GAJDA RÓBERT, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megtárgyalta az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 14:3 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta.

A törvényjavaslat ilyen arányú támogatásának indokául szolgált az is, hogy a bizottság 2010. május 20-ai ülésén albizottságot hozott létre, amely a 2002-2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről, a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgálta. A bizottság az albizottság jelentését 2010. október 20-án elfogadta. A jelentésből a bizottság tagjai, valamint a közvélemény számára is világossá vált, hogy az állam részéről a jog megsértése nagy részben a rendőrség által elkövetett jogsértéseket jelenti. Az albizottság munkája során bebizonyosodott, hogy a rendőrség által elkövetett bűncselekmények és vétségek szankció nélkül maradtak, illetve az albizottság számos hiányosságot is megállapított a rendőrség mindennapi működésével kapcsolatban.

Az emberi jogi bizottság tagjaként kötelességemnek érzem, hogy minden olyan törvényjavaslatot támogassak, ami megakadályozza azt, hogy a jövőben olyan jogsértések megtörténhessenek, amiknek az elmúlt 8 évben tanúi lehettünk, különös tekintettel a 2006. október 26-i eseményekre. Meggyőződésem, hogy egy szervezet törvényes és átlátható működésének elengedhetetlen feltétele a jól elkülönített feladat- és hatáskörmegosztás.

A törvény általános indoklása szerint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról. Ezekről a megbízhatósági vizsgálatokról mint újonnan bevezetendő, a hivatásos állomány újfajta ellenőrzési módszeréről külön is szeretnék szólni.

Az különösképpen üdvözlendő, hogy az Egyesült Királyság és Hollandia után a korrupció visszaszorításáról nemcsak beszélünk, hanem konkrét feladattal is megbízunk arra kijelölt egységeket. Kíváncsian, ugyanakkor nagy bizakodással várom ennek a módszernek a gyakorlati megvalósítását, azonban biztos vagyok benne, hogy a korrupció visszaszorulásának jelei már rövid távon jelentkeznek a rendőrség berkeiben. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv élén álló főigazgató személye és jól meghatározott hatásköre egyértelműsíti a felelősségi kört, míg a szerv feletti ügyészségi felügyelet a megfelelő törvényességi garanciát biztosítja.

A törvényjavaslat egészéről elmondható, hogy nagy hangsúlyt fektet az emberi jogok tiszteletben tartására, gondolok itt elsősorban az adatok megfelelő kezelésére. A titkos információgyűjtés kereteinek és korlátainak pontos meghatározása és az így szerzett adatok pontos kezelési szabályainak rögzítése teljes mértékben eleget tesz a jogbiztonság és jogállamiság követelményeinek csakúgy, mint az állampolgárok felé egyes esetekben a tájékoztatás előírása.

Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban a nemzeti kapcsolattartó pont, mely intézmény léte a prümi határozat magyar jogrendszerbe integrálásával válik szükségessé. Európai uniós tagállamként, ahol az állampolgárokat megilleti a szabad mozgás joga, különös figyelmet kell fordítani a nemzeti, határokon átívelő bűncselekmények felderítésére. A jogszabály-módosítások lehetővé teszik, hogy a magyar rendőrség uniós tagállami rendvédelmi egységekkel zökkenőmentesen együttműködhessen, közös műveleteket hajthassanak végre, és segítséget nyújthassanak egymásnak. Ilyenfajta közös fellépések lehetőségénél nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, amelyet a javaslat nem felejt ki rendelkezései közül.

Összességében elmondható a törvényjavaslatról, hogy megfelelő lépés, hogy Magyarország közbiztonsághelyzetének javítására irányuló célkitűzéseit elérje, és jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez hozzájáruljon.

(10.10)

Továbbá megfelelnek annak az elképzelésnek, hogy Magyarország rendvédelmi szervei feladatukat hatékonyabban elláthassák, és a párhuzamosságok megszűnhessenek. Az intézkedések jogszerűségének fokozása és az államigazgatás tisztaságának növelése a törvényjavaslatból egyenesen következik.

Teszi mindazt úgy, hogy a célok eléréséhez olyan új intézményeket vezet be, mint például a megbízhatósági vizsgálat vagy a nemzeti kapcsolattartó pont, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak egy XXI. századi modern rendőrsége születhessen.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu