött álló igazságot és igazságosságot is a farzsebében tudhatja, mégis miért írjunk ki választásokat négy év múlva?" - írja Stumpf András a Heti Válasz 2010. október 29-i számában.

Íme, egy idézet Bod Péter Ákostól: "Nekem nem nagyon tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam. Remélem, hogy egy-két nap alatt, a hosszú ünnep erre alkalmas lesz, kicsit alszanak a dologra, mivel az alkotmány és az Alkotmánybíróság státusa is nagyon nagy ügy."

Végezetül álljon itt egy idézet: "A szakma álláspontja egyértelmű: a kérdés jogállami eszközökkel megoldható, csakhogy Lázár János javaslata nem jogállami válasz. Ezzel tulajdonképpen visszatértünk az 1949-es sztálinista alkotmánykoncepcióhoz, amely szerint a szuverenitásból eredő összes jogot a parlament gyakorolja, és nincs olyan testület, amely felülbírálhatná." Tudják, ki mondta ezt? A most, október 23-án az Orbán-kormány által kitüntetett Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az egyik legtekintélyesebb nemzetközi hírű jogász.

Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném felidézni az Alkotmánybíróság nyilatkozatát: "A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája. Fő feladata az alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme. A magyar Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más európai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével. A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül. A másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíthesse. A hatályos alkotmány alapján az Alkotmánybíróság utólagos norma-felülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az Alkotmánybíróság határozata továbbá feltétel és indokolás nélkül mindenkire nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka."

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Pártnak fontos az alkotmányos demokráciánk. Fontos volt akkor is... (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Szilágyi György: Tapasztaltuk!) Mondom még egyszer: fontos volt akkor is, amikor kormányon bennünket intett meg az Alkotmánybíróság, akkor is betartottuk intelmeit, ha nem értettünk egyet azzal. Nemcsak tiszteljük, hanem be is tartjuk az alkotmányt, de ami ennél is fontosabb: Magyarországnak fontos a demokrácia, Magyarországnak fontos a jogállam, az alkotmányos normák betartása, ez ugyanis biztonságot ad. A jogbiztonság olyan társadalmi állapot, ami hozzájárul az emberek biztonságérzetéhez. Kellenek cövekek, amelyeket nem lehet tetszés szerint ide-oda rakosgatni, mert attól kiszolgáltatottá válik az is, aki ma nem is gondolná.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu