VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ott folytatnám, ahol ez előtt abbahagytam: az előzetes letartóztatás szabályainak technikai megsegítésével kapcsolatban abbamaradt egy beszélgetésünk Bárándy képviselőtársammal.

Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy ha van valami, amiben egyetérthetnek országgyűlési képviselők, azt felesleges politikával tönkretenni, tehát ha ebben akár egy összparlamenti egyetértés van, hogy széleskörűen alkalmazzuk a bokára kattintható GPS-jeladókat, és ezzel tegyük ésszerűbbé a büntetés-végrehajtás rendszerét - nem utolsósorban egyébként olcsóbbá és egyes emberekkel szemben sokkal méltányosabbá -, akkor nem gondolom azt, hogy ezen különösebben hajba kellene kapnunk, csak azért, mert egyébként politikailag szemben állunk, és esetleg egyéb feszültségek vannak a pártjaink között. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy tipikusan ilyen cél, amelyben egyet lehetne érteni. Megjegyzem, hogy amikor kormányoldali politikusokkal beszélgettünk ezekről a kérdésekről, akik rendészettel foglalkoznak, ők maguk is egyetértettek azzal; a legkomolyabb ellenérv az volt, hogy egy ilyen rendszernek azért meglehetősen nagy a kiindulási költsége. Be kell indítani természetesen, azonban én azt gondolom, hogy érdemes volna a Belügyminisztériumnak egy hatásvizsgálatot végezni, ami monitorozza ennek a büntetés-végrehajtásra gyakorolt hatását, és természetesen monitorozza ennek anyagi vonatkozásait is, és akkor ebből kapnánk egy olyan korrekt eredményt, amelynek alapján a képviselők itt a Házban megalapozottan tudnának arról dönteni, hogy ez a dolog most megér-e annyit vagy sem; meggyőződésem, hogy igen, úgyhogy ezt én mindenképpen indokoltnak tartanám.

Nagyon fontosnak tartanánk azt, ami ebből a törvényjavaslatból kimaradt, a Jobbik programjában már szerepelt: ez a bűnügyi ellenőrző felügyelet bevezetése lenne, amely részint kiválthatná a hatósági kényszerintézkedéseket, illetve a helyükbe léphetne. Meggyőződésünk, hogy a társadalomba visszabocsátott bűnözőknek - főleg, ha erőszakos bűncselekményeket követtek el, vagy olyan mértékű volt a társadalom érdekeinek veszélyeztetése a cselekményük által -, ezeknek az embereknek a mozgását, kapcsolattartását kontrollálni szükséges.

(10.50)

Megjegyzem egyébként, tehát ez sem egy ilyen Istentől, anyától elrugaszkodott ötlet, ezt a világon mindenhol végzik a rendőrségek, igyekeznek kontroll alatt tartani ezeket az embereket. Megjegyzem, ez nemcsak a társadalom érdeke, hanem az elkövetőé is, hiszen ha valaki folyamatosan figyeli azt, hogy hová jár, mit csinál, milyen tevékenységet végez, akkor neki is jóval nagyobb esélye lesz visszailleszkedni a társadalomba, minthogyha ismét a bűntársai közelébe kerülne, és a bűnismétlés veszélye megint csak megnőne a környezetében. Tehát ez is egy olyan kérdés, amin el kellene gondolkodni. A bűnügyi ellenőrző felügyeletnek lehetnek olyan vonatkozásai, hogy időben vagy térben korlátozzuk ezeknek az embereknek a mozgását. Ez ugye, például azt jelenti, hogy az éjszakai órákban nem fog egyedül csatangolni, nem fog játéktermek közelébe menni, ahol a félkarú rabló nagyon hamar elnyeri a pénzét, azután ezt a pénzt kénytelen lesz "természetesen" beszerezni bűncselekmények elkövetéséből. Tehát egyszerűen ez egy egyszerű, logikus rendszer, amely gyakorlatilag a nyugati országok sikeres gyakorlatán alapul, s a rendészeti bűnmegelőzést szolgálja. Ezt tehát mindenképpen indokolt lenne visszavezetni.

Meggyőződésünk az, hogy ez a jelenlegi rendszer olyan szempontból rossz, hogy egyrészt egyes esetekben túl enyhe, más esetekben túl szigorú kényszerintézkedéseket alkalmaz a bűncselekmény gyanújába esett személyekkel szemben, a társadalomba pedig gyakorlatilag minden érdemi kontroll nélkül engedi vissza az elkövetőket, attól függetlenül, hogy a társadalmi veszélyességük milyen szintű, milyen fokú. Ez tehát egy olyan kérdés, amit mindenképpen át kellene gondolni a későbbiek folyamán, hogyha már eddig nem tette meg a kormányzat, akkor mindenképpen ajánlom a figyelmükbe.

Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a zaklatással kapcsolatos esetek, az élettársra, a volt élettársra, a bejegyzett élettársra és a többire vonatkozóan szintén belekerültek a törvénybe, és itt némi szigorodás már tapasztalható. Ez különösen azért is lenne fontos, képviselőtársaim, hogy ez se egy magában álló törvényi passzus legyen, hanem kiegészüljön a rendőrség helyszíni intézkedéseinek a súlyával és szakszerűségével, mert egész egyszerűen nagyon sokszor az lesz, hogy a rendőr odamegy, eltávolítja azt, aki a volt családját zaklatja, mondjuk, ittasan veri, széttöri az ajtaját és a többi, de egész egyszerűen az az ember nem is tudja, milyen súlyú a cselekménye, és milyen büntetést kockáztat azzal a cselekménnyel, amit megvalósít. Ezt mint volt rendőr is mondom, több száz családi botránynál voltam ott, nagyon sokszor egész egyszerűen visszatérnek még aznap a tett helyszínére.

Ezért tartanánk azt nagyon célszerűnek, ha nemcsak a zaklatás törvényi tényállását tisztáznánk, és az ezzel kapcsolatos büntetési tételeket emelnénk meg, hanem egyben köteleznénk a rendőrséget is arra, hogy akár egy írásos tájékoztatót nyújtson az elkövető részére, a helyszínen állítson ki egy jegyzőkönyvet arról, hogy mit tapasztalt a rendőr, eltiltja onnan a helyszínről, azért, hogy ne térjen oda vissza, és legyen bizony taxatíve felsorolva az is, hogy milyen szankciókkal fenyegetjük azt az elkövetőt, aki mégis visszatér, és ismét zaklatja a volt családját. Ez egy nagyon fontos dolog lenne, mert nemcsak ki kell szabni a büntetést, hanem gondoskodni kell a törvények teljesüléséről is. Egyelőre azt látom, hogy vagy a gondatlan jogalkotás, vagy az, hogy egész egyszerűen nem terjed ki a kormányzat figyelme erre a kérdésre, ez egyszerűen nem került be a törvénybe, és nem valósult meg, márpedig enélkül nagyon-nagyon félmegoldás az, amiről ebben az esetben beszélhetünk.

Szintén ugye, a törvénybe belekerült az, hogy a büntetés vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztés, hogyha az elkövető kivonja magát a büntetés alól, nem tér vissza a számára engedélyezett szabadságból, megszegi a házi őrizet szabályait és a többi. Ebben az esetben is azt javasolom, hogy itt megint csak indokolt lenne teljesen nyilvánvalóan egy műholdas nyomkövető alkalmazása, de hogyha már szankcionálunk, akkor különösen érdemes volna egy ilyen magasabb vagy tágabb időintervallumig terjedő szankcionálás lehetőségét bevezetni, hiszen az 1 éves szabadságvesztés nem biztos, hogy elegendő visszatartó erővel bír, különösen, ha maximum 1 évig terjedhet ennek az időtartama. Ez is egy olyan kérdés, amit érdemes lenne átgondolni, és akár társadalmi vitára bocsátani. Többször beszélgettünk már kriminológusokkal, rendőrökkel szintén arról, hogy mit gondolnak erről, és általában az volt a nézőpont, hogy egy tágabb intervallumot kell a bíró részére biztosítani, aki remélhetőleg kellő bölcsességgel tud majd gazdálkodni a rendelkezésére álló lehetőségekkel, és ennek nyomán egy megalapozott, kellő visszatartó erővel bíró döntés tud születni egy ilyen esetben.

Belekerült a törvénybe a bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető nemesfémet, nemesfémötvözetet vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva megrongál. Különösen fontosnak tartanánk azt, hogy lehetőség szerint ezekben valósuljon is meg a tényleges rendészeti adatkezelés, illetve javuljon az ezzel kapcsolatos rendészeti ténykedés, hiszen egyelőre azt láthatjuk, hogy törvények eddig is voltak, de gyakorlatilag nem sokat tartottak be belőlük. Különösen fontosnak tartanánk azt - bár tudom, hogy ezzel kapcsolatban a közelmúltban jogszabályváltozás volt, de nem tartom elegendően hatékonynak -, hogy ezeket a színesfém-, nemesfém-átvevőhelyeket, amelyeket tipikusan a kábeltolvajok és egyéb bűnbandák fel szoktak keresni, és itt értékesítik a termékeiket, gyakrabban ellenőrizzék a hatóságok, kérjenek megfelelő származási bizonylatot arról, hogy honnan származik az ott fellelt anyag, igazolni legyen köteles azt a kereskedő, hiszen ez az a pont, ahol ezt a folyamatot a legkönnyebben fel lehet számolni, és kézzelfoghatóvá lehet tenni. Igazolja azt a kereskedő, hogy honnan származnak ezek az anyagok, kitől vásárolta, mekkora mennyiségben, ő hogyan tett szert rá, tehát legyen egy egyszerű nyomonkövethetősége ennek a dolognak, mert különben ez soha nem lesz Magyarországon megszüntetve. Jellemzően egyébként az van, hogy 1 forintért eladnak valamit ezen az átvevőhelyen, amivel körülbelül 20 forint kárt okoztak, tehát nagyjából 1:20 az arány az okozott kár és az értékesítésnél kapott pénz között, nem beszélve arról, hogy mondjuk, közérdekű üzem működését zavarja meg, ami már egyéb bűncselekmény. Ennél jóval nagyobb kárt tud okozni, ezért is lenne fontos az, hogy a törvényalkotó figyelme erre a kérdésre is kiterjedjen.

Végül fel van sorolva néhány kábítószerfajta, itt LSD, amfetamin és a többi, mekkora a tiltott mennyiség, amit az elkövető magánál tarthat adott esetben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez megint csak egy olyan kérdés, ahol rendszerben kellett volna gondolkodni, ki kellett volna terjeszteni a rendészeti célú bűnmegelőzést is a gyakorlatra, azaz nyálmintás drogtesztekkel és egyebekkel rendszeres szűréseket kellene végezni egyes szórakozóhelyek környékén, és ilyen módon ezek a bűncselekménytípusok is nagyban kiszűrhetőek lennének.

Szintén nagyon fontosnak tartottuk volna azt, amivel kapcsolatban ugyan már interpelláltuk az államtitkár urat, még Kontrát államtitkár urat, aki ugyan nincs itt, de akkor is sajnos csak egy... (Dr. Kontrát Károly: De itt van!) Itt van az államtitkár úr, üdvözlöm. Tehát akkor sem kaptunk rá választ, hogy miért kerül több mint egy évbe Magyarországon az, hogy kábítószernek minősítsenek egy partidrogot. Tudja, van egy rendszeres és nagyarányú versenyfutás a bűnözők és a hatóságok között, a bűnözők villámtempóban fejlesztenek újabb és újabb drogokat. Mivel ezek új hatóanyagúak, még nem esnek a kábítószertiltás hatálya alá, ezért gyakorlatilag szabadon terjeszthetőek. Én ugye, konkrétan el is mondtam a hungarianmephedroneteam.com honlapot, de egész egyszerűen korlátlan mennyiségben be lehet vásárolni kábítószerből. Amit már tiltólistára tettek vagy tesznek a jövőben, az lekerül a honlapról, és felkerül oda más.

Tehát sokkal-sokkal gyorsabban kellene ezekre a kérdésekre reagálni, meg kellene oldani, uraim, és a kétharmados parlamenti felhatalmazással egyetlen pillanatig nem okozhat problémát az, hogy a nemzetközi adatcserékben megnyilvánuló kapcsolattartás kiterjedjen erre a területre is, és villámgyorsan be lehessen tiltani az ilyen partidrogokat. Meggyőződésünk ugyanis az - ez nemcsak az én meggyőződésem és nem is csak a Jobbiké, hanem toxikológusok véleménye is -, hogy ezek sokszor veszélyesebbek a kábítószert használó fiatalokra, mint a régi, hagyományos, már ismert hatású drogok, nagyon sokszor a toxikológusok frissen találkoznak ezekkel az esetekkel, nincs megfelelő klinikai gyakorlata annak, hogy hogyan kezeljék az ilyen kábítószer-élvezetekben részesült fiatalokat, illetve milyen módon lehet ez ellen tenni. Tehát ez is egy olyan fontos dolog lenne, ahol bizony a kormányzat feladata, felelőssége az, hogy megfelelő lépéseket hozzon, és hatékonyabb fellépést biztosítson a kábítószer-terjesztők ellen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(11.00)

Forrás: parlament.hu