SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most egy önálló képviselői indítványt tárgyalunk, amely azonban véleményem szerint határozott kormányzati szándékról tanúskodik. Az előterjesztők elmondták, az egyik fő cél az, hogy az agrárkamarák vagyoni helyzetét tisztázzák, vagyonmérleget készítsenek és ezzel összefüggésben kamarai biztost neveznének ki a kamara élére, aki gyakorlatilag minden, a kamarában zajló folyamat felett őrködhet.

Mi a vagyonmérleg elkészítését, a vagyoni helyzet tisztázását helyesnek tartjuk, de azt gondoljuk, ahhoz nem az egyetlen út, hogy egy teljhatalmú kamarai biztost nevezzenek ki. A vonatkozó kamarai törvény szerint, amely még hatályban van, a gazdasági kamarák létrehozásának célja az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése volt. Maguk a kamarák az eredeti kamarai koncepció alapján független, önigazgató szakmai testületek lennének, és ebbe nem fér bele az, amit az indoklásban olvashatunk, hogy "a törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormányzati tevékenység átfogó átalakításának része a gazdasági kamarai rendszer átfogó felülvizsgálata". Mi nem értjük pontosan, hogy miért kapcsolódik ennyire szorosan a kamarai rendszer a kormányzati tevékenységhez.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy bár államtitkár úr és az előterjesztők is elmondták, hogy a kamara milyen fontos szerepet tölthet majd be a hazai mezőgazdaságban, illetve a gazdálkodók szerepének a javításában, amivel abszolút egyet tudunk érteni, de ez majd az eljövendő kamarai törvény kidolgozása, illetve annak vitája során lesz aktuális. Arról viszont sokkal kevesebbet hallhattunk, hogy pontosan milyen szerepe lesz a kamarai biztosnak, illetve azt nem annyira mélyen indokolták meg, hogy miért van erre szükség, és miért pont ilyen erős jogosítványokkal van erre szükség. Én ezt egy picit hiányolom. Most nem a készülő kamarai törvényt vitatjuk, mégis mindenki arról beszél, ennek a törvényjavaslatnak a részleteiről meg kevésbé beszélünk.

Mi azt gondoljuk, hogy az agrárkamara elvben egy önálló szakmai köztestület, és ennek fényében ezek a nagyon erős jogosítványok szerintünk e szervezet függetlenségének az ignorálása, és tulajdonképpen nincs szükség kamarákra, ha a kormány ezeket a jogosítványokat szabadon elvonhatja.

(20.30)

Még akkor is, ha értem azt, és értem azt a szándékot, hogy szeretnék felülvizsgálni a kamara működését annak érdekében, hogy jobb felépítésű és jobban működő kamarát hozhassanak létre. Még egyszer mondom, hogy a vagyoni helyzet áttekintését helyesnek tartjuk, illetve azt is, hogy a kamara jövendő felépítését és struktúráját átgondoljuk. Hiszen itt is elhangozott, Horváth István képviselőtársam is elmondta, hogy a kamara nem tölti be a szakma megfelelő érdek-képviseleti szerepét, és nem tud megfelelő segítséget nyújtani a gazdálkodók számára.

Benne van a törvényben is, illetve az előterjesztők is jelezték, hogy a kamarák szerepének áttekintése jövő nyárra meg is fog történni, viszont itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a kormány képviselőinek a figyelmét arra, hogy ez kiváló alkalom lenne, hogy valóban megvalósuljon egy jó együttműködés a társadalom, illetve a gazdálkodók és a kormányzat között. Itt most szeretném idézni röviden Jakab Istvánt, mégpedig a mezőgazdasági bizottságban az e törvény általános vitája során elhangzott mondatait. Ezt mondta: "Fontos, hogy legyen rá elegendő idő, lehetőség az egyeztetésre, a konzultációra." Illetve idézem: "Ez a jogalkotási folyamat próbaköve is lehet annak, hogy a gazdaság fejlesztése érdekében hogyan lehet egy országnak - főleg egy uniós soros elnökséget adó országnak - egy, a civil gazdaság és a kormányzat közötti együttműködés alapjait megteremteni."

Mi ezzel nagyon egyet tudunk érteni, és pont ezért javasolnánk a kormánynak, illetve a kedves kormánypárti képviselőknek is, hogy hagyjanak már fel azzal a gyakorlattal, hogy szinte rutinszerűen önálló képviselői indítványként terjesztik elő a vonatkozó kormányzati szándékot tükröző jogszabály-módosítások többségét. Mindannyian tudjuk, hogy így sokkal gyorsabban a parlament elé kerülhet az ügy, ahol akár néhány nap alatt dönthet róla a kormánypárti többség anélkül, hogy társadalmi és szakmai egyeztetésre kerülhetett volna sor előtte. Tehát ez az eljárás nem igazán cseng össze ezzel a nagyon szép és szimpatikus szándékkal. Különösen ebben az esetben, amikor egy olyan szervezet szerepét akarják újragondolni, ami reményeik szerint 186 ezer gazdálkodónak lehet fontos, és nyilván azt szeretnék, hogyha minél több gazdálkodó részt venne majd ebben a jövendő kamarában, nem úgy, mint a mostaniban - ugye, mondták, hogy relatíve milyen kevés gazdálkodó van benne.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Éppen ezért hangsúlyozottan szeretném kérni önöket, hogy szánjanak időt és erőforrást a társadalmi egyeztetésre, és a részvételi elven alapuló, egyébként jól ismert, bevett, elérhető módszerek segítségével kérdezzék meg az érintett gazdálkodók véleményét is az agrárkamara szerepéről és szerkezetéről. Mivel már a bizottsági vitában is mondtam ilyesmit, és akkor elhangzottak olyan ellenérvek, hogy erre esetleg nincs idő, vagy ezt nem lehet, vagy így nem megy, szeretném ezúton felajánlani a segítségemet. Nagyon szívesen javasolok olyan részvételi módszereket, irodalmat is tudok hozzá adni, amit esetleg fel tudnak majd használni ebben az egyeztetésben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Gőgös Zoltán tapsol.)

Forrás: parlament.hu