SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2011-es költségvetést a gazdasági és a hazai vállalkozások szempontjából szeretném a rendelkezésemre álló rövid időtartamban némileg elemezni.

Hadd kezdjem azzal, ha már a hazai vállalkozásoknál tartunk, és itt az ellenzéki képviselőtársaim korábbi fölszólalására annyiban hadd reagáljak, hogy ha ez a jövő évi költségvetés semmi mást nem tartalmazna a hazai vállalkozások szempontjából, csak azt, hogy nem nőnek a terheik adminisztráció és adó szempontjából, akkor már óriásit lépnénk előre az elmúlt tíz év vagy az elmúlt nyolc év vállalkozásokat érintő, az előző kormányok által elfogadott szabályozásokkal kapcsolatban.

Hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, hogy ebben a parlamentben másfél évvel ezelőtt még azon kellett küzdenünk, hogy az önök kormánya ne tiltsa be a vállalkozások számára a készpénzfizetést vagy a napi standolást ne vezessék be, és sorolhatnám azokat az adminisztrációt növelő terheket és egyéb dolgokat (Göndör István: Azt mondta Matolcsy, hogy fejlődik a gazdaság.), amit egyébként önök kívántak volna az elmúlt időszakban bevezetni. Tehát ha ez a költségvetés semmi mást nem tartalmazna, csak szinten tartaná a vállalkozások terheit, akkor már nagy előrelépést éreznének a vállalkozások az önök nyolcéves kormányzása után. De ez a költségvetés nemcsak arról szól, hogy szinten tartja a hazai vállalkozások esélyeit, hanem jó néhány olyan, nagyon komoly intézkedést tartalmaz, amire szerintem teljesen nyugodtan mondhatjuk azt, hogy egy paradigmaváltás vagy egy trendfordító a hazai vállalkozások, elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások tekintetében.

Mondhatnám azt, hogy abban is újdonság ez a költségvetés az elmúlt nyolc évhez képest, hogy nem elsősorban a legkisebbeken, a legkiszolgáltatottabbakon, a legkevésbé érdekérvényesítő képességgel rendelkezőkön kívánja egyébként a strukturális átalakítások költségét megfizettetni, hanem volt ennek a kormánynak olyan bátorsága, hogy különadókkal azokat a szektorokat terhelte meg adófizetéssel, amely szektorok az elmúlt években igen komoly nyereségre tettek szert, és egyébként amely szektorok nyereségessége lehetővé teszi ezt. Egyébként ezen szektorok sem a termelőszférába tartoznak. Tehát egy olyan új költségvetési struktúrát alakított ki bevételi oldalon, amely nem nehezíti tovább a hazai vállalkozások helyzetét, sőt a társasági adózás területén vagy az adó év végi feltöltésére vonatkozó szabályok változásával, az adófajták csökkentésével, a kommunális adó és az építményadó vagy az idegenforgalmi adó megszüntetésével, illetve az ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettséggel összefüggő adminisztráció csökkentésével - de még lehetne sorolni egyébként az intézkedéseket - jó néhány olyan lépést tesz, ami a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetét javítja.

Természetesen egy költségvetésen sok mindent számon lehet kérni, de egy költségvetés kapcsán mindig érdemes elmondani, hogy egy költségvetés természetesen nem fogja tudni önmagában egy ország gazdasági növekedését beindítani, amire a legnagyobb szüksége van ma Magyarországnak. Ez a költségvetés arra vállalkozik, ami nem kis dolog, hogy lehetőséget ad a hazai vállalkozások számára, lehetőséget ad arra, hogy a munkájukkal, tehetségükkel, hozzáértésükkel egy olyan úton induljanak el, ami a saját maguk és az ország gyarapodását is segíti. Ehhez pedig az az adórendszer, amit ez a költségvetés tartalmaz, vagyis arra vonatkozólag, hogy alapvetően a munkát, az értékteremtő munkát kívánja segíteni itt az adórendszer egészének figyelembevételével, azt gondolom, mindenképpen arrafelé mutat, hogy a következő év nagyon sok magyar vállalkozás számára a kilábalás éve lehet, vagy a hét vagy nyolc szűk esztendő után egy olyan év, amikor valóban elkezdhetik a növekedést.

Természetesen korábban is voltak próbálkozások különböző gazdaságélénkítő programokkal. Mindig az volt a baj, hogy úgy tették föl a kérdést a korábbi költségvetés készítői, hogy gazdasági növekedés vagy pénzügyi stabilitás. Ebben is új ez a költségvetés, hogy nem "vagy" van, hanem "és". Ez a költségvetés egyszerre tartalmaz (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) a gazdaság pénzügyi stabilitására vagy a költségvetés pénzügyi stabilitására vonatkozó nagyon-nagyon komoly kritériumokat, amit talán ellenzéki képviselőtársaim is elismernek, hogy végre nyolc év után először sikerül egyébként az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartani, hosszú idő után először sikerül az államadósság mértékét csökkenteni. Ez úgy kapcsolódik a hazai vállalkozásokhoz, hogy természetesen egy ország belső piaca úgy működik, hogy akkor van a piacban bizalom, akkor fognak a vállalkozások beruházni, ha nemcsak gazdaságélénkítő programokat kínál neki egy költségvetés, hanem másik oldalról a költségvetés a pénzügyi stabilitást is biztosítja.

Ez a költségvetés - még egyszer azt tudom mondani - példaértékű, teljesen új alapokat, új szemléletet hoz az elmúlt nyolc évhez képest, a vállalkozások számára lehetőséget, adókönnyítéseket, adminisztrációcsökkentési javaslatokat hoz, és egyben biztosítja az ország pénzügyi-gazdasági stabilitását, ami a jövőbe vetett hit és bizalom kérdése.

Én azt hiszem, ha egyetlenegy gondolattal kellene ennek a költségvetésnek a gazdasági vállalkozási oldalát megvilágítani, hogy ez a költségvetés végre azt a kérését teljesíti a vállalkozásoknak, sőt túl is megy azon, hogy hagyják őket végre dolgozni. Ez a költségvetés arra irányul és támogatja azt, hogy a magyar vállalkozók akarjanak és tudjanak dolgozni mindannyiunk és az egész ország gyarapodásáért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu