DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságokban a Jobbik-frakció képviselői a véleményüket a költségvetési törvényjavaslatról két aspektusból fogalmazták meg. Az egyik a kormány gazdaságpolitikája, ágazatpolitikája és annak a költségvetési törvényjavaslatban való tükröződése, az ezzel kapcsolatos kritikai álláspontok megfogalmazása, a másik - ami az eddigiek során és általában a magyar parlamentben a költségvetési viták során kisebb hangsúlyt szokott kapni - a parlament költségvetési joga, a költségvetés-készítés elveinek a szemszöge.

Ami a gazdaság- és ágazatpolitikai célok kérdését illeti, a Jobbik álláspontját röviden a rendelkezésemre álló idő alatt a következőképpen tudom összefoglalni. A kormány a gazdaságpolitikájában paradigmaváltást hirdetett meg, de ezt a költségvetési törvényjavaslat csak részlegesen tükrözi. Az általános indokolás szintjén meglehetősen ellentmondásosan érvényesül egyfajta új szemlélet, ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalán ez egyáltalán nem tükröződik.

Ismerjük a számokat, a költségvetési törvényjavaslathoz csatolódó mellékletek között látható, hogy az államháztartás kiadásai között a jóléti kiadások aránya 61 százalékos, amihez hozzájárul még egy közel 8 százalékos kamatkiadás. Ez a kettő együtt kényszerpályát jelent, mintegy 70 százaléka a költségvetési kiadásoknak kényszerpályán van, ezért aztán részben érthető, hogy a kiadási oldal szerkezete markánsan nem változik, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a 30 százalék mögött is mintegy 5000 milliárd forintos kiadás áll. Ellentétben tehát a bevételi oldallal, a kiadási oldalon nincs érdemi átrendeződés, ami - mint említettem - jól érzékelhető a törvényjavaslathoz mellékelt funkcionális kiadási adatokból.

A közbevételek oldalán az adók szerkezetében jelentős változások vannak, ami első közelítésben kedvezőnek is mondható, de nagy bizonytalanságot jelent, mégpedig az, hogy az eleve átmenetinek tervezett extraadó kifutása után mitől lesz fenntartható a bevételi szint, a bevételi oldal. A rendkívüli bevételek között hangsúlyoztuk a magánnyugdíjpénztárak fokozatos kiürítéséből fakadó bevételeknek a problémáját. Azzal, hogy több száz milliárd forint átkerül a második pillérből az első pillérbe, az explicit államadósság ugyan csökken, de az implicit államadósság a jövőben az állami forrásból kifizetendő nyugdíjtömeg növekedése miatt ugyanennyivel nőni fog. Ez egyfajta hitelfelvételnek is felfogható, márpedig a háztartásokban alapvető szabály - és ezt minden parasztgazda tudja -, hogy hitelből nem szabad folyó kiadásokat fedezni, csak beruházásokat és fejlesztéseket. Most majd, úgy tűnik, mégis a folyó kiadások finanszírozása fog megtörténni ebből a forrásból.

A törvényjavaslat általános indokolásának szóhasználatával a kormány által prioritásként kezelt főbb területek a következők. Elsőbbséget élvez a foglalkoztatás bővítése és a gazdaságélénkítés, ugyanakkor nem látható, hogy mitől fog nőni a foglalkoztatottság. Nem ebbe, hanem inkább a fordított irányba történik elmozdulás. A kormányzati szférában 5 százalékos, a háttérintézményeknél mintegy 10 százalékos létszámleépítést irányoz elő a kormány, ami Matolcsy miniszter úr szerint 25-30 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat érint. A közszférában tehát jelentős leépítés lesz. De mitől lesz bővülés a versenyszférában, amely bővülés ezt a leépítést kompenzálja, esetleg túlkompenzálja?

Rendkívül ambiciózus cél egymillió új munkahely létesítése tíz év alatt, de 2011-ben inkább a hátrafelé lépés érzékelhető az információkból. Az adócsökkentésből ugyanis közvetlenül nem következik a létszámbővülés lehetősége, az általános indokolás szerint a foglalkoztatás bővülését eredményező intézkedéseknek legkorábban 2012-ben lehet majd valamilyen hatása. Nem derül ki, mik ezek az intézkedések.

A második fő cél a családpolitika támogatásának a növelése. Ez a Jobbik-frakció álláspontja szerint egy támogatható cél, és örvendetes változás az, hogy a súlypont a támogatásokról, a segélyekről az adórendszerre helyeződik át a családpolitika preferálása során.

A harmadik súlypont - mint ismeretes - a kormányzat működésének a javítása. Idézet: "Az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára." Az előterjesztésből azonban nem derül ki, hogy mitől fog hatékonyabban működni a közigazgatás. Az intézményi összevonás önmagában erre nem garancia.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kommentárt fűzzek ahhoz a pejoratív éllel és hangsúllyal gyakran elhangzó kifejezéshez, ami az állami közhivatalok dolgozóit, a közszolgákat illeti, mintha a bürokraták - úgymond, idézőjelben - vagy a közhivatalnokok valamiféle közellenségek lennének. Kérem tisztelettel, szakszerű, hatékony bürokrácia nélkül nincs jó államigazgatás, ne feledjük el, és ezt a nagyon pejoratívnak hangzó kifejezést szerintem mérsékelni kellene, annál inkább, mert minden jel arra mutat, hogy nem feladat-felülvizsgálat történik a kormányzati szférában, hanem egyfajta fűnyíróelv érvényesül újfent.

(18.40)

Tehát nem tudható az előterjesztésből az, hogy milyen közfeladatokat akar csökkenteni a központi kormányzat. Ennek következtében a fűnyíróelv érvényesítése esetleg kontraproduktív hatással is járhat.

Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, a másik aspektusa a Jobbik képviselőinek az volt, hogy a költségvetés-készítés elvei mennyiben vannak betartva ennek a tervezetnek a készítésekor. Nos, azt kell megállapítanunk, hogy alig. Ha az államháztartási törvény preambulumában lévő költségvetési elvekhez viszonyítjuk ezek megvalósulását, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egy nagyon nehezen ellenőrizhető, végrehajtását tekintve nagyon nehezen ellenőrizhető költségvetés lesz, már amennyiben a kormánytöbbség ezt el fogja fogadni. Nem érvényesül a részletesség elve, ami azt jelenti, hogy sokkal több információra volna szükség ahhoz, hogy egy jó pénzügyi tervet készítsünk, hiszen a költségvetés nem más, mint egy pénzügyi terv, ehhez információk kellenek. Ezek nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre, és elsősorban a kisebbségben, az ellenzékben lévő pártokat sújtja ez a probléma.

A kormány mintha információkat zárna el az ellenzéki pártok elől, hiszen például a dologi kiadásoknak semmiféle részletezettsége nincs. Tízmilliárdos nagyságrendű dologi előirányzatok szerepelnek egyetlen soron, és abból nem lehet megállapítani, hogy ebből most gépkocsibeszerzések lesznek, külföldi utak lesznek, reprezentációs költségek lesznek, esetleg az energiaköltségek bővülnek, vagy bérleti díjakra fogják ezeket költeni, megbízási díjakra fogják költeni, és nem sorolom. Egy tisztességes költségvetésben a részletesség elve érvényesül.

Ugyanilyen probléma ennek a bizonyos n-2 szabálynak a negligálása. Tudniillik egyetlenegy számoszlopot kaptunk, a 2011-es számokat, amiket nem lehet hasonlítani sem az előző évi számhoz, a 2010-es tervezett számhoz, még kevésbé a 2009-es tényszámhoz. Tehát nem tudunk összehasonlításokat tenni. Az összehasonlíthatóság elve nem érvényesül, az áttekinthetőség elve sem érvényesül annak következében, hogy a minisztériumi struktúra alapvetően megváltozott, és nem lehet tudni, hogy a különböző előirányzatok növekednek, csökkennek, hogyan változnak, hiszen nincs mihez mérni.

Elnök úr, köszönöm a figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu