DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A salátatörvény, mint ahogy a nevében is benne van, nagyon sokféle területen hoz új szabályt. A Magyar Szocialista Párt frakcióján belüli munkamegosztásban a képviselőtársaim beszélnek majd foglalkoztatásról, szociális ügyekről, és nagyon sok más fontos ügyről, én ebben a munkamegosztásban a civil szervezetek támogatásáról szeretnék mondani néhány gondolatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha visszaemlékeznek arra, hogy 1990-ben, a rendszerváltás után, amikor a monolitikus állami szerepvállalás után egy új munkamegosztás indult el a különböző feladatok ellátásában, akkor például az önkormányzati törvény megalkotása során is nagyon komoly disputa volt arról, hogy mik azok a szolgáltatások, amit az államnak kell ellátni, mi az, amit az önkormányzatoknak, és nagyon fontos szereplőnek szánta akkor a rendszerváltó Országgyűlés ebben a munkamegosztás-rendszerben, a munkamegosztás ezen rendszerében a civil szervezeteket.

Azóta, azt hiszem, az élet bebizonyította, hogy van jó néhány olyan terület, ahol a civil szervezetek hatékonyabban tudnak működni, mint bármilyen önkormányzati vagy állami szereplő, és vannak olyan feladatok, amihez szükségeltetik is az a többlet elkötelezettség, lelkesedés, ami egy-egy ügy iránt a civil szervezeteknél megvan. Ezért azt gondolom, nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a civil szervezetek a társadalom motorjai, és hogy ebben a munkamegosztásban, ebben a rendszerben fontos szerepet kell szánni a civil szervezeteknek.

Ugyanakkor sajnálatos az, hogy az elmúlt húsz évben nem alakult ki egy olyan, az állami forrásokon, vagy ha úgy tetszik, a közforrásokon - hiszen az önkormányzati pénzeket is ideértem - kívüli támogatási rendszer, amelynek egyébként Nyugat-Európában, a világ más részein is van már egy kialakult kultúrája, van már egy olyan kialakult rendszer, hogy azok az akár nagy cégek, akár komoly anyagi lehetőséggel rendelkező magánszemélyek, akik egy-egy ügy iránt személyes elkötelezettséget éreznek, a civil szervezeteket támogatják.

Tehát, ahogy mondtam, sajnálatos módon ennek a rendszere nem alakult ki Magyarországon. Nem mondom, hogy nincsenek jó példák, mert vannak jó példák, amit érdemes lenne talán még inkább a nyilvánosság előterében pozitív színben kitüntetnünk nekünk, politikusoknak is, de a rendszere egészen bizonyos, hogy nem alakult ki.

Ezért van egy kis vadhajtása a rendszernek, amelyet talán joggal kritizálhatunk - és lehetünk önkritikusak is -, hogy a civil szervezetek nagyon erősen ki vannak szolgáltatva az állami vagy önkormányzati forrásoknak, és ha ez így igaz, akkor ebből következik az, hogy a civil szervezeteknél is valamiféle pártelkötelezettség vagy -orientáció megjelenik. Ezért fordulhat elő az, hogy joggal kritizálnak a kívülállók vagy a civil szervezetek egy olyan rendszert, ahol úgy érzik, hogy valamelyik oldalhoz vagy valamelyik párthoz oda kell állni ahhoz, hogy eredményesek és sikeresek legyenek a forrásokhoz való hozzájutásban. Én azt gondolom, hogy ha van egy ilyen kényszer vagy késztetés a rendszerben, akkor ezt joggal lehet kritizálni.

Ezért azt gondolom, hogy a Nemzeti Civil Alap ideája, annak a rendszere, ahogyan azt kidolgoztuk, pontosan arra alapult, hogy egy pártatlan támogatási rendszer alakuljon ki, és jóllehet, tudom, hogy vannak ennek zökkenői, de azt megkérdőjelezni, hogy egy jó szándékú, pártatlan támogatási rendszer alakult ki a hatályos jogi szabályozással, azt gondolom, hogy nem lehet. Ezért is tartjuk azt erősen kritizálhatónak, hogy a civil szervezetek támogatására szánt forrásokat radikálisan csökkenti ez a törvényjavaslat.

Csak szeretném az érdeklődőket tájékoztatni arról, hogy az NCA, tehát a Nemzeti Civil Alap forrásai az elmúlt években átlag 5 milliárd forint körül voltak. Voltak jobb évek is, a csúcs 9 milliárd forint volt, de természetesen a költségvetési kényszerű takarékosság minden területet érintett, ezért volt ezen a területen is bizonyos forráscsökkenés. De azt, hogy most ilyen radikális csonkoláson essen át ez az alap, azt gondolom, hogy nem érdemlik a civilek, és joggal kritizálják.

Ugyancsak érthetetlen a számunkra, hogy az előterjesztő megszüntetné a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt - ezt mint egy példát mondanám -, valamint a kisebbségi társadalmi szervezetek támogatására vonatkozó állami feladatot.

(21.40)

Azt gondolom, hogy általában a civil ügyek fontosságát is alá kell húznunk, de a nemzeti és etnikai kisebbségekért közalapítvány által ellátandó feladatokat ugyancsak ki kell emelnünk, hogy szerintünk nem lehet megszüntetni.

A Magyar Szocialista Pártnak az a javaslata, hogy gondolja újra a kormányoldal, hiszen ezek a civil szervezetek, amelyek nagyon fontos közfeladatot látnak el, vagy talán nem is ez a precíz szó, hogy közfeladat, hanem az, hogy társadalmilag hasznos tevékenységet látnak el, a feltételrendszerük ellehetetlenül, hogyha nem kapnak pénzügyi támogatást. Egyszerűen nem lesz honnan forrásokat szerezni a feladataik ellátásához. Azt gondolom, hogy joggal várják és igénylik ezek a civil szervezetek azt, hogy a társadalmilag hasznos tevékenységük, amely a köz számára hasznos, ahhoz a közösségtől kapjanak támogatást. Ezért tehát a civil forrásokat illető részét ennek a törvénytervezetnek nem tudjuk elfogadni, és arra kérjük a kormányoldal képviselőit, hogy ezt újra gondolja át, és a módosító indítványainkat fogadják majd nyitottan.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu