DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló ez évi, korábban kiadott törvényhez nyújtotta be a Magyar Köztársaság kormánya az előttünk álló igen terjedelmes salátatörvényt, és ehhez a nap folyamán korábban már megkezdődött az általános vita. Most ebből a 166 oldalas, 254-255 paragrafust tartalmazó előterjesztésből mindössze három, szakmailag nagyon lényeges paragrafushoz szeretnék szólni, amelyek a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló célelőirányzattal való rendelkezést, illetve a kutatás-fejlesztési alapnak a kérdését érintik.

Nem feltétlen érzem tisztemnek, hogy ellenzéki képviselőként azt mondjam, hogy indokolatlan és áttekinthetetlen a köztársaság minisztériumi feladatlistája, de nagyon lényeges, a kormányprogramban és a választási programban kiemelt célként szereplő célok megvalósításának az elbizonytalanodása látszik az előterjesztésből.

A törvényjavaslat 191-194. §-ai érintik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását, amelyek sajnos nem elhanyagolhatóak, nem jó irányúak, és nem csak a kormánystruktúrában bekövetkezett változásokat, elnevezésekbeli különbségeket tartalmazzák.

(16.50)

Miről is van szó? A 2004. évi kkv-törvény rendelkezik a kis- és középvállalkozói célelőirányzat működéséről, egyáltalán létrehozásáról és ennek a felhasználásáról. A jelen előterjesztés szerint ennek nemcsak az elnevezése, de a tartalma is jelentősen változik. Az új célelőirányzat gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatként kerül be a törvénybe.

Ez azért különös, mert minden gazdaságpolitikai megnyilatkozásban, azt lehet mondani, hogy nemzeti egység mutatkozik a tekintetben, hogy a hazai kkv-kat kedvezőbb helyzetbe kell hozni, ugyanakkor bekerül ide a Ház elé egy törvényjavaslat, amelyik egyszerűen eltörli ezt a privilegizált helyzetet, és a külön a kkv-k támogatására létrehozott célelőirányzatból törlik a kkv kifejezést, és azt mondják, hogy ettől kezdve ez, úgy egyszerűen, gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat lesz. Magának a célelőirányzatnak a kezelése átkerül a Nemzetgazdasági Minisztériumból a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ami egy helyénvaló lépés, mert sokkal jobb szakmai gondozást biztosít a Fejlesztési Minisztérium, mint az ezer más feladattal birkózó Gazdasági Minisztérium.

Az, hogy a célelőirányzatból a törvényjavaslat alapján nemcsak a kkv-k részesülhetnének támogatásokban, hanem bármely más vállalkozás is, indirekt módon, de hátrányos a kis- és középvállalkozásokra, azzal együtt, hogy a szabályozás azt megtartja, hogy a kkv-k esetében előnyösebb, kedvezőbb elbírálási szempontok alkalmazását írja elő.

A jelenleg hatályos kkv-törvény részletes és taxatív felsorolásban állapítja meg, hogy mely célok megvalósítására lehet a célelőirányzat forrásait felhasználni. Ehhez képest a most benyújtott törvényjavaslat ezt a taxatív felsorolást átalakítja egy példálózó felsorolássá, hogy ilyen célokra is lehet használni. De ami az eredeti célja volt a kkv-törvénynek, azt érthetetlen módon lelazítja.

A benyújtott törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletalkotási felhatalmazást, úgy, hogy nem léptet a helyébe új rendelkezést. Tehát ha ezt elfogadjuk, akkor egy ex lex állapot alakul ki, hogy létezik ugyan gazdaságfejlesztési célelőirányzat, de nem tartozik hozzá felhatalmazás, hogy ezt ki, hogyan, milyen szabályok mellett működtetheti, és válhat a gazdaság számára hasznossá.

Ez az ex lex állapot különösen veszélyezteti az Európai Unió közösségi programjaiban való részvételünket, amelynek finanszírozása is ebből a keretből történik. Most, az uniós elnökség előtti hónapokban különösen kínos lenne, hogyha egy törvényi rendezetlenség miatt, mondjuk, működési elmaradásba, fizetési késedelembe kerülnénk az Európai Unió közösségi programjaiban, amelyek a kis- és középvállalkozások működésének javítását szolgálják.

Összefoglalva az észrevételeinket, nagyon kérdéses, hogy az így benyújtott törvényjavaslat egyszerűen alkalmatlanná teszi az eredetileg jó célt szolgáló kkv-törvényt az eredeti célja elérésére, hiszen egyrészt nincs működési szabályzat, hogy hogyan lehet ezt a célelőirányzatot felhasználni, másrészt kinyitja a nagyvállalatokat általában minden gazdaságélénkítés irányába. Ellenőrizhetetlenné teszi továbbá azt is, hogy a célelőirányzat forrásainak tényleges felhasználását hogyan lehet megvalósítani. Nem feltétlenül csak kis- és középvállalkozás kaphat támogatást, nem feltétlenül a törvényben nevesített célokra. Azonkívül úgy kerül hatályon kívül egy felhatalmazás, hogy - ez egy ilyen jogtechnikai lépés - megszűnik a jelenleg érvényben lévő működési szabályozás is. Felhatalmazás, törvényi háttér híján ellehetetlenül ennek az alapnak a működése. És azon túl, hogy ez a napi működést ellehetetlenítő hiba, növeli a szabályozás és a jogalkalmazás átláthatatlanságát is. Nem tudni, hogy szabályozás hiányában működni fog-e egyáltalán ez a támogatási forma.

Az előterjesztés 182. §-a rendelkezik arról, hogy a kutatás-fejlesztési alap is átkerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, ami szintén egy helyes meghatározás. Ugyanakkor tisztázatlan, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, amelyik a K+F alap tényleges kezelője, hogy fog működni továbbra is a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt.

Tehát két, gazdaságélénkítési szempontból kulcsterület, a kkv-k és a kutatás-fejlesztés a jelen előterjesztés alapján egy félig megoldott, gyakorlatilag működésképtelen állapotba kerül, amit aggályosnak tartunk, és szeretnénk kérni a kormányt, hogy a saját programjának megfelelően ezeket az anomáliákat minél előbb szüntesse meg.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu