ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök is tudják, hogy a magyar családok, a magyar energia-előállítás, sőt a magyar vállalkozások egy jelentős részének a földgázfüggősége közismert. Természetesen rendkívül fontos dolog, hogy az alternatív energia-előállítás módjainak a fokozásával, valamint természetesen a biztonság érdekében a több lábon állás képességének a megteremtésével Magyarország ezt a függőséget jelentős mértékben csökkentse, de amíg ez fennáll, addig természetesen a magyar gazdaságpolitikának is az egyik rendkívül fontos kérdése a gázárak kérdése.
Mivel ez a helyzet hasonló volt nyolc vagy tíz esztendővel ezelőtt, sőt meg merem kockáztatni, hogy e téren a függőség érdemben nem változott az elmúlt években, ez jelentőséggel bírt az elmúlt évek gazdaságpolitikai döntéseiben is. Gondolom, sokan emlékeznek még arra, amikor Lendvai Ildikó képviselőtársunk fennhangon, szótagolva hozta a tudomásunkra 2002-ben, hogy nem lesz gázáremelés. Természetesen az ezt követő, 2002 júliusa és 2010 májusa közötti időszakban ez egyáltalán nem bizonyult igaznak, sőt a kormányzó szocialista-szabad demokrata kormányok ez alatt az időszak alatt egészen pontosan 15 alkalommal emelték tetemes mértékben a földgáz végfelhasználói árát rendkívül sok egymást követő döntéssel - itt van nálam ezeknek a döntéseknek a sora, ez egy lapra fel sem fér ebben a formában -, és ezeknek a döntéseknek köszönhetően, tisztelt képviselőtársaim, a 2002 júliusában mindössze 45 forintba kerülő bruttó egy köbméter földgáz végfelhasználói ára a lakosságnál odáig emelkedett, hogy ez az ár, ugyanez a mennyiség ma már, 2010 májusában elérte a 140 forintot. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Összességében tehát 2002 júliusa és 2010 májusa között a kormányzó szocialista-szabad demokrata kormányok idején gyakorlatilag a háromszorosára emelkedett a földgáz végfelhasználói ára. (Dr. Lamperth Mónika: És miért?!)
Mi vezetett idáig, tisztelt képviselőtársaim? Azt gondolom, hogy nem kis mértékben az vezetett idáig, hogy az előző kormányzat alatt végrehajtott áremelések csak kismértékben magyarázhatók a nemzetközi tendenciákkal és nagyobb részben sajnos az előző kormány felelőtlen energiapolitikájával, a túlzottan a szolgáltatóknak kedvező árszabályozás rendszerének kialakításával. Ennek köszönhetően, tisztelt képviselőtársaim, kialakult az a helyzet, hogy a szolgáltatók nagyon sokszor a biztos egyetemes szolgáltatói piacon keresztül próbálták bebiztosítani a nyereségüket, ami nemzetközileg is egy elfogadhatatlan tendencia. Ennek az árszabályozásnak köszönhetően Magyarországon a nemzetközi tendenciákhoz képest jelentős mértékben nagyobb tőkemegtérülést ismertek el a meglévő szabályok, magasabban alkalmazták a szolgáltatói nyereségkorlátot, indokolatlan mértékben volt jelen az inflációindexálás szabályainak a beépítése a szabályozási előírásokba, ráadásul a földgázár-képleten belül túlságosan is magas volt azon előírásoknak a száma, amelyek, mondjuk, elősegítették a földgáz árának ezt az indokolatlan és tartós emelkedését az elmúlt nyolc esztendőben.
Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen változtatni kellett. Az első komoly változtatás, ami ezen a területen bekövetkezett, annak a törvénynek az elfogadása az Országgyűlés részéről, amely lényegében árstopot vezetett be. Ez volt a kormány első akciótervének a része. Az árstop azt a célt szolgálta, hogy fel tudjunk készülni egy új mechanizmus kialakítására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt azért el kell mondani, hogy a régi rendszer szabályai szerint július 1-je és október 1-je között két számjegyű gázáremelkedésre került volna sor, hogyha a kormány nem hoz lépéseket, nem fagyasztja be a gázárakat, és nem kezdi el egy új rendszer kialakítását. Ennek az új rendszernek a szempontjai már éppenséggel tükrözték azt, hogy nem az egyetemes szolgáltatói körön keresztül kell jelentős nyereségre szert tenni, ennek köszönhetően alakult ki annak az új árszabályozásnak a rendszere - amit, kérem az államtitkár úrtól, hogy ha lehet, akkor válaszában külön is ismertessen -, ami arról szól, hogy a fogyasztási helyek 57 százalékánál Magyarországon egyáltalán nem következik be gázáremelés, és a fogyasztási helyek 9 százalékánál minimális, ami azt jelenti, hogy a magyar családok, nyugdíjasok túlnyomó többsége, 66 százaléka összességében egyáltalán nem fog szembenézni gázáremelkedéssel a következő esztendőben.
Azt gondolom, hogy ez az új időszak, az új szabályozásnak az időszaka azt jelenti, hogy a kormány végre a magánérdek helyett a közérdek pártjára állt, a befektetők helyett a családok érdekét védi. Ennek köszönhető, hogy a következő esztendőkben az indokolatlan áremelkedések időszakát az áttekinthető, szabályozott árak időszaka követi majd. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés