VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Meglehetősen rövid leszek. A 19. és 20. ajánlási pontokban fogalmaztam meg a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban módosító javaslatot. Az eredeti javaslat úgy szól, hogy a szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat, tehát elmondható, hogy ez egy meglehetősen szűk kör, ahol a szabadalmi titok védelme gyakorlatilag megoldottnak tekinthető. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult; ezzel is egyetértünk. Azonban a legutolsó mondat úgy hangzik, hogy "a közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait a (2) bekezdésben foglaltak kivételével bárki megtekintheti". Ez a helyzet, képviselőtársaim, a szabadalmi bejelentésben védett jogokat veszélyezteti. Ha egyszerűen csak nemzetállami keretek között szerette volna a bejelentő megvédeni a szabadalmi bejelentés tárgyát, akkor ezt a részére ilyen módon már nem tudjuk biztosítani.

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy szabadalomkutatással szervezetten foglalkoznak cégek, maga Einstein is rövid ideig, pár évig hasonló területen dolgozott, ott meglehetősen sokat tanult, és részben mások tudásából is építkezett. Ilyen módon kitesszük egy olyan veszélynek a magyar innováció gyümölcseit, ami indokolatlan, és mindenképpen meg kellene előznünk ezt az eljárást. Ugyanis a magyar bejelentés nem jelent rögtön nemzetközi jogi védelmet is a bejelentést tevő számára, tehát indokolt lenne, hogy ezt a módosító javaslatom befogadják, és továbbra is csak egy zárt kör számára legyen megtekinthető a szabadalmi bejelentés tárgya. Egyébként nagyon sokszor az indokolja a nemzetállami keretek között maradó szabadalmi bejelentést, hogy nem kap semmilyen támogatást az innovációval élő feltaláló, és egész egyszerűen nem tudja elérni, hogy nemzetközi védelemben részesüljön az általa szabadalmaztatott tárgy vagy eljárás.

A 20. ajánlási pontban szereplő indítványban - amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozik; a Szabadalmi Hivatalt kereszteljük így át; már önmagában is meg kellene gondolni, hogy ezt érdemes-e, mert jelentős többletköltsége van mindenféle névátnevezésnek, fejlécek, előre nyomtatott papírok, pecsétek sok-sok millió forintba kerülnek minden egyes ilyen alkalommal - azt javaslom, hogy vegyük ki az utolsó mondatot, azt, hogy az ügyféllel a hivatal nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani. Maga Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úr fogalmazta meg több ízben az infokommunikációra vonatkozó elképzeléseit itt, a tisztelt Házban, és maga a miniszter úr rögzítette - megjegyzem, nagyon helyesen -, hogy az infokommunikációnak helye van a jövőben, és erre látunk itt egy ezzel teljesen ellentétes értelmű törvényi szabályozást. Egész egyszerűen nem értjük.

(14.40)

Tehát az elektronikus kapcsolattartás ma már az emberek hétköznapjait is jellemzi, nem látjuk semmilyen értelmét, semmilyen szakmailag megalapozott okát annak, hogy pont a kormányzati szektorra ne legyen ez jellemző. Maga a világ is egyébként abba az irányba mozdul, hogy nemhogy egy-egy hivatallal ilyen módon tartanának kapcsolatot, de egyre komolyabb törekvések vannak arra szerte a világban, hogy akár a képviseleti demokráciát is ilyen módon kiterjesszék, s lehetővé tegyék az emberek számára azt, hogy kellő elektronikus hitelesítéssel otthon is akár szavazhassanak.

Tehát ebben az esetben egész egyszerűen nem látjuk okát ennek a korlátozásnak, azért kérjük, és javasoljuk a Fidesz részére azt, hogy fogadják el a módosító javaslatunkat, és tegyék lehetővé az elektronikus kapcsolattartást.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu