DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én tulajdonképpen ott szeretném folytatni, ahol Vágó képviselőtársam a múlt heti általános vitában abbahagyta, tudniillik, miközben alapvetően pozitívan állunk hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, és az irányát, fölfogását elfogadhatónak tartjuk, vannak erős hiányérzeteink.

Az egyik mindjárt az, hogy bizonyos szempontból túl kevés az az ambíció, amivel a jogalkotó nekiállt ezt a törvényjavaslatot megfogalmazni. Ha tudniillik ez az új PSZÁF-törvény arra kívánt célozni, hogy az elmúlt években tömegével kerültek katasztrofális helyzetbe banki ügyfelek, és kérdésessé vált, hogy a felügyelet a jelenlegi struktúrájában, a jelenlegi hatáskörével kellő hatékonysággal tudja-e a közösségi kontrollt érvényesíteni a banki működés felett, kellő védelmet tud-e nyújtani a pénzügyi felügyelet a fogyasztók, az ügyfelek, a lakossági ügfelek felé, akkor azt gondolom, hogy helytelen úgy beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot, hogy közben a jogalkotó nem nyitja meg a hitelintézeti törvénynek a felügyeleti intézkedésre, az engedélyezési eljárásra vonatkozó passzusait.

Éppen ezért logikus módon ehhez itt és most nyilvánvalóan nem is lehet, ugyebár, módosító javaslatot előterjeszteni. De ha komolyan gondoljuk azt, hogy azért van szükség egy ilyen új PSZÁF-törvényre, hogy hathatósabban tudjuk megvédeni a fogyasztókat, a lakossági ügyfeleket, hogy hathatósabban tudjon az állam egy közösségi kontrollt gyakorolni a felügyeleten keresztül a pénzpiacokra, akkor mindenképpen szükséges lenne, hogy a Hpt.-nek a felügyeleti intézkedésekre vonatkozó részét, az ügyfélvédelmi fejezetét, illetve az engedélyezési eljárásokra vonatkozó részét, konkrétan a Hpt. 14-15. §-át nyissa meg, hiszen akkor teljes ez a fogyasztóvédelmi revíziója a bankjognak, ha ezek a passzusai a hitelintézeti törvénynek szintén módosításra kerülnek.

A legnagyobb hiányérzetünk azzal kapcsolatban, hogy a hitelintézeti törvény ilyen mértékben nem lett felnyitva, arra vonatkozik, hogy tavaly nyáron, amikor még parlamenten kívüli pártként a Bajnai-kormánynak próbáltunk javaslatokat tenni arra, hogy a katasztrofálisnak tetsző kilakoltatási hullámmal, illetve a devizaadósok egészen rémisztő helyzetével kapcsolatban mit kellene tenni, illetve milyen tanulságok szűrhetőek le a tavaly kialakuló helyzetből, akkor az egyik fő javaslatunk arra vonatkozott, hogy meg kellene fontolni, hogy az állami felügyelet rendelkezzen legalább a lakossági ügyfelek tekintetében egy termék-jóváhagyási jogkörrel.

Tehát magyarul, ha valóban úgy gondolja a kormány, hogy véget kell vetni a spekulatív kapitalizmus időszakának, akkor ehhez megfelelő eszközöket kell tenni a közösségi ellenőrzés szervei kezébe, így például a pénzügyi felügyelet kezébe. Ha úgy gondolják, hogy valóban vége van a spekulatív kapitalizmus korszakának, akkor olyan eszközt kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezébe, ami legalábbis gátolni tudja olyan termékek, olyan pénz- és tőkepiaci termékek bevezetését, amelyek kockára teszik családok egzisztenciáját.

Tehát én itt csak megjegyzem, hogy továbbra is várjuk azzal kapcsolatban az előterjesztést, és könnyen lehet, hogy magunk is fogunk olyan törvényjavaslatot benyújtani, amely a PSZÁF-nak ezt a termék-jóváhagyási jogkörét erősítené meg, illetve ebbe az irányba erősítené meg a PSZÁF jogkörét. De szintén említhetem azt, hogy általában véve az ügyfélvédelmi fejezetét, tehát ha úgy tetszik, a Hpt. fogyasztóvédelmi fejezetét komolyan át kellene gondolni, komoly garanciákat kellene betenni a sok esetben a bankokkal szemben kiszolgáltatott polgárok érdekében.

Ami a konkrét törvényjavaslatot érinti most már a hiányokon továbblépve, először is az, kapcsolódva az előbbi megjegyzésemhez, hogy a másik fő eszköz a pénzügyi felügyelet kezében a termék-jóváhagyási jogkörön kívül az lenne, ha ezt az úgynevezett közérdekű perlési jogkört nemcsak kártérítések érvényesítésére tudná használni, hanem semmisségi pereket tudna indítani a felügyelet az olyan általános szerződési feltételekkel operáló bankokkal, pénzügyi intézményekkel szemben, ahol az általános szerződési feltétel egyébként a polgári törvénykönyv vagy éppen a hitelintézeti törvény rendelkezéseibe ütközik.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ebben legalábbis nem egyértelmű, mármint abban nem egyértelmű, hogy így, ebben a formában indíthat-e nem kártérítési pert a pénzügyi felügyelet. Mi azt szeretnénk, és erre terjesztettünk is már elő módosító javaslatot, hogy fogalmazzunk világosan: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezzen olyan perlési joggal, ami ha eredményes a bíróság előtt, oda vezethet, hogy a törvénytelenül használt általános szerződési feltételekre a bíróság ki tudja mondani az érvénytelenséget.

Tudom, hogy ez egy nagyon súlyos jog, de ugyanilyen súlyos következményekkel jár az, ha egy bank tisztességtelen általános szerződési feltételeket használ. És ha belegondolunk abba, hogy az egyszerű állampolgár milyen mértékben van kiszolgáltatva a bankoknak, hogy miképpen tudja ellenőrizni, hogy egyáltalán mi következik egy-egy általános szerződési feltételből, egy-egy blanketta intézkedésből, akkor azt gondolom, hogy egy ilyen perlési jog legalábbis nem eltúlzott.

(20.30)

Természetesen, ha ilyen perlési jogot adunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a kezébe, ez azt is jelenti, hogy ilyen esetekben a bíróság bizony úgymond erga omnes, tehát mindenkire kiterjedő hatállyal tudja egy-egy általános szerződési feltételre, egy-egy rendelkezésre vagy éppen a teljes blankettára nézve kimondani az érvénytelenséget. Ezért fogalmaztam az imént úgy, tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy súlyos lépés, hiszen ez azt jelenti, hogy minden egyes esetben, amikor ezt a blankettát vagy annak egy passzusát alkalmazzák, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit érvényesíteni kell. Viszont gondoljunk bele, hogy az elmúlt években hány olyan eset volt, amikor az apró betűs részekben elrejtett vagy olyan szövegezéssel elkészített blankettaszerződések sodortak válságba családokat, amiket az egyszerű fogyasztó, az egyszerű hitelért folyamodó állampolgár egész egyszerűen nem tudott értelmezni, nem voltak meg azok az eszközök a kezében, amiket egyébként más blankettaszerződések tekintetében a polgári törvénykönyv más piacokon, más piaci szereplőktől megkövetel. Pusztán csak annyit állítok, hogy a bankok esetében számolnunk kell a fogyasztók fokozott kiszolgáltatottságával, tehát nem lehet arra játszani, hogy minden egyes esetben a fogyasztó honpolgár abban a helyzetben van, főleg akkor, amikor már éppen a fedelet viszik el a feje fölül, hogy a hatalmas jogi apparátussal felszerelkezett bankkal szemben egyedileg fog tudni sikeresen pereket indítani.

Javaslataink másik része - amiről még nem esett szó - a szervezeti kérdésekre vonatkozik. Itt a PSZÁF-törvény kapcsán újra szeretnénk megerősíteni azt a javaslatunkat, amit a nyár folyamán már több esetben a Ház elé terjesztettünk törvényjavaslat, illetve módosító javaslatok formájában, hogy ha meg kívánjuk újítani a magyar demokráciát, akkor ne legyen olyan többé, hogy a Magyar Köztársaságban fontos közjogi pozíciókat korlátlan ideig lehet birtokolni. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a PSZÁF-törvényben nevesített közjogi pozíciók esetében a törvényhozó mondja ki: csak meghatározott ciklusokon keresztül tölthető be ez a pozíció. A békéltető testület elnökéről, a PSZÁF elnökéről és elnökhelyetteséről van szó. Itt egy hatéves időtartamot szab meg a törvényjavaslat, és úgy gondoljuk, legyen bőven elég két ciklust, kétszer hat évet eltölteni egy ilyen székben. Ahhoz, hogy felfrissüljön a magyar politika, a magyar közigazgatás, a magyar demokrácia, nem lehet még az esélyét sem meghagyni annak, hogy valakik tulajdonképpen kihalásos alapon birtokolhassanak közjogi tisztségeket.

Ugyancsak módosító javaslatot fogunk beterjeszteni, illetve terjesztettünk már be a Pénzügyi Stabilitási Tanács működésével kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen intézmény működése teljes egészében átlátható legyen, és kérjük a kormánypárti képviselők együttműködését abban, hogy - mivel itt nemcsak az állami intézmények, de az egész banki szektor iránti bizalom a tét - a Pénzügyi Stabilitási Tanács átláthatóságára vonatkozó javaslatainkat fogadják be. Az az álláspontunk, hogy az ilyen átláthatóságot bővítő, szolgáló törvényi rendelkezések hosszú távon megtérülnek, mert növelik az állampolgári bizalmat. Növelik az állampolgári bizalmat ebben az esetben nemcsak a közigazgatásban, a különböző demokratikus intézményekben, de a bankpiac intézményeiben is.

Röviden vagy nem annyira röviden most csak ennyit szerettem volna elmondani, és a részletes vitában a módosító javaslatainkról nyilván majd bővebben tudunk beszélni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu