FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy hazánkat hét nagy, külföldi tulajdonú kereskedelmi lánc uralja: az angol Tesco, a svájci Spar, az osztrák Aldi, a francia Auchan, a holland Metro, a német Lidl és a szintén német Penny Market. A magyar kis- és középvállalkozások, a magyar gazdák és beszállítók sorsát a szívemen viselem, ezért 2010. július 13-án levélben kerestem fel a fent említett cégeket, továbbá a magyar CBA-t és a Coop üzletláncot. Levelemben többek között arra igyekeztem választ kapni, hogy az említett kereskedelmi láncok milyen szempontok alapján választják ki a beszállítókat, előnyt élveznek-e a magyar beszállítók, valamint milyen arányban találhatók a polcaikon magyar termékek. Az Aldi, a Spar, a Penny Market és a Metro válaszra sem méltatott. Elmondható, hogy a legkorrektebb, lényegre törő válaszokat a két magyar üzletlánc, a CBA és a Coop adta. A külföldi cégek levele azonban ködösítéssel, mellébeszéléssel volt tele.

Az elmúlt hónapokban több magyar mezőgazdasági beszállító keresett fel, panaszt emelve a multinacionális kereskedelmi láncok szerződésszegései ellen. Álljon itt egy példa! Egy magyar beszállítónak szerződéses viszonya van egy külföldi tulajdonú áruházzal egy bizonyos mennyiségű áru leszállítására. A kereskedelmi lánc azonban rendre akkor veszi fel vele a kapcsolatot, amikor az áru szavatossági ideje pár nap múlva lejár, és a szerződésben foglalt árnál kevesebbet kínál érte. A vállalkozó vagy leszállítja így a terméket, vagy kidobhatja azt a kukába. A szerződésszegés tehát nyilvánvaló. Kérdezem, mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a multik saját magukra nézve is kötelező érvényűnek tekintsék a megkötött szerződéseket.

Fontos kérdés továbbá a magyar termékek ügye. Az említett cégek polcain korántsem szerepelnek kielégítő mennyiségben magyar termékek. Z. Kárpát Dániel képviselőtársam korábban kifejtette, hogy a Jobbik élelmiszer-kommandója több tucat különböző fajta "magyar termék" emblémájú élelmiszert talált áruházláncok polcait vizsgálva, amelyek hátoldalán a kínai, marokkói, perui származás szerepelt. A Tesco ez irányú kérdésemre így válaszolt: nagy segítség lenne számunkra, ha egy mindenki számára jól értelmezhető definíció megalkotását ön is támogatná a magyar termékekre, magyar vállalkozásokra vonatkozóan. Ennek jegyében kérdezem, hogy kíván-e a kormány jól használható és könnyen értelmezhető definíciót alkotni a magyar termékekre vonatkozóan. Ezzel elejét vehetnénk mindenféle élelmiszer-ipari hulladék magyar termékként történő eladásának.

A végére pedig egy aktualitás; a kormány hangsúlyozta, hogy a válságadó áthárítása a vásárlókra nem lehetséges. A mai kiélezett árverseny miatt valóban nem valószínű, hogy a fogyasztókra hárítják majd át, az azonban sajnos elképzelhető, hogy a multik a válságadó miatt keletkezett többletköltségeiket a magyar beszállítók nyakába sózzák. Kérdezem a kormányt, hogy gátat kíván-e szabni a válságadó magyar beszállítókra történő esetleges áthárításának, kívánja-e pontosan definiálni a magyar termék fogalmát, valamint számon kéri-e a multikon az általuk is aláírt szerződések betartását.

Összefoglalva kérdezem tehát: mit kíván tenni a kormány a magyar mezőgazdasági beszállítók védelme érdekében? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu