SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Röviden, Sáringer-Kenyeres Tamásnak mondanám, hogy igen, elismerem, az idei év időjárása tényleg meglehetősen extrém volt, és ez ellen valóban bizonyos esetekben lehetetlen lett volna védekezni, de hát épp ezért, mivel tudjuk, hogy a klímaváltozással valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek az ilyen extrém időjárási események, pont ezért kellene felkészülni, és olyan gazdálkodási formákat bevezetni, ami egy picit elébe megy ezeknek a folyamatoknak.

Hanó Miklósnak azt mondanám, hogy említette a Vásárhelyi-tervet, de ezt már a költségvetési törvény vitájában is elmondtam, hogy ott volt egy olyan kezdeményezés, hogy az árvízvédelmi víztározók belsejében tájgazdálkodásra legyen lehetőség, de erre nem különített el forrásokat akkor a minisztérium, és ezt most sem tették meg a mostani költségvetésben. Tehát tulajdonképpen adott egy terület, ahol azt a tájba illő gazdálkodást a gazdák nem tudják megkezdeni, amit kellett volna.

Az, hogy említette a csatornákat, én azért szeretném itt nagyon röviden elmondani, hogy mi semmiképpen nem úgy gondoljuk a tájba illő gazdálkodást, hogy levezetjük a vizet, csatornázunk, és abból öntözünk, mert ez nem a tájba illő gazdálkodás. Van rengeteg olyan, például ártereken lehet ártéri gyümölcsöst, fokgazdálkodást folytatni, rét-legelő gazdálkodást, tehát nem muszáj nekünk akár rizst sem mindenhol termelni. Megjegyezném, hogy gyakorlatilag az, hogy az Alföld, a Kiskunság ilyen mértékben kiszáradt és ilyen iszonyatos aszályok vannak, részben annak is a következménye, hogy pont minden területet becsatornáztak, levezetik a vizet és lecsapolják, és emiatt egyszerűen iszonyatosan lecsökkent már a talajvízszint is. Tehát nagyon komoly, átfogó vízgazdálkodási stratégiaváltásra lenne ahhoz szükség, hogy újra hatékonyan és a tájba illően tudjunk gazdálkodni.

Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu