NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP és a Fidesz - mint azt már megszokhattuk - egymásra licitálva próbálják ellehetetleníteni a Jobbik tevékenységét az Országgyűlésen kívül és belül egyaránt. (Derültség és zaj a kormánypártok és az MSZP soraiban.) Mielőtt azonban még egymással rivalizálnának az elsőbbségért, hadd szögezzük le, hogy most egy nagykoalíciós javaslatukról van szó, ennek az elutasítását és felülvizsgálatát szorgalmazzuk ezzel a javaslatunkkal.

Miről is van szó pontosan, mit takar ez a valóban nagyon általánosan, túlzottan is általánosan megfogalmazott állásfoglalás? Tudjuk jól, hogy bár az Országgyűlés alakulásakor az előzetes megbeszélések szerint a Jobbikot illette volna a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztsége, azonban az MSZP az utolsó pillanatban kitáncolt, a Fidesz pedig tolerálta ezt, és végül olyan előterjesztést tettek - miután egyezség nem született -, hogy az MSZP-nek juttatta ezt a korábban egyébként a Jobbiknak szánt elnöki tisztséget.

De itt nem álltak meg, ugyanis ellehetetlenítették még a Jobbik részvételét is ebben a bizottságban. Míg bármely más párthoz tartozó képviselők esetében a Nemzetbiztonsági Hivatal - új rövidítésén ugyebár AVH - általános esetben egy héten belül döntést hozott, és végrehajtotta az átvilágításokat, addig a jobbikos képviselők esetében ez a folyamat a szükséges hatvan napot, természetesen a maximális időt kihasználva eltartott hónapokig.

Azt gondolom, az, hogy a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjának lenni Magyarországon nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e vagy sem, nyilvánvalóan politikai kérdés. Abszurdnak tartom, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak minősítenek valakit csak azért, mert részt vett a Magyar Gárda alapításában, de az még abszurdabb, hogy az erről szóló politikai döntésre hatvan napot kell várni, egyfajta obstrukciós eszközzel élve kivártak és megvárták a szükséges határidőt. De még ez hagyján, ugyanezzel az időhúzással élt a Belügyminisztérium, majd végül a bizottság is, amely fél év elteltével végre valóban pontot tett az ügy végére, Staudt Gábor nemzetbiztonsági kockázatként - ugyanolyan nemzetbiztonsági kockázatként, mint talán mindannyian vagyunk itt a Jobbik frakciójában; természetesen nagyon komolyan lehet ezt venni - nem vehet részt ebben a munkában. Abban az országban, ahol a D209-es ügynök vagy éppen Gyurcsány Ferenc nem jelentett az önök számára sem - ugyanilyen testületek dönthettek erről - nemzetbiztonsági kockázatot, itt most egy Gárda-alapító kockázatot jelent.

De ezen is túlmentek - és pontosan erről szól ez a javaslat -, ugyanis a nemzetbiztonsági bizottság immár MSZP-s elnöke, Vadai Ágnes megakadályozta, hogy a tanácskozási joggal részt vevő képviselőnk az albizottság ülésén is részt vegyen. A főbizottság határozatot hozott arról, hogy Rubi Gergely, aki átesett az átvilágításon, és érdekes kivételként nem akadt azon fenn, tanácskozási joggal részt vehetett a főbizottság ülésein, azonban Vadai Ágnes, aki nem is tagja az albizottságnak, megjelent az egyik szeptemberi ülésen, és a terem előtt tartózkodó őrt arra utasította, hogy akadályozza meg a képviselőnk belépését, mindehhez olyan kommentárt fűzve, amely szerint "nem akarok itt jobbikosokat látni". Képviselőnk az elnök asszony eljárása ellen természetesen a helyszínen tiltakozott.

Ezek után arra kértük az ügyrendi bizottságot, szíveskedjen állást foglalni arról, hogy ha egy bizottság a saját döntésével tanácskozási jogot biztosított a saját munkájában egy országgyűlési képviselő számára, akkor a bizottság döntése kiterjed-e a bizottság albizottságának a működésére is. Vona Gábor, a Jobbik elnöke beadványában hivatkozott a Házszabály 29. § (2) bekezdésére, amely szerint az albizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Bár eltérő rendelkezés az albizottságban sem született arról, hogy ne lehetne a főbizottságban tanácskozási joggal jelen lévő képviselőt beengedni, nem vehetett részt ezen az ülésen. Ezért fordultunk az ügyrendi bizottsághoz ezzel a kérdésünkkel.

És egy másikkal is: megtagadhatja-e a bizottság elnöke erre irányuló bizottsági döntés nélkül, mintegy önkényesen a képviselő részvételét a bizottság albizottságának működésében? Jogszerűnek, a Házszabállyal összeférőnek tartja-e az ügyrendi bizottság - ezt kérdeztük - dr. Vadai Ágnes elnök asszony eljárását? Na, mit gondolnak, milyen döntés született? Hát persze, hogy megint kiválóan működött a nagykoalíció, amikor a Jobbik iratbetekintési jogának az ellehetetlenítéséről volt szó! Azonban számos más esetben egészen máshogy értelmezik a Házszabály 29. §-át, de erről majd a továbbiakban kívánok néhány szót szólni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu