DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt az alkotmányozási folyamat előkészítése óta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az új alkotmány megalkotása nem a politikai elit ügye. Az új alkotmány megalkotása egy olyan társadalmi ügy, legszélesebb közügy, amelyben nem elégséges, hogyha az Országgyűlés frakciói, képviselőcsoportjai vesznek részt, nem elégséges, hogyha a jogásztársadalom és a társadalmi elit vesz részt, hanem szükséges az, hogy a lehető legszélesebb társadalmi egyeztetés folyjék az alkotmány-előkészítés, majd az alkotmány elfogadása ügyében. Ezért javasoltuk azt, hogy amikor eseti bizottságot hozott létre az Országgyűlés az alkotmánykoncepció előkészítésére, akkor egyfelől ne ilyen rövid határidőt szabjon, mint amire végül is sor került, másfelől pedig teremtse meg annak a feltételrendszerét, hogy a lehető legszélesebb társadalmi egyeztetés megfelelő időben és megfelelő formában megtörténhessen.

Az ellenzéki pártok, a Magyar Szocialista Párt javaslatait ennél az országgyűlési határozati javaslatnál a kormánypárti többség nem vette figyelembe, elutasította. Ezért döntött úgy az MSZP frakciója, hogy a frakcióvezetővel, pártelnökkel, Mesterházy Attilával közösen nyújtunk be egy olyan törvényjavaslatot, amely garanciát biztosít arra nézve, hogy ez a folyamat egy széles körű egyeztetés keretében zajlik, és ebben az érdekvédelmi szervezetek, a köztestületek, az érdekegyeztetés különböző fórumai, a társadalmi szervezetek úgy az országgyűlési határozathoz, amelyet majd az eseti bizottság megalkot, mint az alkotmány normaszöveg-tervezetéhez hozzászólhatnak, mégpedig intézményes keretek között. Ez a törvény, amelyet mi beterjesztettünk, és amelyet tárgysorozatba-vételre ajánlunk az Országgyűlésnek, megteremti ezeket a garanciákat. Megteremti, hogy mindenki nyilvánosan hozzászólhat ehhez a javaslathoz, az észrevételeit, a véleményét teljeskörűen és maradéktalanul megismerheti a széles magyar társadalom, és időt is biztosít arra, hogy ez a társadalmi egyeztetés lefolyjon.

Megmondom őszintén, hogy nem voltak persze illúzióim, hogy az alkotmányügyi bizottságban majd a többség ehhez hogyan fog hozzáállni, és ez akkor is így van, hogyha a kezdetekkor az eseti bizottság elnökén, Salamon László elnök úron látszott valamiféle elkötelezettség a tekintetben, hogy ezt a folyamatot komolyan vegye, ő még azt hitte, hogy van értelme a hét szakmai munkacsoportban szorgoskodni. Az elmúlt időszakban azonban kiderült, hogy ez egy naiv megközelítés, ez egy olyan álom, amelyet a kétharmad nem kíván beváltani.

Az elmúlt órákban is kiderült, és a korábbi alkotmányos törvénymódosításokkor is kiderült, hogy a kétharmad úgy gondolja, mindent visz, nincs szükség ilyen egyeztetésre. Jól látszik, hogy az alkotmány előkészítése, az alkotmányozó folyamat arról szól, az a valódi cél, hogy lebontson minden alkotmányos egyensúlyt. Jól látszik ez, amikor a kormánypárti többség az Állami Számvevőszék elnöki székébe egy pártkatonát ültet. Jól látszik ez, amikor Orbán miniszterelnök úr a tengerpartról levélben megírja, hogy kire gondolt mint köztársasági elnökre, azután megválasztanak egy önálló akarat nélküli fideszes pártkatonát köztársasági elnöknek. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Képviselőtársaim! Nem az a szégyen, hogy én ilyent mondok, az a szégyen, hogy önök ezt csinálták! Az a szégyen! (Taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy bizony! Így van!) Jól látszik, hogy minden módosítás, amellyel eddig hozzányúltak az alkotmányhoz, egy totális hatalom kiépítését célozza.

Meggyőződésem, szükség van arra, hogy a magyar társadalom ehhez az ügyhöz hozzászóljon, és ha egy kicsit is komolyan veszik azt, hogy ez az egész Magyarország, az egész magyar társadalom, az egész magyar nemzet ügye, akkor ennek a törvénynek a tárgysorozatba-vételét megszavazzák.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu