TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A képviselő úr, úgy tudom, nem is olyan régen a válságkezelésért felelős kormánybiztos volt, tehát annak a munkának, amit az előző kormány végzett, annak a hatásának az utórezdülései mégiscsak jelen kell legyenek a költségvetés készítésekor is, gondolom. Tehát hogyha azt nézzük, hogy a '11-es költségvetés milyen körülmények között született meg, akkor mindenképpen számolni kell azzal a munkával, azzal az áldásos tevékenységgel, amit korábban végeztek az előző kormányzók.

Úgy tűnik, hogy Magyarországon abban mindenki egyetért, hogy az örökség, az örökölt helyzet borzalmasan rossz, és olyan helyzetbe került Magyarország, ahonnan igen nehéz lesz a kilábalás. A költségvetéshez az elmúlt napokban is nagyon sokan hozzászóltak már, voltak értelmes gondolatok is, és volt néhány nagyon konkrét tévedés. Hogy mennyi volt benne a csúsztatás, arról nem akarok beszélni, hiszen ellenzéki pártok, kormánypártok között lényegesen eltérő a különbség a vélemények tekintetében - gondolom, hogy lesz még szép és kihangsúlyozott gondolat, és lesz még értelmetlen hozzászólás is az elkövetkezőkben.

Ha megengedik, én arról beszélnék, hogy nekem szerencsém van hetedik alkalommal részt venni a költségvetés vitájában a parlamentben, és 16. alkalommal terjesztem majd elő otthon, a városomban a költségvetést, tehát mégiscsak van némi tapasztalatom, rálátásom a költségvetés világára. Azért mondom ezt, mert egyre inkább meg kell fogalmaznunk, hogy még a következő év sem lesz az önkormányzatok éve, és azzal kell kezdjem, hogy mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az, amit az önkormányzatok várnak, sajnos nem fog teljesülni teljes egészében 2011-ben. Ezt azért is fontos a legelején hangsúlyozni, mert nem szabad azt gondolni, hogy mi, vidéken élő polgármesterek és települések nem látjuk azt, hogy milyen küszködések közepette szülnek meg egy ilyen költségvetést - igenis látjuk. És amikor hozzákezdünk a saját költségvetésünk tervezéséhez, akkor számolnunk kell azzal, hogy a mozgástér beszűkült, és igen nehéz lesz egyáltalán túlélni a következő évet.

Ettől függetlenül hozzá kell tennem a legelején, hogy az önkormányzati normatívák legalább reálértékben nem vesztenek hatalmasat, legalább reálértékben nem vesztenek akkorát, mint a korábbi időszakban, és őszintén szólva azért vannak elemek, amelyek javulást mutatnak. Összességében, ha tárgyilagosan meg akarjuk vizsgálni a következő évi költségvetést, akkor vissza kell mennünk egy picit az elmúlt húsz év időszakára. Ne feledkezzünk el semmiképpen se róla - és azért mondom el konkrétan, mert lehet, hogy kevésbé jártasak az ellenzéki padsorokban ülők az önkormányzati világban, és nem emlékeznek erre sem -, hogy húsz éve azt mondták egy kerekasztal-megbeszélésen, ha jól emlékszem, hogy az önkormányzati szférának mindenképpen át kell adni az állami vagyontárgyakból, hiszen különben nem képes az önkormányzat érdemi gazdálkodásra.

(14.50)

Ezt 20 évvel ezelőtt mondták a kerekasztal lovagjai, azóta viszont nem sok minden történt. Sajnos, nagyon kevés esetben tudunk felmutatni igazi eredményt, hiszen kevés önkormányzat van abban a helyzetben, hogy már részesült az állami vagyontárgyakból. Most azt kell néznünk, és azt kell látnunk, hogy az állami vagyontárgyak körülbelül 9 százaléka maradt meg. Tehát Magyarország nemzeti vagyona körülbelül 9 százalékán áll 1989-hez képest; 9 százalékán áll! És ha megvizsgáljuk azt, hogy vajon az elmúlt 20 évben milyen kormányok milyen mértékben adtak el a nemzeti vagyonból, akkor furcsa számokat találunk. Nos, tisztelt Országház, ne felejtkezzünk el róla, hogy az elmúlt 20 évben az MSZP-SZDSZ-kormányok a nemzeti vagyon 78 százalékát adták el; 78 százalékát! Tehát mindenki más, aki kormányzott még rajtuk kívül, a maradék 22 százalékból csak 13 százalékot adott el, mert 9 százalék még megvan.

Tehát, tisztelt jelenlévők, az a helyzet, hogy az állami vagyon 78 százalékát eladták az MSZP-SZDSZ-kormányok. Az elmúlt nyolc évben 8000 ezer milliárd forintról, ha jól emlékszem, 22 000 milliárd forintra nőtt az államadósság. Lehet, hogy a számok nem pontosak, de nagyságrendjében itt lehet körülbelül. Ennek ellenére úgy kellett átvenni a költségvetést, hogy rejtett tételek derültek ki a napokban, rejtett hiányok, és újra problémák merültek föl. Most, amikor elfogadjuk a költségvetést, abban kell gondolkodnunk, hogy egy évünk van összesen arra, hogy mindent, amit önök elrontottak, megpróbáljunk legalábbis kezelni, a romokat megpróbáljuk eltakarítani, és megpróbáljunk olyan alapokat megszilárdítani, amelyekre majd lehet építkezni. (Dr. Józsa István: Lássuk!) Nem lesz túlságosan könnyű, és őszintén szólva, mi nemigen számítunk az önök támogatására. Megmondom őszintén, az ellenzéki pártok támogatására sem igen számítunk, mert nem arra van szükségünk. Nem arra van szükségünk.

Nekünk arra van szükségünk, hogy az ország lakossága értse meg, most a következő év egy próbaév - megpróbál bennünket. És ha azon túl tudunk jutni, akkor a következő években beérnek azok a lépések, amelyeket most teszünk meg a költségvetés és a további törvények során. Őszintén szólva, valamennyi önkormányzat arra várt egyébként, hogy nagymértékben növekedni fognak a normatív támogatások, és lesz egy konszolidáció is. De most meg kell mindenkinek érteni, nekem is, kisvárosi polgármesternek, hogy a 2011-es év még nem az az év, amikor a konszolidációról beszélni lehet. A következő év csak arra való, hogy túléljük, és elinduljunk valamerre, ami egyértelműen jó iránynak látszik. Most mindent alá kell vetni, az adórendszer átalakításával együtt a gazdaság megerősítésének.

A gazdaság megerősítése kulcskérdés, azon túl, hogy nincs más lehetőségünk, csak egyetlen kitörési pont, ha lesz bevétel és lesz befizetés, hiszen Magyarország ebből tudja önkormányzati rendszerét is megerősíteni. Hogy hány önkormányzat fog örülni a következő évi költségvetésnek? Megmondom őszintén, körülbelül 300. Magyarországon 300 önkormányzat van, amely különösebb gondoskodás nélkül meg tud élni. Körülbelül 300 van, amelynek kisebb támogatással is van szerencséje minden évet megélni, és tud még saját erőből is fejleszteni. De ott van még körülbelül 2600 önkormányzat, amely valóban szenved és küszködik. De most meg fogja érteni mindenki remélhetőleg, hiszen nekünk az a dolgunk, hogy olyan alapokat teremtsünk, amelyekre rá lehet építeni a jövő Magyarországát.

Nekünk nincs más lehetőségünk, együtt kell működnünk a magyar emberekkel. És a magyar emberek között egyébként az ellenzéki pártok tagjai is ott vannak természetesen. Bízom benne, hogy alkalmanként átgondolják a kötelezően begyakorolt figurákat, és nem lesz - nem tárgyilagos, hanem nem lesz - csak pártízű a véleményük. Azért vegyék észre, az adórendszerről lehet mondani bármit, de mégiscsak hozzá kell tenni, hogy könnyíti a vállalkozások és a magyar emberek terheit. 2011-ről nyugodtan kimondhatjuk, hogy az első év lesz, amikor a magyar emberek lesznek legfontosabbak Magyarországon; a magyar emberek, a magyar családok, a magyar vállalkozások. Aki ezt nem veszi észre, az igazából nem jól lát. Hiszem azt, hogy egy jó szemüvegen keresztül értékelni tudja majd a lépéseket.

Én tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy ebben gondolkodjon. Ha részt akar venni a munkában, segíteni akar, akkor úgy fogalmazza meg véleményét. Mi a magyar emberekre számítunk, és a magyar emberekkel, meggyőződésem, a következő évben el tudunk indulni egy olyan úton, amelyen már jártunk egyszer, korábban, 2002 környékén. Magyarul: voltunk már Európa főutcáján, jártunk már felemelt fejjel is. És hiszem azt, hogy Magyarország vissza fog találni a bizalom útjára is. Bízom benne, hogy a költségvetés elfogadásával Magyarország a legfontosabb lépést meg fogja tenni, és bízom benne, hogy a magyar emberek ebben partnereink lesznek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu