DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja egyes pénzügyi tárgyú uniós irányelvek hazai jogrendbe való átültetése, és ezzel jogharmonizációs kötelességünk teljesítése.

Ennek keretében a javaslat hat olyan irányelvet is érint, amelyek átültetése döntően törvényi szintű szabályozást igényel. A módosításra kerülő szabályozók és szabályok többségükben azt a célt szolgálják, hogy a pénzügyi szolgáltatók biztonságosabban, stabilabban működjenek, több és jobb minőségű tőkével rendelkezzenek annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő veszteségüket tőkéjük terhére rendezni tudják. Magyarán: ne legyen szükség a rossz helyzetbe került bankok állami megmentésére. Döntően ezt szolgálják ezek a szabályok. Mindezek az intézkedések a közelmúlt pénzügyi világválságának tapasztalatait is figyelembe veszik, javarészt arra épülnek.

Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a hitelintézeti működésre, különösen a kockázatvállalásra vonatkozó minden egyes szigorítás óhatatlanul kihat a bankok hitelnyújtási hajlandóságára, annak korlátaira. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek a negatív hatások kivédhetők, mindenekelőtt a gazdasági növekedés felgyorsításával, a gazdaság növekedési pályára való állításával. A kormány eddig megtett lépései is ezt szolgálják.

Az irányelvek közül kiemelkedő a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásaira épülő, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfeleléséről szóló irányelvek időközi módosítása is. Ezen a területen a közösségi jogalkotás az utóbbi időszakban kifejezetten felgyorsult, aminek nyomon követése Magyarország tagállami kötelezettsége.

A módosítási javaslatok érintik a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének meghatározását, a nagy kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat, az értékpapírosítási pozícióval szembeni követelményeket, a vezető állású személyek javadalmazását, valamint a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének meghatározása azért kiemelkedő jelentőségű, mert ez határozza meg az adott intézmény által vállalható kockázatok, hitelek felső határát, mind az egyes ügyfelek szintjén, mind az összes kockázat és hitelek tekintetében.

A jelen módosítás gyakorlatilag két fő részt érint. Egyrészt a szavatolótőkében korlátlanul elismerhető saját tőkeelemekre határoz meg követelményeket, másrészt átfogóan módosítja a tőke és a kölcsön jegyeit is magán viselő, a szavatolótőkében ugyanakkor csak korlátozottan figyelembe vehető, úgynevezett hibrid instrumentumokkal szembeni feltételeket.

Ezzel összefüggésben szólni kell arról is, hogy az új szabályok bizonyos részei, különösen a tőkemegfeleléssel kapcsolatos szabályok csak időlegesek lesznek, miután a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság konzultációs javaslatával párhuzamosan, 2009 decemberétől az Európai Bizottság is konzultációra bocsátotta a vonatkozó irányelvek átfogó módosítására irányuló újabb javaslatait.

(11.20)

A bizottsági tervezetek végleges változatát - legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint - 2011 márciusában terjesztik elő, így a javaslatok tárgyalásának megkezdése már a magyar elnökségre marad. Alapjaiban megváltoznak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások nagy kockázatvállalásra, annak korlátozására vonatkozó előírásai a hitelezési kockázat koncentrációjának mérséklése érdekében. Nagy kockázatnak minősül minden egyes hitel, garancia, ha annak mértéke eléri az adott intézmény szavatolótőkéjének 10 százalékát, az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke pedig nem haladhatja meg az intézmény szavatolótőkéjének 25 százalékát. A módosítások legfőbb iránya, hogy a korábbi rendelkezésekhez képest jelentősen szűkül az a kör, ahol a tagállamok eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg. Példaként említve: a közelmúlt pénzügyi válsága okán a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy a nagy kockázatvállalási korlátok alól az éven belüli bankközi hitelek mentesüljenek, ami lényegesen befolyásolhatja a bankközi hitelezést, így a likviditás kezelését is.

Szintén a pénzügyi válság mutatta meg, hogy szabályozói oldalról is meg kell erősíteni az értékpapírosítási ügyletekkel szembeni követelményeket. A pénzügyi válság legfőbb oka ugyanis az volt, hogy döntően az Egyesült Államokban kétes fedezetű jelzáloghiteleket csomagokba rendeztek, azok fedezetével értékpapírokat bocsátottak ki, majd ezeket a értékpapírokat befektetőknek értékesítették, akik így nyilvánvalóan nem voltak tisztában azzal, hogy a papírok ténylegesen mennyit is érnek. A kitűzött cél, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset, az eredeti hitelező ilyen ügyletek keretében bizonyos hitelkockázatát - vagy abból valamennyit - a befizetőkre áthárítsa. Szükséges ezért annak előírása, hogy az eredeti hitelezőnek az értékpapírosításban érintett alapul szolgáló eszközök egy viszonylag jelentős részét folyamatosan magánál kell tartania, ellenkező esetben a hitelintézet az adott értékpapírokat nem vásárolhatja meg, nem léphet fel befektetőként.

Tisztelt Országgyűlés! Uniós szinten is komoly vitákat váltott ki a hitelintézetek javadalmazási politikája, miután az olyan bónuszok, teljesítményjavadalmazások, amelyek az adott intézmény kockázattűrő képességét meghaladó kockázatvállalásra ösztönöznek, alááshatják az eredményes és hatékony kockázatkezelést. Ennek elkerülése érdekében az intézmények által alkalmazott javadalmazási politikáknak a jövőben törekedniük kell arra, hogy az érintett személyek egyéni érdekeit összhangba hozzák az intézmények hosszú távú érdekeivel. Általános tapasztalat, hogy a bónuszok gyakorlatilag rövid távú sikerre ösztönözték a bankárokat, ugyanakkor nem vették figyelembe a bank hosszú távú fenntartható fejlődését. Ezt próbálja ez a javaslat kezelni.

A javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek megállapítása során ezért a hosszú távú teljesítmény értékelésére kell összpontosítani, és figyelembe kell venni a fennálló kockázatokat is. A törvénycsomag ezenfelül megerősíti a tagállami felügyeleti hatóságok közötti együttműködést, a csoportszintű felügyelést, különösen a válsághelyzetekben történő intézkedések hatékonyabbá tétele érdekében. Az irányelvi szabályok egy részét ugyanakkor a mai napon szintén a tisztelt Ház napirendjén szereplő, az előbb tárgyalt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló új törvényjavaslat tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A betétbiztosítási rendszerekről szóló uniós szabályok szerint a betétbiztosítás összeghatárát 2010. december 31-étől a Magyarországon alkalmazott jelenlegi 50 ezer euró helyett ennek duplájában, egységesen 100 ezer euróban kell meghatározni. Ez az összeghatár a tagállami különbségek megszüntetése okán egyben a betétbiztosítás maximuma is, ennél nagyobb összeget az Európai Unióban nem lehet vállalni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy megszűnik a 2008 októberében kormányzati szinten deklarált, ám jogszabályi formát nem öltött, az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betéteken felüli részre vállalt állami garancia. A módosítás természetesen nem érinti az 1993. június 30. előtt, az Országos Betétbiztosítási Alap felállítását megelőzően elhelyezett betétekre vonatkozó állami garanciát.

Az elmúlt év novemberében lépett hatályba az új pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény, valamint a hitelintézeti törvény azon módosítása, amely lehetővé tette, hogy egy új intézményi típus, a pénzforgalmi intézmény is teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat végezzen, így ezen a területen megszűnt a banki monopólium, ami a versenyre ösztönzőleg hathat. Az időközben elfogadott, az úgynevezett elektronikus pénzkibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló irányelv hasonlóan egy újabb piaci szereplő, az úgynevezett elektronikus pénzkibocsátó intézmény megjelenését teszi lehetővé, valamint biztosítja, hogy valamennyi pénzforgalmi szolgáltató egyenlő feltételek mellett működhessen. A javaslat támogatja az innovatív fizetési megoldások kidolgozását és alkalmazását.

A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény módosítása szintén jogharmonizációs kötelesség, ezért került a tisztelt parlament elé. A szabályozás célja, hogy összhangba hozza a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet, illetve a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvet az irányelvek elfogadása óta bekövetkezett szabályi és piaci fejleményekkel. Ennek okán került sor a hitelkövetelések, vagyis a hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből származó követelések biztosítékként történő elfogadásának lehetőségére, valamint az elszámolási rendszerek közötti összekapcsolódások megkönnyítésének elősegítése érdekében a rendszerkapcsolat intézményi szabályozására.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az uniós jogi aktusok átültetésén túl alkalmazza a kormány októberben meghirdetett második akciótervének a lakáscélú előtakarékosság támogatását érintő részeit is. A javaslat nyolc évről tíz évre emeli a lakás-takarékpénztári szerződések után igényelhető állami támogatások időtartamát, bővíti a lehetséges kedvezményezetti, felhasználói kört annak érdekében, hogy a családok nagyobb mértékben részesülhessenek a lakáscélú előtakarékossághoz nyújtott állami segítésben. Ezenfelül a javaslat a lakás-takarékpénztárak által áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát a jelenlegi 20 százalékról 75 százalékra emeli. Úgy gondoljuk, ezek a rendelkezések nagyban hozzájárulhatnak a hazai lakáspiac és építőipar válság utáni fellendüléséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat nagyobb biztonságot, stabilitást eredményez a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek átvételével hozzájárul az egységes belső piachoz történő alkalmazkodáshoz és az egységes belső piac előnyeinek teljesebb kiaknázásához. Ezért kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu