DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tukacs képviselő úr azzal kezdte, hogy miért van könnyű vagy miért van nehéz helyzetben egy ellenzéki szónok, amikor ezt a törvényt tárgyaljuk. Én gratulálok neki, viszonylag hosszasan, higgadtan érvelt a törvényjavaslatról, és ugyanakkor az ő esetében is azt láttam, és a bizottsági megszólalók is ezt az álláspontot erősítették bennem, hogy olyan sok érdemi mondanivalója az eddigi megszólalóknak nem volt erről a törvényről, és ezt valahol természetesnek tekintem. Ezzel nem azt mondom, hogy az ellenzéki képviselők ezzel egyet kell hogy értsenek vagy egyetértenek, hanem ez a műfaj sajátosságából adódik. Valójában, amikor erről a törvényről beszélünk, és ezt vitatjuk, jónak vagy rossznak gondoljuk, akkor a költségvetési törvényhez nyúlunk mindig vissza, és erre értem azt, hogy ez a műfaj sajátossága.

Az Alkotmánybíróság valószínűleg soha nem jutott volna, gondolom én, arra a következtetésre, amire egy döntésében jutott, hogy a költségvetéstől ezt az úgynevezett salátatörvényt, a megalapozó törvényeket el kell határolni, mert korábban a Háznak az volt a gyakorlata, hogy úgynevezett megalapozó törvények között olyan törvényeket is beterjesztett a kormány, amelyeknek az égvilágon semmi közük nem volt a költségvetés megalapozásához, és ez a jogalkotást átláthatatlanná tette. Valószínűleg ezért jutott az Alkotmánybíróság erre a következtetésre, hogy külön kerüljenek beterjesztésre a megalapozó törvények. De a megalapozó törvények is csak a költségvetési törvényt szolgálják, a költségvetési törvényről pedig az általános vitában már szóltunk, és a részletes vitában is ez elő fog kerülni.

Most is, mint minden évben, a kormány majdnem a költségvetéssel együtt terjesztette be a megalapozó törvényeket. Én egyébként szerencsésnek tartanám, ha az Alkotmánybíróság döntését betartva önálló törvényben terjesztenénk be a megalapozó törvényeket, ahogy tette ezúttal is a kormány, de ezt együtt tárgyalnánk a költségvetéssel, mert a kettőt elkülöníteni szinte mesterkélt és indokolatlan.

Nem törekszem itt arra, hogy a költségvetés általános vitájában elmondottak nagy részét újra megismételjem, mert ezeknek a törvényeknek a kapcsán is ezt megtehetném, de ez értelmetlen lenne, ezért csak néhány kérdésre térnék ki.

Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy az idei salátatörvényben elsősorban és döntően technikai kérdéseket szabályozunk, amikor ennek a 49 törvénynek a módosítását tárgyaljuk, az előttünk levő előterjesztés majd 110 oldal terjedelmű.

(20.40)

Amiben szintén hasonlít az idei törvénycsomag a korábbiakhoz, ez nem feltétlenül szerencsés, de ez eddig mindig így volt, hogy a legnagyobb terjedelmű módosítás ezúttal is az államháztartási törvényt érinti. Magáról az államháztartási törvényt érintő módosításokról hosszú perceket lehetne beszélni, én csak mondjuk három dolgot emelnék ki a legnagyobb terjedelmű törvényből.

Ez a három dolog pedig a következő: az államtitkár úr az expozéjában is szólt arról, hogy az adminisztráció csökkentésére és az átláthatóság növelésére sok törvényi passzus törekszik, az adótörvények kapcsán és a költségvetés kapcsán ennek fontosságát is hangsúlyoztuk. A második megjegyzésem, és ez már sokkal fontosabb, ez a költségvetés általános vitájának egyik lényegi kérdését érintheti. Két dologról is beszélt az államtitkár úr is, ezt a két dolgot megemlíteném. Egy úgynevezett megmentési szerkezetátalakítási támogatásról és egy megmentési célú kezességvállalási intézmény meghonosításáról beszélt.

Kritika érte a kormányoldalt vagy a kormányoldali képviselőket az általános vitában a tekintetben, hogy a beterjesztett költségvetésről sokat beszélhetünk, de tényként rögzíthetjük azt, hogy a költségvetésünk kiadási szerkezete nem sokban tér el az egy évvel vagy a két évvel ezelőtti kiadási szerkezettől. Én akkor azt mondtam, hogy rövid ideje vagyunk kormányon, és egyszerre mindent ez a kormány még nyilvánvalóan nem tudott megoldani, tehát elismertem azt, hogy a költségvetés kiadási szerkezete a régi kiadási szerkezetet viszi tovább, de azt is mondtam, hogy a különadók megteremtésével és ilyen szempontból a bevételi oldal áthangolásával időt nyerünk, megteremtünk magunknak olyan két évet, amely két évet nem fogunk elülni - ahogyan fogalmaztam -, és ez alatt a két év alatt a kiadási szerkezethez, bizonyos nagyon izgalmas, nagy rendszerekhez hozzá fogunk nyúlni, azért, hogy amikor már nem lesznek különadót jelentő bevételeink, akkor már egy egészen más kiadási szerkezettel és így egy finanszírozható költségvetéssel találkozzunk. Itt az általam szóba hozott megmentési szerkezetátalakítási támogatások vagy a megmentési célú kezességvállalás intézménye már ezt előrevetítik, és elsősorban a rosszul gazdálkodó vagy nem kellő hatékonysággal gazdálkodó állami vállalatokkal hozhatók össze ezek az intézmények és ezek az alapok is.

Tehát ezek a törvények is jelzést adnak arra, hogy a kormány komolyan gondolja azt, hogy az elkövetkezendő időszakban a nagy rendszereket újragondolja, azokba belenyúl, és a rosszul működő állami vállalatoknak forrást teremtve, kezességet adva megkísérli ezeket a rendszereket úgy átalakítani, hogy olcsóbban működjenek, és a költségvetés számára finanszírozhatóbbak legyenek ezek a nagy rendszerek.

A harmadik dolog, amit az Áht. kapcsán szintén még megemlíthetnék, az államháztartási törvény XIII. fejezetét, ami az államháztartási kontrollingra vonatkozik, azt újrafogalmazza a törvény. Ebből én egy következtetést vonok le: a költségvetés tervezése, megalapozása fontos, de fontos az állami pénzek nyomon követése minden fronton, a központi költségvetésben, az önkormányzatban, a különböző alapokban, egyszóval a kontrolling is az ellenőrzésrendszer fontosságát, a törvényi fejezet teljes újrafogalmazását fejezi ki.

Talán még egy tételt emelnék ki ebben a körben, mert erről Tukacs képviselő úr is szólt, de ha ezt megemlítem, akkor persze visszatérek az általános vitára: ez az úgynevezett államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap. Az egyik bizottsági előadó - persze az is egy szocialista képviselő volt - meglepve látta azt, hogy ebből az alapból nyugdíjkiadásokat is finanszírozni kívánunk. Nem mintha eddig nem tudták volna a szocialista képviselők azt, hogy nyugdíjkiadásokat eddig is jócskán finanszíroztunk a költségvetésből néhány száz milliárd erejéig, és sajnos, ez az elkövetkezendő időszakban is elkerülhetetlen lesz. Hogy miért baj, hogy ebből az alapból finanszírozzuk, az számomra rejtve maradt, én ebben gondot nem látnék.

Még egy dolgot szeretnék önöknek kiemelni, tisztelt kormánypárti képviselők és ellenzéki képviselők, és ez is összefügg azzal, amit az általános vitában érintettünk: bizonyos hatásköri átrendeződések, amik elindulnak önkormányzatok és állam között. Az önkormányzatok költségvetéséről jó esetben azt fogalmazhatnám meg, hogy, mondjuk, nem történik olyan nagy léptékű visszavonulás, mint amit a korábbi évek költségvetésében az önkormányzatok kénytelenek voltak elszenvedni; azt is mondhatnám, hogy szinten tartjuk az önkormányzatok költségvetését. Mivel az önkormányzatok nem kapnak olyan forrásokat, amelyekkel az eddigiekhez képest nagyobb léptékben tudnának gazdálkodni, ezért az is fontos, hogy az állam bizonyos feladatokat visszavegyen az önkormányzatoktól, és az állam önmaga lássa el ezeket a feladatokat.

Három olyan törvényt is találtam - lehet, hogy több is van benne, a törvényt átlapozva -, ahol azt látom, hogy hatásköri átrendeződés történik, elsősorban a jegyző látott el feladatokat, mondjuk, nem önkormányzati fenntartású intézmények engedélyezése, ellenőrzése kapcsán. Ugyanez igaz a szociális intézményi világban, a szociális intézmények engedélyezése, ellenőrzése kapcsán. És van egy harmadik tétel a gyermekvédelmi törvény kapcsán, a gyermekvédelmi gondoskodás kapcsán: tegnap a jegyző látott el feladatokat, holnap a kormányhivatal fog ilyenfajta feladatokat ellátni, és ez nyilvánvalóan nemcsak feladatelvonást jelent az önkormányzati világból, jelesül a jegyzőtől, hanem ilyen szempontból tehercsökkentéseket is jelent. Sok olyan törvény fogalmazódik meg ebben a salátatörvényben, amelynek az ittlétét semmi más nem indokolja, mint hogy létrejönnek ezek a megyei kormányhivatalok, és a megyei kormányhivatalok léte sok törvény technikai újrahangolását kívánja meg tőlünk.

Tehát azt gondolom, hogy azok, akik a költségvetést magában támogatni fogják, magától értetődően támogatni fogják ezeket a sokszor általam tényleg csak technikainak gondolt módosításokat; akiknek a költségvetési törvénnyel van bajuk, és azt gondolom, ez azért csak az Országgyűlés kisebbsége lesz, nyilvánvalóan ezt a törvényt sem fogják tudni támogatni. Azt gondolom, mi a kormányoldalról a költségvetéssel együtt ezeknek a törvényeknek a vitáját is sikerre fogjuk vinni, de figyelemmel leszünk az ellenzék kritikai megjegyzéseire is, amit ezután is figyelmesen fogunk a továbbiakban hallgatni.

A kereszténydemokrata frakció támogatja a törvénytervezet elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu