DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Új kormányról lévén szó, költségvetése és adótörvényei megmutatják, hogy milyen módon és milyen irányba szeretné formálni a magyar emberek életét, a vállalatok és intézmények működését.

Jobban megmutatja, mint azok a szónoklatok, amelyek itt az Országgyűlésben elhangzottak. Jobban megmutatja egy nagyon érzékeny és nagyon fontos időszakban, mert az érdeklődés nem csak azért volt felfokozott, mert egy új kormány terjesztett elő költségvetést és adótörvényeket. Az érdeklődés azért volt ilyen különlegesen felfokozott, mert Magyarország - s ez gondolom, közös reményünk - túljutott egy nagyon nehéz gazdasági válságon, vagy ha pontos akarok lenni, egy gazdasági válság legnehezebb szakaszán.

Ezért a megsüvegelés, amelyről itt szó volt a Házban, azokat a munkavállalókat és nyugdíjasokat illeti, akik igazából áldozatot hoztak, akik lehetővé tették, hogy stabilizáljuk Magyarország pénzügyi helyzetét, és elkerüljük a legrosszabbat, a pénzügyi összeomlást és az abból következő társadalmi feszültségeket.

Nagyon fontos tehát, hogy mi lesz Magyarország következő lépése. Nagyon fontos tehát, hogy a Fidesz, a KDNP, az önök kormánya vajon olyan költségvetést terjeszt-e elő, amely valóban megalapozza a jövőt, elindítja a gazdasági növekedést és új munkahelyeket teremt, mert egy ilyen költségvetés szolgálná Magyarország érdekeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sem a költségvetés, sem az adótörvények sajnos nem felelnek meg ennek a követelménynek. S ezt őszintén sajnálom, mert nagy szüksége lett volna rá Magyarországnak. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi politika ugyanis nem csak az állam kiadásainak és bevételeinek biztosítására szolgál, a pénzügyi politika egy társadalomformáló eszköz is. Most már érthető Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, amelyet néhány hete itt tett a Házban, amikor azt mondta válaszul egy képviselőtársam felszólalására: nem tiltakozik, ha XVIII. századi eszméket emlegetnek vele kapcsolatban. Ez a költségvetés, tisztelt Ház, leginkább egy XVIII. századi társadalomképnek felel meg, amely az országot kettéosztja hatalmasokra és hatalom nélküliekre, urakra és szolgákra, gazdagokra és szegényekre. (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Ez a XXI. század elején már nemcsak hogy korszerű konzervativizmusnak nem nevezhető, hanem az oly gyakran hangoztatott nemzeti egységpolitikának sem, sőt annak végképp sem.

A miniszterelnök úr mondta, és szó szerint idézem: "A polgári középosztály szövetséget kötött a bizonytalan helyzetű, szegényebben élő társadalmi rétegekkel." Ez a költségvetés, ha valaki elolvassa, minden ízében azt mutatja, hogy a Fidesz és a KDNP mindkét réteget elárulta a jobban keresők, a vagyonosabbak érdekében. És nem az előző kormány miatt, nem a 3 százalékos hiánycél miatt történik a magán-nyugdíjpénztári tagok betétjeinek államosítása. Nem a 3 százalékos hiány biztosítása miatt vetnek ki különadókat. Nem emiatt csökken majd az átlagos vagy kis fizetésű munkavállalók keresete. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ezért.

(19.50)

Az intézkedéseknek pontosan kiszámíthatón, a költségvetés számaiból világosan kiderítve egy, azaz egyetlen célja van: legyen fedezet a magas jövedelműeknek adott adócsökkentésre és a csak nekik járó munkáltatói járulék elköltésére. Ezért foglalja el és költi el a kormány előre a fiatalok és középkorúak nyugdíj-megtakarításait, és ezért veszélyezteti a magyar gazdaság egyensúlyát.

Miközben bízom abban, hogy mindenki pontosan tudja a kormányban, hogy nem lehet hosszú távon fenntartani súlyos következmények nélkül a válságadókat, és a munkavállalók nyugdíj-megtakarításait csak egyszer lehet elkölteni, és ilyenfajta költségvetés hosszú távon nem fenntartható. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Ha a kormány és az őt támogató pártok tényleg azért akarnák átterelni a magyar embereket az állami nyugdíjrendszerbe, mert féltik a majdani nyugdíjukat a rossz magánpénztári gazdálkodástól, akkor az eddig felhalmozott és áthozott vagyont az államnál fialtatni kellene, hogy később legyen mozgástér a mostani visszalépések miatt megnövekvő nyugdíjterhek kifizetésére. Ehelyett az átkényszerített vagyonból 530 milliárdot azonnal elköltenek, és ezt évekig akarják folytatni az utolsó forintig. Ez az igazi szándék, nem a nyugdíjak megóvása, hanem a 3 millió ember megtakarításainak elorzása, nem törődve azzal, hogy lesz-e valójában nyugdíjuk, csak azért, hogy most lehessen osztogatni teljesen fölöslegesen.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt is világossá tenni, hogy nem azt kérjük számon, hogy nincs nagyarányú adócsökkentés. Erre Magyarországon most nincs és nem lenne lehetőség. Ez megtörtént tavaly. Mi tettük meg a válság közepette. Most jelent meg az a statisztika, hogy az idény első 9 hónapjában a tavalyihoz képest a nettó átlagkeresetek az adócsökkenés miatt 8,5 százalékkal nőttek. 10-11 ezer forinttal többet vitt haza havonta egy átlagos keresetű munkavállaló. És csökkentettük a tb-járulékot is 5 százalékkal, hogy megőrizzük a munkahelyeket, és ha lehet, újakat hozzunk létre. Mi azt tartjuk elfogadhatatlannak, hogy csak és kizárólag a magas keresetűek esetében van adócsökkentés. A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint 80 százalékának helyzete legjobb esetben is közel változatlan marad.

Tisztelt Országgyűlés! Számos bizonytalansági tényező van, ami megkérdőjelezi a költségvetés megalapozottságát. A szakértők nem támasztják alá a növekedés 3 százalékos mértékét. Ha viszont nem sikerül gyorsítani a növekedést, ez alapjaiban kérdőjelezi meg a költségvetést. Azzal, hogy a társasági adót csökkenti a kormány, nem pedig a munkabért terhelő járulékokat a foglalkoztatás növekedés érdekében, azzal ez a kormány világosan a tőke mellé áll a munkával szemben. Nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája.

Korábban a Fidesz és a KDNP teljesen világosan, egyértelműen ígérte az általános járulékcsökkentést. Most emelni akarja a nyugdíjjárulékot 10 százalékra. És azt is szeretném világossá tenni, hogy ennek semmi köze a 40 év szolgálati idő szerinti nyugdíjba vonuláshoz. Ahhoz van köze, hogy havi 640 ezer forint bruttó fizetés fölött a munkaadók majd nem fizetnek nyugdíj- és egészségügyi járulékot. Ezt kell pótolni ezzel a pénzzel, vagyis a kiskeresetűek fizetik meg a magas fizetés árát.

És igen, kérdéses a jövő évi 3,5 százalékos infláció is. Ezt leginkább a válságadók veszélyeztetik, hiszen szinte biztos, hogy az érintett cégek a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Viszont ha nő az inflációs nyomás, akkor a Magyar Nemzeti Bank rákényszerülhet a kamatemelésre, ami rendkívüli mértékben rontja a növekedési feltételeket. Hiszen már jelenleg is Magyarországon van a legmagasabb alapkamat - 5,25 százalék - ebben a régióban.

Ha a növekedés lassúbb, ha a foglalkoztatás nem bővül, az infláció magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztása sem. Ráadásul szeretném világossá tenni, hogy bármilyen adócsökkentés is az alacsony jövedelemmel rendelkezőket, a nyugdíjasokat semmilyen formában nem érinti, a lakosság legnagyobb részét viszont a magasabb infláció érinti és rendkívüli mértékben rontja a helyzetüket.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési tervezetből az is kiderül, hogy az állam kiadásai döntően a kormány vagy a Fidesz pillanatnyi érdekeit és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják. Elfogadhatatlan a közszolgálatban dolgozók elbocsátása és bérének és juttatásainak befagyasztása.

A 30 ezres leépítés gyakorlatilag ugyanennyi elbocsátást jelent. Hol van jövőre az idén megkapott 13. havi bér helyett fizetett bérpótlék, ami benne volt az idei költségvetésben, amit megkaptak a közszolgálatban dolgozók? Hogy már csak a 13. havi bérről, amit önök ismét megígértek, ne is beszéljünk.

Ígéreteik ellenére nem növelik a közszolgáltatások jövő évi fedezetét, az önkormányzatok feladataira nem adnak több pénzt. Gyakorlatilag megszüntetik az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatását. A normatívák változatlanok maradtak, azaz a reálérték mindenütt csökkent. Panelfelújításra az eddiginek még az egyharmadát sem kívánja fordítani a kormány, a családtámogatás összege 13 milliárddal, a lakásépítés támogatása 21 milliárddal csökkent. Egyetlen kivétel van: az egyházi intézmények minden területen jelentős, megemelt támogatást kapnak. Ez oly mértékű átrendeződés, amely nyilván ideológiai-politikai alapokon nyugszik.

Jelentős az egészségügy térvesztése is. És még ezen belül is növeli a gondokat, hogy a kórházak finanszírozása érdekében a többi területtől vesznek el pénzt, így különösen a szakrendelők kerülnek lehetetlen helyzetbe. A Fidesz és a KDNP ellenzékben mindent megtett, hogy megakadályozza az egészségügy fenntartható pályára állítását. Most önök szembesülnek magatartásuk következményeivel.

De csökkent a jóléti feladatokra szánt pénz is. Kevesebb jut majd az anyasági ellátásokra, a családoknak a gyermekek után járó támogatásokra, a munkanélküli-ellátásokra. Csökken a szociális normatívák értéke, emelik a gyermekétkeztetés díját, és mindazoknak, akiknek nem lesz adóalap-kedvezményük, ezeket a terheket viselniük kell.

A nyugdíjakat 3,8 százalékkal emelik, miközben a számítások igazolják, hogy az infláció miatt ez reálértékben csökkenést jelent, tehát mégsincs pénz a 13. havi nyugdíjra. És a költségvetés nem tartalmaz érdemi fedezetet a már előkészített egyes esetekben meg is kezdett infrastruktúra-fejlesztések folytatásához sem. Mi lesz az M3-as autópálya folytatásával, a 4-es számú főút fejlesztésével, az M4-M44-es autópálya építésével, az M60-as pécsi elkerülőjével? Jövőre több kátyú és drágább autópálya-matrica várható.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány korábban igen hangosan kikelt - és ma is - az általa vélt költségvetési elszámolásokkal történő trükközések ellen. Most a nyugdíjügyben 900 milliárd forintos nagyságrendben varázsol, próbálja meg kihasználni az Európai Unió szabályozásának pontatlanságait. Közgazdaságilag nem arról van szó, hogy 2004 óta először 3 százalék alá kerül a hiány, hanem durván emelkedik a valódi, a strukturális deficit. Az EU intézményeinek még lehet szavuk a trükközésekhez. Mindenesetre még a költségvetés elfogadása előtt kérni kellene az EUROSTAT előzetes szakmai véleményét a kormány által tervezett elszámolási technikákkal kapcsolatban. Miért fontos ez? Azért, mert ha gond van, legyen idő a szükséges korrekciókra.

Hiteles középtávú program nélkül, a mai kormányzati kommunikációt alapul véve, jövő májusban borítékolhatóan visszadobják a konvergenciaprogramot. Az ezt követő várható leminősítések után vajon ki fogja finanszírozni 2012-től a magyar államadósságot, és ha sikerül is, mennyiért? Ráadásul jövőre megugranak az állam törlesztési kötelezettségei. A görög, az ír, a spanyol, de akár a román példa világosan megmutatta, hogy az adósságválság könnyen elzárhatja a kockázatosabb területekre irányuló piaci pénzcsapokat.

Láttuk azt is, hogy milyen komoly társadalmi feszültségeket is eredményező megszorításokat kellett elfogadni a csapok újranyitásáért. Márpedig ha újra ellehetetlenül a piaci finanszírozásunk, akkor az árat mindenki fizetni fogja, az a többség is, aki nem kap semmit a mostani nagy osztogatásból.

Tisztelt Ház! Ez a költségvetés felelőtlen, mert a rövid távú gondolkodás iskolapéldája. A legszükségesebb, jó ideje esedékes átalakításokkal nem is próbálkozik. Minden elemző egybehangzóan állítja, hogy így két-három év múlva súlyos hiányokkal kell majd szembenézni. Nem csak ez a kérdés, hogy hogyan fognak akkor majd önök elszámolni a választóknak. Ez, hogy őszinte legyek, engem kevésbé érdekel, hanem az, hogy milyen módon fogják kezelni az előreláthatóan kialakuló helyzetet, amikor az éves nemzeti össztermék 2,5 százalékának megfelelő bevételkiesés várható.

(20.00)

Félő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy önök megint hatalmi eszközöket fognak majd alkalmazni.

Kérdés az tehát, hogy akkor mit lehet tenni. A véletlen vagy más úgy hozta, hogy az Országgyűlés nem ma, a megszokott rendjében szavaz az adótörvényekről és holnap kezdi meg a költségvetés vitáját, hanem fordítva. Ez ad arra lehetőséget, hogy önök átgondolják a gazdagoknak, a magas jövedelműeknek adott indokolatlan adókedvezményt. Ugyanis, ha ez nincs, akkor nincs válsághelyzet, akkor a költségvetés nem kockázatos, akkor elkerülhetők a társadalmi feszültségek.

A Magyar Szocialista Párt kész az adótörvények újratárgyalására. Ha ezt önök nem vállalják, hibáznak. Gondolják végig, még időben vagyunk! És hogy a Költségvetési Tanács elnökét idézzem: hajrá, Magyarország, hajrá, hitelesség!

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu