DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlási pontok közül a 2., 44., 51., 5., 10., 15., 17., 19., a 20., a 45., 50., 52. és az 56., 59. pontokhoz kívánok hozzászólni, amennyiben az időbe belefér.

A 2., 44., 51. összefüggő javaslatoknál a módosító javaslatainkkal ki kívánjuk venni azt a lehetőséget, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási Központ állományába berendelni lehessen rendőröket, berendelt rendőrökből is állhasson. Nem támogatható számunkra, hogy a miniszterelnök személyi testőrségét és a rendőrök, kormánytisztviselők, közalkalmazottak vegzálására hivatott bűnmegelőzési szervet az általános rendőri feladatokat ellátó szervek rovására állítsák föl.

A kormányprogramként benyújtott nemzeti együttműködés programjában az az ígéret szerepelt, idézem szó szerint: "Szakítani fogunk azzal a gyakorlattal, amely rendőrök ezreit tartja íróasztalok mellett, miközben az utcákról hiányoznak azok, akik képesek lenének a hétköznapok rendjét garantálni." Ezzel szemben a törvényjavaslat elfogadását követően feltételezhető, hogy a berendelés lehetőségével élve a bűnüldözési munkától fognak több száz rendőrt és ezzel együtt közvetve anyagi erőforrást elvonni az új szervek felállítása érdekében.

Az 51. ajánlási pontban lévő módosító javaslatunknál pedig azt a lehetőséget szeretnénk megszüntetni, amivel teljes mértékben nem tudunk egyetérteni, hogy ezt a berendelést a Miniszterelnökség államtitkárának javaslatára még a Miniszterelnökség tekintetében is ki szeretné terjeszteni a törvényjavaslat, magyarul, bár nem tudom, mit keresnek a Miniszterelnökségen berendelt rendőrök, de ezt a lehetőséget is meg kívánja teremteni a törvény.

Az 5., 10. ajánlási pontoknál előírnánk, hogy a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója esetében a kinevezés előtti bizottsági meghallgatás és az évenkénti beszámolási kötelezettség az Országgyűlés szakbizottságai tekintetében megvalósításra kerüljenek. Tekintettel arra, hogy maga a törvényjavaslat teljesen szétveri az egységes rendőrséget, és ugyanolyan szintre emeli az újonnan létrehozandó TEK-et és az MVSZ-t, mint magát az eddigi, általános hatáskörrel rendelkező rendőrséget, ezért szükségesnek tartjuk az Országgyűlés ellenőrzési szerepét kiterjeszteni - ha már egyszer így lesz - a két szervezet vezetőjének kinevezés előtti bizottsági meghallgatása tekintetében is, hiszen ez hiányzik a törvényből.

Miután mind a két új szerv titkosszolgálati eszközökkel fog operálni, és ilyen típusú tevékenységgel lesz felhatalmazva, ezért kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy ezek a szervek évente ugyanúgy az Országgyűlés szakbizottságai - nyilvánvalóan itt a nemzetbiztonsági bizottságra és a rendészettel foglalkozó bizottságra gondolok - előtt, ugyanúgy, mint bármilyen más szerv, egyébként jogállamban teljesen természetes és egyértelmű módon, az Országgyűlés szakbizottságai előtt számoljanak be. Hiszen enélkül teljesen országgyűlési kontroll nélkülivé válik ezen szervezetek működése. Nem érv az, hogy a miniszteren keresztül beszámoltathatók ezek a szervek, ennyi erővel akkor a nemzetbiztonságért felelős szerveknek és a rendőrségnek sem vagy egyéb ilyen szervezetnek sem kellene egyébként saját maguknak beszámolni az Országgyűlés szakbizottságai előtt.

(13.00)

A 15., 17. és 19. pontok szerint évente csak egy alkalommal tennénk lehetővé a megbízhatósági vizsgálat lefolytatását, amit egy alkalommal lehetne indoklással meghosszabbítani. Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szabályozás szerint akár évente 45 napon keresztül is bűncselekménnyel provokálva lehetne vegzálni az érintett állományt. Egyébként pedig a bűncselekménnyel való provokálást is ezzel a módosító javaslattal szeretnénk kivenni a megbízhatósági vizsgálat további fenntartása mellett.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 20. ajánlási pontban a terrorelhárító központ esetében is előírnánk, hogy a titkos információgyűjtést nem az igazságügyért felelős miniszter, hanem csak bíró engedélyezhetné. Azt gondoljuk, hogy ez a szerv most is teljesen alkotmányellenesen működik, és a jövőben is nagyon kétséges jogi keretek között működik. Abszolút elfogadhatatlannak tartjuk, hogy további garanciális szabályok csökkenjenek azzal, hogy a kormányon belül másik miniszter engedélyezné a titkos információgyűjtéseket.

A 45. ajánlási pontban a szolgálati jogviszonyban állók érdekvédelmi fórumának megszüntetését próbálnánk visszaterelni a mostani mederbe. Azt gondoljuk, a kormány egyik legelhibázottabb lépése, hogy a szakszervezeteket felszalámizni, megosztani kívánja. Eddig óriási eredmény volt, amit a mi kormányainkkal szemben elég határozottan és eredményesen tudtak a szakszervezetek működtetni, hogy ezen szektorális szintű egyeztetés a kormány szintjén volt a honvédség és egyéb rendvédelmi és fegyveres szervek tekintetében, nem pedig ágazati, miniszteriális szinten.

Az ajánlás 50. pontjában a kifogástalan életvitel-ellenőrzés gyakoriságát ne a belügyminiszter, hanem kormányrendelet határozza meg. Nagyon fontos, hogy egy ilyen, a magánszférában és a családi állapotok között is turkáló, egyébként szintén titkosszolgálati eszközökkel végzendő szabályozás részletszabályait ne a belügyminiszter valamilyen utasítással vagy rendelkezéssel állapítsa meg, hanem mindenki által jól hozzáférhetően kormányrendeleti szinten szabályozzák.

Elnök úr, elfogyott az időm, majd nyomok még gombot és folytatom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu