DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Frakcióvezető Úr! Előrebocsátom, ami egyébként el is hangzott, hogy a kormány később alakítja ki az álláspontját a törvényjavaslat kapcsán, tehát semmiképpen ne a kormány álláspontjaként értelmezze az általam elmondott, most következő hozzászólást. De egy nagyon érzékeny pontomra tapintott. Ez az okfejtés, hogy a közigazgatás egyes hivatalaiban, egyes állami szerveknél dolgozó jogászok milyen jól tudják kamatoztatni a piacon ezt a tudásukat, mert, ahogy ön fogalmazott, egy speciális szaktudással rendelkeznek - én arra szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét, akik valamilyen kapcsolatban állunk az ügyvédséggel meg a jogászsággal, hogy ne keverjük már össze az ügyvédi hivatást a befolyással üzérkedéssel.

A helyzet az, hogy ezeknek a közigazgatásból kiugrott jogászoknak a nagy része tudva vagy nem tudva, tételezzük föl, hogy nem szándékosan, de mégiscsak azt a - hogy is mondjam - képességüket bocsátják áruba, hogy ők nemcsak a szakmai eljárásokat ismerik, de történetesen azokat is ismerik, akik elbírálják majd ezeket a kérelmeket.

Ön nagyon szimpatikusan azt mondta, hogy ön ügyvédként sosem menne oda egy bíróhoz, hogy őtőle bármit is kérjen. De gondolja, hogy egy közigazgatásból kiugrott jogász, amikor ügyvéddé válik, akkor nem megy vissza ahhoz a hivatalhoz - például ön éppen a Versenyhivatalt említette -, és nem kérdezi meg, hogy adjatok már egy kis tanácsot, hogy mégis hogyan kellene megoldani ezt az ügyet? Szóval, nagyon könyörgöm, hogy mi, ügyvédek - már bocsánat, hogy így mondom - legalább tegyünk már világos különbséget aközött, amikor valaki a szakmai tudást kamatoztatja, és a szakmai tudása alapján bízzák meg őt az ügyfelek, és másik megoldás között, amit én mondtam, hogy akarva-akaratlanul is, de mégiscsak a befolyását fizetik meg az ügyfelek. Ez egy nagyon nagy különbség, egy nagyon lényeges különbség egyébként.

Forrás: parlament.hu