JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatot Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársammal a T/1702. számon nyújtottuk be. A törvényjavaslat célja: a kormányzati tevékenység átfogó átalakítása érdekében feltétlenül szükséges a gazdasági kamarai rendszer átfogó felülvizsgálata és szervezeti struktúrájának átalakítása, elsősorban az ellátott közfeladatok körének tekintetében is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi vitában már érzékelhető volt, a gazdaság szereplőinek nagyon fontos, hogy egységes szempontok szerint a szereplők érdekeinek megfelelően való együttműködése egy nagyon kiemelt szempont, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gazdaság szereplői és a kormány közötti együttműködés milyen módon történik, mennyire tudja a kormány a gazdaság szereplőinek együttműködésén, a gazdasági kamarákon keresztül segíteni a termelői kört, mennyire tudja segíteni azt a tevékenységet, amely a termelői kör versenyképességének alapját jelenti. Ez attól függ, hogy mennyire jó ez a szervezeti struktúra.

Nos, megítélésünk szerint, amikor mi ezt a törvénytervezetet elkészítettük, abból indultunk ki, hogy ma létezik agrárkamara, és ez a kamara valamivel több mint 11 ezer tagot számlál. Ez a kamara a kormányzattal, az előző és a jelenlegi kormányzattal is egy ilyen létszám tekintetében működik együtt, megvan a megfelelő feladat- és hatásköre, és egyfajta kapcsolatrendszer kialakult. A fő kérdésünk az, hogy az a kamara, amelyik 11 ezer tagot számlál, és a gazdaság szereplőinek a létszáma pedig meghaladja a 186 ezret - 2009. évi adat -, akkor a kérdés úgy vetődhet fel, és úgy vetődik fel, hogy valóban az ágazat valamennyi szereplőjének érdekét szolgálja-e ez a szervezet, vagy pedig csak egy részének.

Mi úgy gondoltuk és úgy gondoljuk, hogy egy valóban a gazdaság szereplőinek versenyképességét javító szerveződés szükséges, hogy megfelelő súllyal legyen jelen a piacon is. Fontos, mert talán nem elhanyagolható az a szempont, hogy ma a magyar agrárpotenciál kihasználása nem sokkal haladja meg az 50 százalékot, tehát 50 százalék körül mozog, tehát indokolt-e az, hogy valóban a versenyképességet jelentős mértékben növeljük, olyan hálózatot alakítsunk ki, olyan szerveződést működtessünk, olyan szerveződések jussanak költségvetési forrásokhoz, olyan szerveződések jussanak európai uniós forrásokhoz, amelyek nemcsak egy szűk tagsági kör, hanem a teljes agrártermelői kör tevékenységét hivatottak segíteni. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági, tehát az agrárkamarákra feltétlenül szükség van a tekintetben, hogy a feladatukat valamennyi gazda, gazdálkodó - nem kell és nem lehet különbséget tenni - érdekében ellássák.

Kiemelten szeretném aláhúzni, hogy ami az előbb is felvetődött, a gazdasági összefogás, a termelésszervezés, a szövetkezés alapjait ez a szerveződés magában hordozza, a képesség adott, csak kell egyfajta szervezőerő, de olyan szervezőerő, amelyik minden agrártermelőt egy ernyő alá be tud vinni, és tudja a tevékenységét segíteni; képzés, továbbképzés a versenyképesség egyik feltétele.

A másik nagyon fontos dolog, hogyan tudjuk mi a gazdasági információt eljuttatni a gazdákhoz. A gazdának nap mint nap meg kell hoznia a tevékenysége során a gazdasági döntéseket. Ha van szervezet - és ezt a fejlett országokban, gondolatjel közé téve mondom, nagyon kiválóan művelik -, amelyik ezt a tevékenységet végzi, és szolgáltatásként nyújtja a gazdának, akkor biztos, hogy nagyon eredményesen tud majd működni ez a szerveződés.

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a jelenlegi agrárkamarai szerveződés valamennyi gazda szolgálatát ellássa, valamennyi gazda képviseletét ellássa, és valamennyi gazda számára tudjon szolgáltatást nyújtani, ahhoz jelentős átalakításokra van szükség. A kamarai törvényt 1994-ben fogadta el az Országgyűlés, azóta nagyon sok változás történt, azonban egy biztos, hogy mindenképpen jelentős az az infrastruktúra, jelentős az a szerveződés, amelyik létrejött az elmúlt esztendők során, és jelentős - ne kerüljük meg - az a vagyon is, amely létrejött a szerveződés során.

Mi azt kezdeményeztük és azt kezdeményezzük, hogy az a vagyon, ami a költségvetési forrásokból jött létre nagyrészt, a különböző uniós támogatásból jött létre nagyrészt, és természetesen a tagok befizetéséből is, de ugye, a szolgáltatásokat is végezni kellett, és az is jelentős költségeket jelent, ez maradjon meg, ez szolgálja az elkövetkező időszakban a valamennyi gazda tevékenységét segítő kamara gazdasági alapjainak a megteremtését is.

(19.50)

Úgy ítéljük meg, ahhoz, hogy valóban egy versenyképes, működőképes kamara jöjjön létre, a jelen állapotot rögzíteni kell, el kell készíteni egy vagyonmérleget, amelyet egy kamarai biztos ellenjegyez, és ez a kamarai biztos lesz arra hivatott, hogy a következő időszakban a megalkotásra kerülő kamarai törvény során munkájával segítse a jogalkotókat, és majd a kamara megújítása, kibővítése során segítse a szervezőmunkát. Ezt a kamarai biztost álláspontunk szerint a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki, június 30-ai határidőig, és tevékenysége az új kamarai törvény elfogadását követően megszűnik.

Tudom, sokan felvetik majd, már most szeretném jelezni, nem az volt a cél, hogy itt bárkitől bármit elvegyenek, vagy bárkit bármilyen szinten meghurcoljanak vagy elszámoltassanak. Nem arról van szó. Arról van szó, hogy a pontos elszámolás segíti a korrekt együttműködést. Tehát jó együttműködésben, egy vagyonmérleg-megállapítással, ezt követően már majd ez a következő időszakban biztosítja a további fejlődést, a további együttműködést.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen szempontok szíves figyelmükbe ajánlásával kérem, támogassák kezdeményezésünket. Mert ahhoz, hogy valóban ne különböző törvénymódosításokkal próbáljuk a gazdaság működőképességének, versenyképességének fenntartását vagy éppen a túlélést biztosítani, hanem egy stabil, jól szervezett és működőképes gazdaság jöjjön létre, amelyik az európai uniós viszonyok között is versenyképes, ahhoz egy nagyon stabil, nagyon pontos, nagyon jó feltételrendszert és keretrendszert kell kialakítani, még egyszer aláhúzom, amelyik valamennyi termelő, valamennyi gazda és gazdálkodó érdekében működik.

Ezért kezdeményeztük a törvény megalkotását, hogy zárjunk ki minden gyanakvást, és legyen elegendő idő arra, hogy a jogalkotó a törvényt elkészítse, a jogalkotó lehetőséget teremtsen arra, hogy megfelelő széles körű társadalmi egyeztetés az elkövetkező időben megvalósuljon, és az elkövetkező fél esztendőt követően már valóban egy egységes magyar agrárium tudjon a gazdaság szereplőjeként versenyképesen működni.

Kérem az önök támogatását, és most megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu