TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előző együttes vitában jószerivel erről folytattunk le egy elég egyoldalú vitát, hiszen a kormánypárti képviselők nem segítették a vita érdemi kibontakozását. Most Rogán képviselőtársam megtette ezt ennél a napirendnél. Van ennek az ügynek előzménye, van a jelen helyzet, amibe bele is van ágyazva az alkotmánymódosítás és az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatása. Szerintem most tekintsünk el ettől, és nézzük pusztán ezt a törvényt, hogy hogyan és miképpen néz ki.

Az első, amit meg kell állapítani, hogy ez a törvény jelen formájában alkotmányellenes, még akkor is, ha tudjuk, hogy zajlik egy másik vita, és ez a vita majd igyekszik ezt alkotmányossá tenni. Ebben az a minimum unikális, ha úgy tetszik, hogy a törvény benyújtói érdemben nem is akarták meghallani az Alkotmánybíróságnak a ma hatályos alkotmány szellemében meghozott döntését, hogy mi is a gondja ezzel a törvényjavaslattal. Tehát eddig úgy volt ebben a Házban, hogy mindig egy törvény elfogadását követően derült ki, hogy alkotmányellenes-e bizonyos passzusa, vagy megsemmisíti-e a törvényt az Alkotmánybíróság. Ez esetben erről a törvénytervezetről már tudjuk, hogy alkotmányellenes, mégis egyetértek Lázár képviselő úrral, az előző vita zárszavában elmondta, hogy meg kell próbálni ezt konstruktív módon, közös nevezőre jutva jobbá tenni.

Hát nézzük, hogy mi ennek az ügynek az előzménye, és mi mivel van összefüggésben! Először is ez a törvényjavaslat összefüggésben van a 2 millió forintos úgynevezett bérplafon kérdésével. Ez 2009-ben került elfogadásra. Akkor ez a törvény minden államilag tulajdonolt, állami többségi tulajdonban és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságra vonatkozott, tehát mindazokra, amit képviselőtársaim, a kormánypárt padsoraiból, az elmúlt másfél órában példaként emlegettek. Az a törvény akkor a bérplafon dolgában rendben volt. Ami változás történt, az ez év augusztusában esett meg, akkor a törvénymódosítás életbe lépett, nevezetesen, a 98 százalékos úgymond különadó. És még egy nagyon fontos dolog, tisztelt képviselőtársaim, ami ehhez a témához tartozik: nevezetesen úgy változtatta meg a jelenlegi kormányzó többség ezt a törvényt, hogy pontosan azokra nem vonatkozik ma, akikről ez szól, akiket önök a példákban emlegetnek. Őrájuk ez a törvény jelen pillanatban nem vonatkozik.

Tehát, ha le kellene egyszerűsíteni, hogy mi a konstruktív javaslatom - ha Lázár képviselőtársam is figyel mint előterjesztő, akkor majd neki is jegyzőkönyvbe mondom -, ha azok, akiket ma alkotmányellenesnek minősített a törvényjavaslat, kikerülnek ebből a törvényből, és akikről nem szól, azok bekerülnek ezen törvény hatálya alá, akkor, azt gondolom, megoldottuk a gordiuszi csomót, és tovább is léphetnénk. Igen ám, de ahogy Rogán képviselőtársam elmondta, hogy miért ne hivatkozzunk a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, és milyen, tényleg bicskanyitogató végkielégítésekre került sor, azért ebben van némi cinizmus. Remélem, hogy nem így gondolja ő sem.

De egyrészt nem a 20 éves munkaviszony után járó, törvény által biztosított jussról beszélünk, hanem 30-35 év munkaviszony után járó jussról, és ugyan lehet, hogy egy bizonyos volt miniszternek, államtitkárnak vagy kinevezettnek csak az egyhatodát jelenti, de azzal, hogy önök 2 millió forintban húzták meg ezen tisztességben ledolgozott 35 év után orvosoknak, pedagógusoknak, közszolgáknak a bérplafont, és ehhez rendelték a 98 százalékos különadót, akkor tessenek végiggondolni, hogy mit is döntöttek el. Tehát lehet, hogy önökkel igazságérzetben, sőt biztos vagyok benne, hogy ebben közös platformon vagyunk, de az nem állja meg a helyét, hogy nem kell a munka törvénykönyvében vagy más, törvény által garantált jogviszonyban biztosítani azokat a juttatásokat, amelyeket a törvény elismer. Mert akiknek a törvény elismeri, azok nem megbízási szerződéssel, nem egyedi szerződésekkel kötötték meg ezeket a munkaviszonyaikat.

Ami még szintén idetartozik, ehhez a témakörhöz, hogy egy olyan pillanatban ez a törvény azokat bünteti, akiket nem kellene hogy büntessen. Ami még szintén érdekes kérdés, hogy augusztusban megváltozott a jogszabály a tekintetben is, hogy a jelenlegi kormányzat által felügyelt állami gazdasági társaságokban nincs közzétételi kötelezettség a nyilvánosságra hozatal tekintetében. Tehát a mai napig van, mondjuk, Fellegi Tamás miniszter úr felügyelete alatt körülbelül 70-80 olyan cég, amelynek törvényi kötelezettsége az volt augusztus 5-éig, hogy nyilvánosságra kellett hozni, hogy a vezető beosztású tisztségviselői az adott cégnek mennyi jövedelemre tesznek szert. Önök ezt megváltoztatták, ma már nincs nyilvánosságra hozatali kötelezettség. Illő lenne ebbe a törvénybe ezt is beleilleszteni.

Végezetül, hogy ne raboljam az önök és mindannyiunk drága idejét, három dolgot módosítóként javasoltunk, és azt gondolom, hogy mind a három módosító javaslat megoldás. Az első javaslat a cinizmus ellen megoldás. Ha önök nem gondolják ezt érdemben és komolyan, tényleg a társadalmi valósághoz igazítva megoldani, akkor azt javasoljuk, hogy ezen jó erkölcsbe ütköző 98 százalékos adó terhelje amúgy a Bajnai-kormány miniszterei, államtitkárai mellett a 2002. május 17-én leköszönt Orbán-kormány valamennyi tagját. Mert ugyan Rogán képviselőtársam csak a 2010-es Bajnai-kormányt említette, akkor hadd említsem meg, hogy 60 millió forinttal tartozna jelen pillanatban jó erkölcsbe ütköző módon a 2002-ben leköszönt kormány. Teszem hozzá, nem gondolom, hogy ez lenne a járható út. Ehhez annyi kell, hogy a cinizmusból tessenek egy kicsit visszavenni. Erről szól ez a módosító javaslat.

A másik módosító javaslat a pártpolitikai csatározás, hiszen az előbb éppen Lázár képviselő úr említette, hogy mellőzni kellene a pártpolitikai csatározásokat. Ez a módosító javaslat pedig arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden alanyi kör, amely a más törvényekben rögzített módon biztosítja a járandóságukat, ez alól kivétel az állami kinevezettek, magyarán: a leköszönő Bajnai-kormány valamennyi minisztere, államtitkára nem tart igényt arra.

(22.50)

Tehát nem mondhatják önök, hogy mi ezzel takarózunk, mert a módosító javaslatban egyértelmű és világos a szándékunk is. Sőt, szeretném önöknek mondani, hogy van olyan miniszter és államtitkár, aki már jóval korábban, az önök javaslata benyújtása előtt megtette a felajánlását társadalmi civil szervezetnek, úgyhogy amennyiben ez elvész, istenuccse, a civil szervezeteknek majd önök elmondják, hogy hogyan és miképpen történt, de ez a pártpolitikai csatározásról szól.

Van egy harmadik javaslat, ez pedig, hogy az igazságérzetük ne torzuljon, hogy ne egy torz megoldást válasszunk, hiszen erről is kiderült, hogy alkotmányellenes, igyekezzünk ezt alkotmányossá tenni. Ez pedig pontosan arról szól, hogy azt az alanyi kört kell szűkíteni, akikre ez a jogszabály vonatkozhat, és azokat kell ebből védetté tenni, akiket más törvény alapján ez a járandóság megillet. Ha ez önök számára elfogadható, készek vagyunk a másik kettőt visszavonni, ha érdemben hajlandóak megvitatni a harmadik javaslatot, hogy olyan megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja 30-35 ledolgozott év közszolgálati jogviszonyát, és igenis azokat a bicskanyitogató - vagy arcátlan és pofátlan, és nem tudom, minek nevezi Szijjártó képviselőtársam - végkielégítéseket pedig megadóztatja, ebben egyet fogunk érteni.

És végezetül csak egy mondat, ugye, mivel az előző vitában a kormány nem fejtette ki az álláspontját, és a kormánypártok sem, most mondhatnám kicsit viccesen, hogy akkor lehet, hogy most, ebben a vitában fogják elmondani az előző két témához az álláspontjukat, de ezt tényleg csak önámításnak tekintem; egy dolgot szeretnék leszögezni: ugye, önök is tudják, ez a törvény nem azért van itt, merthogy az Alkotmánybíróság és az alkotmány módosítása teszi ezt szükségessé?

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu