KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Izrael Állam és az Európai Unió között létrejött együttműködési megállapodás korántsem új keletű, légből kapott dolog. Részben az Európai Unió belső fejlődésének, részben a regionális, részben a globális folyamatok hatására az Unió már 1995-ben kezdeményezte az együttműködést az EU-tagállamok és a Földközi-tenger déli és keleti partvidékének országai között, elsősorban a két térség biztonságát, illetve a mediterrán régió gazdasági fejlődését igyekezett szem előtt tartani.

Az euromediterrán partnerség kezdete az 1995-ben Barcelonában elindított folyamat, amely az Unió és a 12 érintett mediterrán ország, Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Málta, a Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Törökország és Tunézia, valamint megfigyelőként Líbia kapcsolatainak a keretéről szól, illetve ezt szolgálja. Ciprus és Málta 2004 áprilisa óta már az Unió tagjaként vesz részt a programban. Jelen folyamat tehát a térség 13 országát érinti, nem csak Izraelét.

A barcelonai folyamat kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy ebben a keretben lehetőség nyílik az izraeli és az arab felek egy tárgyalóasztalhoz történő leültetésére. Ez olyan jelentős kérdés vagy téma, amit nem kerülhetünk meg. Úgy gondolom, hogy az arab országok, illetve az arab népek és Izrael, valamint Európa együttműködése létfontosságú kérdés, mondhatom azt is, hogy geopolitikai fontosságú kérdés, ezért nem kerülhetjük meg ezt a tényt.

A javaslat az európai-mediterrán partnerségen belül az Izraellel kötött megállapodást hirdeti ki Magyarországon. Ez nemzetközi jogi kötelezettség, amely a csatlakozási szerződés miatt hárul hazánkra. A szerződés célja, hogy az EU és Izrael Állam közötti kapcsolatok erősítése politikai és gazdasági téren megtörténjen. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett szerintem a legfontosabb a politikai kapcsolatok megszilárdítása. Nekünk európai uniós tagállamként kötelességünk, hogy részben az arab országok és Izrael megbékélését szolgálni tudjuk, valamint keresztény magyar állam parlamenti képviselőjeként kötelességünk az, hogy a történelmi zsidó igazság és a történelmi keresztény szeretet együttesen tudjon érvényesülni a világ békéjének megteremtésében. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ahhoz, hogy erről ne csak beszéljünk, ahhoz, hogy ezt ne csak felszólamlásokban próbáljuk meg megteremteni, szükség van intézményes keretekre is. Az intézményesített keretek egyik formája ez, amely szolgálhatja az előbb említett térség és az Európai Unió együttműködését, és valóban hatékony kifejtését annak a törekvésnek, hogy a mediterrán térségben és az Európai Unió tagállamain belül szilárd és tartós béke alakuljon ki. Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu