SZÁVAY ISTVÁN, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint elhangzott Kalmár képviselő úrtól, három darab tartózkodó szavazat volt a bizottság ülésén, ez a három a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőitől jött. Én nem is azt kívánom önöknek indokolni, hogy miért tartózkodtunk, ezt úgy kívánom önöknek megindokolni, hogy miért nem szavaztunk nemmel, illetve hogy miért nem szavaztunk igennel.

Egyrészt azért nem szavaztunk nemmel erre a dokumentumra, és ezt szeretném nagyon világossá tenni önök előtt, még mielőtt ez valamilyen félremagyarázásra adna okot: a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak nem az a célja, nem azt érzi feladatának, nem programunk az, hogy a szerb uniós csatlakozást gátoljuk vagy a szerb uniós csatlakozást megakadályozzuk, természetesen nem erről van szó. Lehetne és folytak is az elmúlt években viták arról, hogy a határon túli magyar közösségek számára mi a jó, az, ha kint vannak az Unióból, vagy az, ha bent vannak az Unióban. Tény az, hogy a határon túli magyar közösségek nagy része már az Unió tagja vagy az Unió előszobájában van. A célunk tehát nem a szerb uniós csatlakozás és ezáltal a délvidéki magyarok Unióhoz való csatlakozásának a megakadályozása. Ezért nem gondoltuk, hogy nemmel kellene szavaznunk.

Ugyanakkor azt is szeretném megindokolni, hogy miért nem szavaztunk igennel erre a dokumentumra, és engedje meg, államtitkár úr, hogy reagáljak az ön által elmondottakra. Én nagyon jó szívvel hallottam az ön, beismeréssel is felérő önkritikáját azzal kapcsolatban, amit, feltételezem, nemcsak saját maga, hanem az egész Fidesz-frakció nevében elmondott az ügyben, hogy Magyarország mennyire nem jól járt el, és mennyire nem használta ki jól azokat a lehetőségeket, amelyek a román uniós csatlakozásban rejlettek volna, illetve hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek maradtak itt az erdélyi magyarság érdekében, amit akkor, azon a bizonyos szavazáson, 2005. szeptember 26-án vagy az azt megelőző tárgyalásokon sem az akkori kormánypárt, sem az akkori ellenzék nem tartott szükségesnek.

Ugyanakkor örömmel hallottuk államtitkár úrtól a bizottság ülésén, ahol ismét kifejtette ezt az álláspontját, és megnyugtatott minket az ügyben is, hogy a szerb uniós csatlakozás kapcsán a kormány nem ezt az utat fogja járni, illetve ahogy itt is elmondta, konkrét és szigorú feltételeket kíván szabni a kormány. Várjuk ezeket a konkrét és szigorú feltételeket, államtitkár úr. Mi magunk is megtettük már a javaslatunkat ezzel kapcsolatban, a továbbiakban is meg fogjuk tenni.

Ugyanakkor úgy látjuk, hogy ebben a dokumentumban - végigolvastuk, 628 oldal - egy szó nincsen a délvidéki magyarságról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szerb uniós csatlakozás előszobáját jelenti ez a dokumentum, tehát ne értsenek félre, tudjuk, hogy miről szól ez, és tudjuk azt is, hogy adott esetben az észrevételeinket nem ennek a dokumentumnak a kapcsán kell hogy megtegyük. Ugyanakkor felmerül a kérdés, tekintve azt, hogy itt egy nagyon komolyan előkészített anyagról van szó, ahol aztán mindenről van szó, onnantól kezdve, hogy a nem tudom, milyen etilénpalackokat hogyan és milyen összetételben kell gyártani, és a boroknak mi legyen rajta a címkéjén, tehát ezek bizonyára mind nagyon fontos dolgok, egy komoly, hosszan előkészített folyamat volt ennek az anyagnak az elkészítése. Nem tudom, hogy uniós szinten, amikor ezt a dokumentumot elkészítették, akkor ennek az előkészítésében magyar politikus vett-e részt. Ha nem vett részt, akkor azt nagyon szomorúnak tartom; ha részt vett, akkor azt pedig annál szomorúbbnak tartom, hogy mégsem tartotta szükségesnek, hogy valamilyen formában a délvidéki magyarság kollektív jogaira való utalás ebben az anyagban szerepeljen.

Szóval, mint mondtam, semmi ezzel kapcsolatos az anyagban nincsen. Ilyen általánosan elkenhető szövegek vannak, hogy Szerbiát kötelezzük arra, hogy az alapvető kisebbségi jogokat betartsa. Nos, kedves képviselőtársam, 1920-tól kezdve, a trianoni dokumentumtól kezdve számos más nemzetközi szerződésben voltak ilyen dokumentumok, tudjuk, hogy ezeket mennyire vettük komolyan. Tehát a Jobbik hiányolta azt, hogy ebben az anyagban, amiről, még egyszer mondom, tudjuk, hogy egyfajta belépőt jelent vagy előcsatlakozási szerződést, aminek nincsen kötelező jellege a továbbiakra nézve, mi ezt mégis kevésnek tartottuk, ezért tartózkodtunk, és fogunk most is tartózkodni.

Visszatérve tehát az államtitkár úr által mondottakhoz: el fogjuk a csatlakozási folyamat kapcsán mondani a feltételeinket nagyon világosan, ezek pedig nem indulhatnak ki kevesebből, mint a magyar önrendelkezési törekvések támogatása. Szeretném ismét felhívni a figyelmet, bár az államtitkár úr ezzel sajnos nem értett egyet, a temerini fiúk mielőbbi szabadon bocsátása, a regionális fejlesztési pénzek diszkriminációmentes felhasználása, és továbbra is szeretném megismételni azon kérésünket, hogy ha a magyar kormány feltételeket kíván majd szabni, ahogy ön fogalmazott, akkor a vajdasági, illetve a délvidéki magyar pártokkal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal egyeztetve fogalmazza majd meg a kormány ezeket a feltételeit.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

(17.30)

Forrás: parlament.hu