DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által 2010. október 22-én benyújtott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1427. számú törvényjavaslat alapvetően két jogpolitikai cél megvalósítását szolgálja.

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy az ez év tavaszán megkezdett kormányzati szervezeti átalakítási folyamatot törvényi szinten lezárja. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény ugyanis jelentős mértékben megváltoztatta a korábban hatályos miniszteri feladat- és hatásköri rendet, de nem érintette azt a logikai koncepciót, amely alapján az egyes törvényekben továbbra sem a miniszter konkrét megnevezése szerepel, hanem a törvény tartalmán alapuló feladatkör szerinti megjelölés. Ez biztosítja ugyanis a kormánynak az alkotmányból következő szervezetalakítási szabadságát.

Az alkotmány alapján ugyanis egyértelmű, hogy a kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározása az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványa. Az alkotmány korábbi, 2006-os módosítása eredményeképpen pedig a minősített többséget igénylő törvények esetében is lehetőség van arra, hogy a minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezést a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvénnyel módosítson az Országgyűlés.

Miért is van szükség e jelentős számú törvénymódosításra? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény olyan új feladat- és hatásköri megjelöléseket vezetett be, amelyek a korábban hatályos kormányzati struktúrában nem léteztek. Számos esetben ugyanis a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény a törvényekben önállóan nevesített feladatköröket megbontotta, illetve változtatott azok tartalmán, egy másik önálló feladatkör részterületeként szabályozva azokat.

De ne csak az absztrakció szintjén vizsgálódjunk, lássunk példákat is! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény egyértelműen rögzítette, hogy a három polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányítása ne egy miniszter feladat- és hatáskörébe, hanem megosztva, két miniszter feladat- és hatáskörébe tartozzék. Ennek eredményeként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a belügyminiszter, az Információs Hivatalt a külügyminiszter irányítja. Tekintettel arra, hogy a korábbi törvényi szabályok még az egységes irányítást tükrözik, elkerülhetetlen ezeken a pontokon a vonatkozó törvények pontosítása.

Ugyancsak meg kell változtatni számos törvényben a miniszterekre vonatkozó jogszabályi rendelkezést amiatt, mert a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény kivonta a helyi önkormányzatokért való felelősség köréből a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelősséget. Ennek megfelelően minden olyan esetben, amikor a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséhez kapcsolódva a törvényi szabályok a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködését írták elő, azt a törvényjavaslattal meg kell változtatni. A változtatások eredményeként például a területszervezési eljárásról szóló törvény a helyi önkormányzatokért felelős miniszter helyett a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter felelősségét fogja rögzíteni.

További példaként említhető a területrendezésért és területfejlesztésért való felelősség egységességének megbontása.

(11.20)

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény alapján a területrendezésért való felelősség és a területfejlesztésért való felelősség is önálló miniszteri feladat- és hatáskörökként jelenik meg a törvényjavaslat elfogadását követően a törvényekben.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogrendszer törvényi szintjén megjelenő miniszteri feladatköri megjelölések egységesek legyenek. A változtatások ugyancsak elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeit sértő bonyolult jogértelmezés nélkül megállapítható legyen valamennyi tárgykör tekintetében a kormányzati felelős. E felelősség természetesen nemcsak az Országgyűlést terheli. A későbbi kérdések megelőzése érdekében jelzem, hogy az egyes miniszteri feladat- és hatáskörök tartalmát kibontó kormányrendelet felülvizsgálata és pontosítása a törvényjavaslatban alkalmazott megoldásokkal összhangban folyamatban van, amellyel a teljes jogrendszeri koherencia biztosítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan azt említettem, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és az egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1427. számú törvényjavaslat nem csak az előbbi jogpolitikai cél megvalósítását szolgálja. A törvényjavaslat szellemi tulajdoni vonatkozású részei a szabadalmi törvényt, a védjegytörvényt, a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt, a szerzői jogi törvényt és a nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt módosítják. A törvényjavaslat szerint a változások egyik iránya a Magyar Szabadalmi Hivatal, azaz a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal elnevezésének a módosítása, jogállásának pontosítása és hatásköreinek bővítése. A törvényjavaslat új elnevezéssel, a szellemi tulajdon nemzeti hivatala hatásköreinek a pontosításával koherensebbé teszi a szellemi tulajdonnal összefüggő szabályozást.

A törvényjavaslat ennek keretében például gondoskodik a hivatal elnökét támogató tanácsadó testület összetételének átalakításáról, és megfelelő jogforrási szintre helyezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésének alapját képező rendelkezéseket. A törvényjavaslat mindezek mellett a hivatal névváltozását is átvezeti az összes érintett törvényen és törvényerejű rendeleten. A hivatal jelenleg is felel valamennyi iparjogvédelmi, -oltalmi formáért és a szerzői jog területére eső számos állami feladatért, ezért indokolt, hogy elnevezése is igazodjék a hivatal tényleges tevékenységi köréhez. A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatok a törvényjavaslat értelmében a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatalhoz kerülnek, a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyását pedig az igazságügyért felelős miniszter végzi majd. Ezzel megszűnik a szerzői joggal kapcsolatos állami feladatok ellátásának szétaprózottsága, a felhasználók díjpolitikai igényeit is figyelembe vevő kormányzati kontroll pedig megerősödhet.

A törvényjavaslat egyszerűsíti és áttekinthetőbbé teszi a nemzeti jelképek használatának engedélyezési rendjét is, amely a módosítást követően nem három különböző miniszter feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternél összpontosul, miközben biztosított marad az ágazati felelősséget vállaló tárcavezetőkkel való konzultáció. Ez a megoldás az egyablakos modell bevezetésével a nemzeti jelképek használatának engedélyezését kérelmező ügyfelek számára is áttekinthetőbb helyzetet teremt.

Tisztelt Ház! Az iparjogvédelmi törvénymódosítások másik iránya, hogy a szellemi tulajdon nemzeti hivatala eljárásai még inkább megfeleljenek a modern és ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának. Ezt a törvényjavaslat többek között az adminisztratív terhek és az átfutási idő csökkentésével, a költségviselési szabályok kiigazításával, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésével kívánja elérni, ideértve a lajstromvezetés szabályainak korrekcióját is. Az elektronikus ügyintézés fejlesztése körében a törvényjavaslat kiterjeszti a hivatalhoz elektronikus úton benyújtható iparjogvédelmi beadványok körét, és lehetővé teszi, hogy a hivatal az ezekre vonatkozó döntéseit elektronikusan kézbesítse. A módosítások ezenfelül az iparjogvédelmi lajstromok elektronikus hozzáférhetőségéről is gondoskodnak, és ezekből a nyilvántartásokból elektronikus úton is igényelhető lesz a hiteles lajstromkivonat.

A formatervezési mintaoltalom egyszerűbb megszerezhetőségét célozzák azok a módosítások, amelyek az érdemi vizsgálati rendszer fenntartása mellett harmadik személyek beavatkozását csupán az oltalom megadását követően, a megsemmisítési eljárásban teszik lehetővé. A törvényjavaslat a nemzetközi jogi környezet változásaihoz igazítja a védjegytörvény és a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó hazai szabályokat, amelyek alapján a bejelentő minél hamarabb értesül majd arról, hogy a megjelölt országban mi lett a nemzetközi bejelentésének sorsa, illetve a bejelentett megjelölésre milyen árujegyzékkel kapott oltalmat.

A törvényjavaslat szerinti további módosítások olyan eljárási jellegű változtatásokat eredményeznek, amelyek ugyancsak a hivatal ügyfeleinek érdekeit szolgálják. Ilyennek tekinthető a védjegyeljárásban benyújtható észrevétel jogintézményével kapcsolatos módosítás, amely az eljárás elhúzását eredményező, bizonyítékokkal nem alátámasztott beavatkozások kiszűrését célozza, de ügyfélbarát rendelkezés a díjfizetés teljesítésének vélelmezett időpontját megállapító új bekezdés és a költségviselés esetleges méltánytalanságainak kiküszöbölését szolgáló új szabály is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat két fontos elemét tartalmazza a közigazgatási szervezetrendszer átalakításának, a kormányzati feladat- és hatáskörök hatékony megosztásának, az ügyfélbarát és hatékony eljárások megteremtésének. Kérem, mindezekre tekintettel támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu