DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Itt a vita vége felé azért, azt hiszem, hogy a felelős politizálás jegyében tényleg próbáljunk előretekinteni. Én már érintettem, de most Vágó képviselő úr is mondta, hogy nem lehet túl sokáig halogatni, hogyha tényleg tíz-húsz év sikerében akarunk gondolkodni, bizonyos elavult struktúráknak az átalakítását. És erre, én úgy látom, hogy ez a költségvetés még kevés esélyt nyújt, tehát nincs benne. Lehet, hogy a tartalékok átcsoportosításával a későbbiekben még ki fog ez bontakozni, kifejtésre kerül, mert azért van benne tartalék bőven, reméljük, hogy ezekre a strukturális célokra lesz fordítható.

De azért szeretném egységbe foglalni a hazai vállalkozások sikerét azzal, hogy szóljak az exportorientált magatartás mellett. Ugyanis az a mi országunk bevétele, amit a szabadpiacról, exportból behozunk; az tiszta pénz. Az nem csak itthon forog, arra is szükség van persze, de amit kintről hozunk be, az tiszta gyarapodás az ország, az ország cégei számára, és e tekintetben azért elgondolkoztató, ami a költségvetésben van, hogy az import gyorsabban nő, mint az export. Tehát a gazdasági növekedést csak belső élénkítésre alapozni, én azt hiszem, hogy kicsit leszűkített megközelítés, ezen a számadaton még gondolkodjanak el egy csöppet.

A másik a költségvetésnek a fenntarthatósága. Egyetértek azzal az ellenzéki kritikával, hogy önmagában ez a költségvetés nem mutatja azt a távlatot, azt a kitekintést, ami alapján fenntartható költségvetése lesz az országnak. Nagy értéke, hogy a 3 százalék hiánycélon belül mozog, ugyanakkor olyan, hosszú távon igénybe nem vehető forrásokkal is kalkulál, aminek ma még nem látszik a kiváltása, és ezért mondom azt, hogy nem halasztható a struktúrák átalakítása, és nem halasztható az az iparpolitikai (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) stratégiai gondolkodás sem, ami megalapozza ezt a 10-20 éves fejlődést.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu