LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak az általános vitában elhangzott véleményét, amellyel igyekezett gyarapítani mindazt a tudást, amivel eddig is rendelkeztem vagy rendelkezem az előterjesztések előkészítése kapcsán.

Először is talán azzal kezdeném, ami ebben a Házban a legfontosabb alapjog, minden országgyűlési képviselőnek joga van arra, hogy önálló képviselői indítvánnyal éljen. Én ezt meg is tettem, és azt remélem, hogy előbb vagy utóbb, de sikerül minél több képviselőtársamat, pártállástól függetlenül, meggyőznöm arról, hogy ennek az elképzelésnek és indítványnak a szándéka se nem több, se nem kevesebb, mint a választók felé tett ígéret betartása és a választói akarat érvényesítése. Az, hogy önök döntő többségében ma este nem erről beszéltek, azt gondolom, nem azon múlott, amit én az általános vita nyitásaképpen előterjesztőként elmondtam. Önök ezt a kérdést pártpolitikai célokra használják fel, holott ez az ország egyik legfontosabb társadalmi kérdése, úgy gondolom, akár az igazságról, akár a bizalomról vagy akár a választói akarat teljesítéséről van szó.

Azt szeretném kérni és javasolni, hogy egy képviselőnek azt a jogát se pró, se kontra, bármelyik oldalán is ül a Háznak, ne vitassuk el, hogy joga van kezdeményezni, joga van egy problémára megoldást javasolni, és amit különösképpen fontosnak tartanék, és fontosnak is tartok, hogy joga van esetleg az önökétől eltérő álláspontot megfogalmazni, függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalon áll.

Nagyon sok mindennel nem értettem egyet, a részletes vitában még lesz módunk, hogy ezt kifejtsük. Van olyan kérdés, ami nem ebbe a Házba tartozik, és ezt szeretném teljesen helyre tenni. Egy olyan képviselő volt, aki ezt, úgy gondolom, korrekten megtette, ez pedig Balczó képviselőtársam, aki Schmitt Pál köztársasági elnök úr megszólalását tisztességesen, korrekten és szándékainak megfelelően értelmezte, idézte. Én a leghatározottabban szeretném visszautasítani azokat a vádakat, amelyekkel ebben a teremben Schmitt Pál köztársasági elnököt a mai este folyamán illették, aki, úgy gondolom, maximálisan az emberi tisztesség szabályai szerint és az emberi tisztességnek megfelelő módon járt el, amikor a múlt pénteken felhívta néhány szempontra a megszólalók és a meg nem szólalók figyelmét, elismerve az Alkotmánybíróság jogát, lépésének következményeit, azt a helyzetet, amelyben az Alkotmánybíróság ezt a döntést meghozta, ugyanakkor arra kérve mindenkit, hogy a parlamentben azoknak a képviselőknek is tartsák tiszteletben a jogát, akik egy problémára igyekeznek megoldást találni.

Tehát szeretném visszautasítani azokat a vádakat, amelyekkel önök közül többen ma este itt a köztársasági elnököt illették. Úgy gondolom, tisztességes és korrekt megszólalás volt ebben a helyzetben, és ezt a megszólalást elfogultsággal vádolni csak olyanok vádolhatják, akik maguk elfogultak, akik maguk véleménydiktatúrában gondolkodnak, akik maguk a sajátjuktól eltérő álláspontot képtelenek elviselni ebben az országban. Mi ennek szeretnénk véget vetni, hogy igenis, van más álláspont, nem csak szocialista álláspont és megközelítés létezik, és nem csak olyan megközelítés, amely kizárólagossá tesz egy véleményt.

Arra gondoltam, hogy így este 10 óra után megköszönöm bizonyos értelemben azt, hogy rendkívül konstruktívak voltak, és megőrizték a józanságukat, kevés kivételtől eltekintve (Derültség.), egészen az utolsó pillanatokig, de úgy gondolom, ez a téma komolyabb annál, mint hogy bagatellizálni vagy humorizálni lehetne. Én a személyes megjegyzésekkel, amelyekkel kitüntettek, a legkevésbé sem szeretnék foglalkozni. Annyi megjegyzést szeretnék csak tenni, hogy azt gondoltam, ennél jóval konstruktívabb, objektívebb, jóval kezdeményezőbb, jóval előremutatóbb általános vitának lehetünk a részesei, ahol esetleg részletes megoldási javaslatok is szóba kerülnek, de ilyen nem került szóba. Benyújtásra kerültek ezek a javaslatok, a bizottságok majd megtárgyalják, és holnap a Ház ebben a kérdésben reményeim szerint állást foglal.

Szerintem nem volt nagyvonalú az ellenzék hozzáállása, a legkevésbé sem volt konstruktív az önök hozzáállása, időnként elmerültek a személyeskedésben, nem pozitívan álltak hozzá ezekhez a kérdésekhez, a legkevésbé sem voltak segítőkészek, ami az önök kötelessége is, hiszen erre tettek volna esküt annak idején. Nem társadalmi, hanem politikai problémát láttak mindabban, amit mi itt vagy legalábbis én próbáltam képviselni. Az a meggyőződésem alakult ki abból, amit mondtak, hogy tőlünk számon kérik azt, hogy mi mennyire vagyunk demokraták, ezt rendszeresen megteszik, ez az ellenzék joga, csak azt nem tudom, kívülállóként képesek-e a saját álláspontjukat látni és észrevenni, hogy önök azután képtelenek elviselni - például Schiffer képviselőtársam -, hogy valakinek esetleg más meggyőződése és más álláspontja legyen. Egyszerűen olyan diktatórikus kinyilvánításokat tesz, ami, azt gondolom, ebben a Házban nem megengedhető, mert higgye el, képviselő úr, nem csak az a fajta igazság és az a fajta megközelítés létezik, amit ön képvisel. Innen, a távolból, Budapestről biztos, hogy ez a fajta elitista szemlélet, ez a fajta bezárkózó értelmiségi szemlélet, amit ön megközelítésként képviselt ma este, biztos, hogy itt létjogosultsággal bír, de nagyon sok olyan ember van, higgye el, képviselő úr, aki erről a kérdésről másképpen gondolkodik.

(22.10)

Az ő szavukat és az ő hangjukat is érdemes meghallani, még ha nem is az egyetemi katedrán állnak, még ha nem is professzorok, nem is az értelmiség részei, még ha nem is véleményformálók, csak egyszerű szavazók, akiknek elege lett abból, hogy ebben az országban olyan politikai elit van, amely soha nem képes megoldani a problémáikat, és soha nem képes nekik segítséget nyújtani.

Szeretném arra kérni Schiffer képviselőtársamat, hogy ha lehet más a politika, akkor engedje meg, hogy mi, néhányan, akik ezt a javaslatot esetleg majd támogatni fogjuk, más álláspontot képviseljünk, mint amit ön képviselt. Azt gondolom, hogy ez is a demokrácia játékszabályaihoz tartozik, és azt a fajta hihetetlen önbizalmat és azt a fajta hihetetlen elszántságot, amellyel ön a bölcsek kövének birtokába jutott, azt egészen megdöbbenéssel tapasztaltam, mert azt gondoltam, hogy az LMP egy megértő, nyitott, kompromisszumra törekvő, megoldásokat javasló, nem pedig egy véleménydiktatúrát és egy véleményt, egyfajta nézőpontot erőltető politikai mozgalom. (Felzúdulás, közbeszólás az MSZP soraiból: Ez hihetetlen! - Ezt te csinálod!) Ma este pedig ennek lettünk a tanúi. (Dr. Schiffer András a fejét ingatja.) Az LMP bemutatkozott végre az Országgyűlésben, hogy mit is képvisel, és mit is szeretne tenni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Van más ízlés is, tehát van más vélemény is ebben az országban, mint amit ön képvisel. Lehet más ízlés is, lehet más vélemény is; remélem, ezt nem vitatja.

Ami pedig Lendvai képviselőtársam legutóbbi fölszólalását illeti, jó lett volna, ha a Magyar Szocialista Párt minden fölszólalása ezen a stíluson és ezen a nívón marad, és abban kérem azért képviselőtársamnak, korábbi MSZP-s frakcióvezetőnek a segítségét, hogy nem gondolom, hogy előrevinné a megoldásokat az a fajta megközelítés, amit önök itt alkalmaztak. Nem hiszem, hogy ön ezt komolyan gondolja, amikor fölállnak ön mögött képviselőtársai, és azt mondják, hogy a Fidesz el akarja lopni vagy ellopja ezeket a pénzeket. Nem tudom, hogy ezt hogyan kell elképzelnem, hogy én fogom a pénzt, és hazaviszem otthon, a lakásomba? Egyáltalán milyen vádaskodás ez, amit önök megengednek maguknak a magánnyugdíjpénztárak vagy bármilyen más gazdasági jellegű kérdések közepette? (Zaj, közbeszólások, felzúdulás az MSZP soraiból.) Önök egy más elbánást várnak tőlünk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Magukból indulnak ki.) Mondják itt, hogy saját magukból indulnak ki, de én ezt nem föltételezem, hogy önöknek mindenről a lopás jut az eszükbe. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Nem ezt gondolom, hogy mindenről a lopás jut az eszükbe. (Zaj.)

Én azt szeretném csak kérni Lendvai képviselőtársamtól, ha komolyan gondolja mindazt, amit itt a legvégén mondott, és azt meggyőződéssel teszi, és cinizmus nélkül teszi, akkor segítsen abban, hogy az ön képviselőtársai, amikor ebben az ügyben holnap megszólalnak vagy a következő napokban, akkor azért talán egy kicsit megfontoltabb nyilatkozatokat tegyenek, mert azt gondolom, elég messzire mennek akkor, amikor azzal vádolják meg a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőit, hogy ellopnak 2700 milliárd forintot. Úgy gondolom, hogy ez a fajta megközelítés ennek a kérdésnek a rendezését nem viszi előre.

Azt szeretném kérni, hogy a holnapi napon beszéljük végig azokat a lehetőségeket, amelyek szóba kerülnek. Délután kezdődik a részletes vita, és a délelőtt folyamán meghívtam azokat a szakszervezeteket és érdekképviseleteket, akik eddig megszólaltak elsősorban a közszférában foglalkoztatottak érdekeinek védelmében. Azt remélem, hogy el is jönnek, és azt remélem, hogy sikerül jó megoldásra jutni, mert a szándék a legkevésbé sem az volt, vagy a legkevésbé sem az, hogy 30-40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező közalkalmazottakat büntessen ez a jogszabály vagy bármilyen olyan lépés, amelyet meghoztunk vagy meghozni szándékozunk. Tehát holnap délután az általános vita után kérem azt, hogy segítsenek abban, hogy a végkielégítések ügyét megoldjuk, olyan megoldás szülessen, amely előremutató.

Számon kérték rajtam, hogy az alkotmányosság és az Alkotmánybíróság ügyében miért nem mondok semmit sem. Azt gondolom, hogy kőbe vannak vésve bizonyos dolgok természetszerűleg, hiszen a demokráciának megvannak a játékszabályai, és az alkotmányosságnak is megvannak a maga hagyományai és értékei, de azért higgyék el, hogy homokba dugja az a fejét ebben a parlamentben, aki nem hallja meg azt, nem veszi észre azt, hogy igenis, az embereknek van igazságérzete. Igenis, az emberek úgy látják, hogy mindaz, ami ebben a húsz évben történt az országban, az nem az ő érdekeiket szolgálta. Igenis, eddig azt látták, hogy a kormányzás nem értük, hanem ellenük volt, kihagyták őket, nélkülük volt, és igenis, úgy gondolom, hogy olykor-olykor el kell odáig is menni, hogy föl kell tenni a kérdést, hogy a mostani alkotmányos keretek ezt hogyan és mi módon szolgálják, és mit kell annak érdekében esetleg változtatni demokratikus, jogszerű körülmények között, hogy az emberek érdekeit szolgálják jobban az alkotmányos berendezkedés intézményei.

Mi azt szeretnénk, ha olyan alkotmánya lenne az országnak, olyan jogrendszere lenne, olyan alkotmányos berendezkedése, amely a társadalom és az emberek érdekeit szolgálja. Ehhez szeretnénk segítséget kérni mindannyiójuktól.

Ennyit szerettem volna hozzátenni, és köszönöm a vitában való részvételt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu