DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A mai nap délelőttjén az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság napirendre vette és megtárgyalta a T/1445., illetőleg a T/1446. törvényjavaslatokat. Kellett a bizottságnak állást foglalnia a tárgysorozatba-vételről, illetőleg az általános vitára való alkalmasságáról.

A bizottságban a többségi vélemény mellett kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, az én információim szerint a következő hozzászólók ezt fogják elmondani. A bizottság a tárgyalás során elfogadta és a többség támogatta azt az elképzelést, miszerint az elmúlt napokban a törvényjavaslatokkal összefüggésben félrevezető információk jelentek meg, nevezetesen az, hogy a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők nem tudják igénybe venni a hosszú szolgálati viszony után járó végkielégítéseket, felmondási időre járó pénzeket és a különböző egyéb juttatásokat.

Elhangzott és a bizottsági ülésen tisztázásra került, hogy mind a benyújtó képviselőtársunk, mind pedig a jogszabályok alapján természetesen abban az esetben, ha nyugdíjba vonul a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, ebben az esetben nem jár neki a végkielégítés, hiszen a kettő egymást kizárja. Ugyanúgy nem jár neki akkor sem, ha a munkavállaló, azaz a közszolgálati jogviszony alanya részéről történik a közszolgálati jogviszony megszüntetése.

Nyilvánvalóan a probléma kezelésére a lehetőség egyébként adódik, ahogy ezt Lázár képviselőtársam is elmondta. Az is elhangzott a vitában a többségi vélemény szerint, hogy magának az Alkotmánybíróságnak a hatásköre és a jogosultságainak kérdése nem mostani polémia. Az elmúlt 20 évben több alkalommal felmerült, hogy Európa egyik legerősebb jogosítványaival rendelkező Alkotmánybíróságának vajon kell-e ilyen jellegű jogosítványokat adni.

Szeretnék visszautalni, hogy '90 és '94 között az Antall-kormány idején éppen az elmúlt rendszerhez kapcsolódó ügyekben történő rendezésnél az Alkotmánybíróság az úgynevezett Zétényi-Takács-féle törvényjavaslatot gondolta úgy, hogy nem megfelelő alkotmányos jogalapokkal bír, és a későbbi időszakokban is több ilyen volt, legutoljára éppen talán a Gyurcsány-kormány idején volt többször megkérdőjelezve az Alkotmánybíróság ilyen jellegű hatásköre. Magyarán szólva, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása tulajdonképpen egy hosszadalmas polémia, vita eredményeképpen is felfogható.

A bizottság többségi véleménye támogatta azt a kezdeményezést, amely mindenképpen szeretné azt a társadalmi igényt kielégíteni, miszerint hogy ezeknek a - közszájon forgó kifejezést használva - pofátlan végkielégítéseknek a visszaszedése az állam részéről megtörténjen, és nyilván ennek a jogszabályok és a törvénykezés módjával történő kezelése megvalósulhasson, ezért támogatta az általános vitára való alkalmasságot és a tárgysorozatba-vételt is.

Mind a két törvényjavaslatnál 19:6-os szavazataránnyal, az alkotmány esetében is a tárgysorozatba-vételt is ilyen arányban támogatta az alkotmányügyi bizottság, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot, mind pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvénymódosító javaslatot is ugyanebben a 19:6-os szavazatarányban tárgysorozatba-vételre javasolta a bizottság, illetőleg az általános vitára való alkalmasságát is megállapította.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások ugyanott: Bravó!)

Forrás: parlament.hu