FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is hadd reagáljak arra, amit Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam az elmúlt felszólalásában mondott, ez a 30 millió forintos traktor, most is ezzel zárta, de korábban is arra hivatkozott, hogy nem lehet traktorokat venni, ami ennél olcsóbb. Megnéztem az MVH honlapján a gépkatalógust, ajánlom önnek is a figyelmébe: 538 darab 5 millió forint alatti traktortípus van, 184 darab 2,5 millió forint alatti traktortípus van. Ezek is jogosultak voltak a gépkatalógusban, csak a pontosság kedvéért.

De rátérve az érdemi részre: azt hiszem, kifejezetten izgalmas és érdekes, hogy egy valóságos stratégiai vita bontakozott ki, köszönhetően talán államtitkár úr expozéjának is, ami jóval túlmutat a jelentésen, és érdemi agrárstratégiai kérdésekről szól.

(17.30)

Szerintem színvonalas hozzászólások voltak eddig ebben az értelemben és ebben az irányban.

Az államtitkár úrral nekünk az elmúlt években meglehetősen sok vitánk volt, ugyanakkor van egy pont, amiben, azt hiszem, mindig is egyetértettünk, még ha ő nem is így látta, de szerintem egy dologban mindig egyetértettünk, hogy az egész dolog, amiről szól ez az egész agrárpolitika, a mezőgazdasági politika, annak egyetlenegy célfüggvénye lehet, a nap végén egyetlen dologról szólhat: hogy minél több ember és minél jobb színvonalon éljen meg a magyar vidéken. Ez az alapkérdés.

Az néha rosszul szokott esni, amikor úgy érzem, hogy államtitkár úr elvitatja tőlünk azt, hogy mi ezt helyeztük középpontba. Ez olyan lenne, minthogyha én most azzal próbálnék érvelni - nagyon hangsúlyozom, nem teszem -, hogy hát államtitkár úr azért mondja azt, amit mond, hiszen akkor ebből tönkre fog menni a magyar mezőgazdaság, és az milyen jó lesz, mert ezzel külföldi érdekeket szolgál. Én nem feltételezek ilyet és nem mondanék ilyet, én elhiszem, hogy államtitkár urat ez a szándék vezérli, amit mond is, csak azt gondolom, hogy néhány helyen az a megközelítés, amit alkalmaz, nem ezt a célt fogja szolgálni. Ezekről szeretnék most beszélni. De ahhoz, hogy tudjunk beszélni ezekről a valós kérdésekről és valós problémákról, ahhoz tisztában kell lennünk a valóságos adatokkal, a valóságos számokkal és statisztikákkal. Fogadjuk el, hogy számszakilag helyes és jó ez a jelentés, induljunk ki ennek a számaiból.

Mit mond ez a jelentés? Azt mondja, hogy 2 EUME felett 87 ezer gazdaság van. Ez a 87 ezer gazdaság műveli a magyar földterület 93 százalékát, és adja az úgynevezett SFH 90 százalékát. 87 ezer gazdaság. Ha megnézzük ennek a bontását, akkor azt látjuk, hogy 5-10 ezer nagyobb társas vállalkozás van, amelyik mintegy 100 ezer embert foglalkoztat - most nagyságrendi számokat mondva -, és fönnmarad mintegy 80 ezer egyéni gazdaság a 2 EUME fölötti méretben, amelyek tovább 100-150 ezer embert tartanak el, részben maga az egyéni vállalkozó és a gazdálkodó, valahol besegítő családtag, ilyen-olyan módon.

Emellett, ha továbbnézzük a szintén a jelentésből vett számokat - párezres kerekítések vannak azokban, amit mondok, de azt hiszem, nagyságrendileg helytálló, ellenőrizhető -, az a 400 ezres szám, amit államtitkár úr említ, ugye, annyi az összes foglalkoztatott, élőmunkaerő-egységre vetítve, nézzük meg pontosan ezt a számot, szintén a jelentésből. Azt mondja, ebből az előbb körülbelül 200 ezret megmondtunk, hogy hol van: 100 ezer a társasnál, másik 100 ezer a nagyobb egyéni gazdálkodóknál, de nézzük meg, hol van még 200 ezer. 200 ezer foglalkoztatott van 1 EUME alatt - mondja a jelentés. Megmondja a jelentés azt is, hogy miből élnek meg. Azt mondja - csak hogy teljesen világos legyen -, 200 ezer ember, tehát itt több emberről beszélünk, hogy még világosabbak legyünk, több emberről van szó, de ennyi teljes munkaerőegységnek felel ez meg. De ez a 200 ezer ember - a jelentés adatait mondva - 180 ezer hektár szántóföldet művel, és 300 ezer számosállatot tart; a jelentés számai. Ez azt jelenti, hogy átlagosan másfél számosállatból és még nem egészen egy hektár földből él meg egy ember ezek szerint az adatok szerint. Egészen biztos, hogy ez a 200 ezer ember - sőt, több ember, valószínűleg ez félmilliós, egymilliós tömeg, amelyről beszélünk, akiknek van falun egy tehene, öt disznója, van két hektár földje -, ezek léteznek, valóságos emberek, és ezekkel foglalkoznunk kell. Az másik kérdés, hogy ezeknek az embereknek nagyon jelentős része a szociálpolitika és az agrárpolitika határterületén van, de természetesen teljes egészében egyetértek azzal a törekvéssel, hogy közülük minél többet emeljünk be az agrárpolitika területére, az európai uniós támogatások számára értelmezhető módon. Mind úgy, hogy az ő méretüket növeljük - az ő érdekükben -, hogy valóban meg tudjanak ebből élni, és úgy, hogy a támogatási feltételeket nyilvánvalóan ehhez igazítjuk.

Még egy pillanatig hadd időzzek ennél az EUME-nél. Nagyon gyakran előjön ez a 4 EUME-s szám, hogy 4 EUME volt ez a bizonyos határ, ami fölött sok pályázatot és támogatást lehetett adni. Csak hogy értsük, miről szól a 4 EUME, a 4 EUME mit, mennyit is jelent. A 4 EUME körülbelül 1 millió 300 ezer forint úgynevezett fedezeti hozzájárulást jelent. Ez körülbelül a hivatalos adatok és táblázatok alapján 8 hektár kukoricának, 2 hektár dinnyének vagy 5 darab fejőstehénnek felel meg. Hozzáteszem, nem összesen... (Dr. Ángyán József: 150 szarvasmarha, nem 5, tehát abszolút nem így van.) Hát nem... (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Elnézést, államtitkár úr, egy tehénnek a standard... (Dr. Ángyán József közbeszólása.) Államtitkár úr, elnézést, azt kell mondjam itt a vitánkban, hogy ha húsmarháról beszélünk, akkor...

Forrás: parlament.hu