DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bárándy Gergely képviselőtársam részben már elvette a kenyeremet, de egyrészt szeretném elöljáróban megvilágítani - mielőtt még Rétvári Bencét nagy tetszésre késztetem (Dr. Rétvári Bence: Mindig!) - egy picit azt a jogszabály-szerkesztési vitát, ami a bizottsági ülésen kialakult közöttünk.

Répássy államtitkár úr azzal kritizálta az LMP - és részben a többi ellenzéki pártnak is voltak hasonló javaslatai - javaslatait, hogy ezek túl részletes szabályok, és nem valók egy törvénybe, főként egy kétharmados törvénybe.

Ezzel szemben a helyzet a következő. A javaslataink között jó néhány olyan van, ami alapelveket, például az információbiztonsággal kapcsolatban, más kérdésekkel kapcsolatban alapelveket rögzít. Miről van szó? Ha a jogalkotásra törvényt alkot a tisztelt Ház, akkor az egyik legfontosabb szempont, amit korrektül szabályozni kell, hogy a joghoz való egyenlő hozzáférés, a jogszabályok áttekinthető megismerése minden állampolgár számára szavatolt lesz-e.

A másik nagy kérdés még ezenkívül az, hogy a magyar jogrendszer egysége ténylegesen, tehát úgy, hogy a jogkereső polgár, a jogalkalmazók áttekinthetően az egész jogrendszert meg tudják-e nézni, ez mennyire biztosítható. Szerintem az a kérdés, hogy a magyar állampolgárok, a jogkereső polgárok hozzá tudnak-e férni ingyenesen és áttekinthető, könnyen kereshető módon a jogszabályokhoz, ez közvetlen alapjogi kérdés. És mint ilyet, a még hatályos alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvényben kell szabályozni. Tehát még ha ez így explicite alapjogként nincs is megfogalmazva az alkotmányban, azt gondolom, hogy egyrészt az emberi méltóság és az önrendelkezési szabadság jogából fakad az, hogy a számomra kötelezően előírt magatartási szabályokkal közvetlenül és másokkal egyenlő formában meg tudjak ismerkedni, innentől kezdve az ilyen alapjog érvényesítését közvetlenül szolgáló szabályokat törvényben kell elhelyezni. Nem fogadom el azt, hogy ez részletszabály lenne.

Részletszabály az, hogy az alapelvi szinten kimondott információbiztonságot konkrétan hogyan kell megvalósítani. Vagy egy-egy dokumentum elektronikus hitelesítését Magyarországon hogyan kell végrehajtani. Ez részletszabály, ilyen jellegű miniszteri rendeletek egyébként vannak is hatályban. Az, hogy kötelezően, könnyen kereshető és egyidejű formában a jogszabályokat közzé kell tenni, ez nem részletszabály, ez egy alapvető állampolgári jog közvetlen érvényesítését szolgálja, éppen ezért törvényben kell elhelyezni.

Ami az önkormányzati rendeletek közzétételét illeti, vita volt azzal kapcsolatban a bizottságban, hogy ez megoldhatatlan feladat elé állítaná a nemzeti jogszabálytár kezelőjét. Ezzel vitatkozom. Én ugyan nem vagyok az informatikában különösebben járatos, de azért azt talán könnyen beláthatjuk, hogy ma már léteznek olyan technológiai megoldások, hogy gyakorlatilag egy kattintással egy-egy helyi, akár kistelepülési rendeletet el lehet helyezni egy ilyen nemzeti jogszabálytárban.

Arról van szó, hogy egyrészt gyakorló jogászok a megmondhatói annak, hogy nagyon sok esetben a 3200 önkormányzat különféle rendeleteit kikeresni nem biztos, hogy a jogbiztonság dicsőségére válik Magyarországon.

A másik, amit elsősorban jobbikos képviselőtársak vetettek fel, hogy sok esetben, amikor komoly üzleti érdekek fűződnek egy-egy helyi szabályozáshoz, bizony komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a helyben kibocsátott rendelet valóban hiteles-e, valóban azt és úgy hirdetik-e ki helyben, amit a vonatkozó törvényi szabályozás szerint érvényesen a helyi képviselő-testület elfogadott.

S van egy harmadik szempont, ami a nemzeti jogszabálytár mint univerzális kihirdetési hely megállapítását alátámasztja, nevezetesen az önkormányzati rendeletalkotás egyik fő forrása a törvényi felhatalmazás. A törvény felhatalmazása alapján alkotnak a helyi életviszonyokra szabályt helyben a helyi képviselő-testületek. Ahhoz, hogy a jogalkotó, akár az Országgyűlésnek, mondjuk, a jogszabályok hatályosulását vizsgáló különböző albizottságai, akár a kormányzat az élő jogot vizsgálni tudja, a jogszabályok hatályosulását megbízhatóan vizsgálni tudja, szükséges az, hogy az összes, Magyarországon kibocsátott, az állampolgárokra általános jelleggel érvényes rendeletet könnyen meg tudjuk ismerni, és áttekinthetően, rendszerezetten meg tudjuk ismerni.

De itt is, ebben a tekintetben is szeretném aláhúzni azt az érvet, hogy akkor, amikor akár egy kistelepülésen, akár a fővárosban rendeletet alkotnak, bármikor bármelyik, bárhol állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár számára is potenciálisan kötelező normát fogalmaznak meg, hiszen bárki válthat lakhelyet, létesíthet üzleti kapcsolatokat, nem sorolom tovább. Éppen ezért elsődleges érdek fűződik ahhoz, hogy bárki Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) könnyen áttekinthetően, az összes jogszabállyal egyidejűleg meg tudjon ismerkedni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu