JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy növekvő agrártámogatások, gyengülő teljesítmény, gyengülő mezőgazdaság, leépülő vidék, akár így is fogalmazhatnánk. Azt gondolom, hogy a 2009. évi számok, eredmények alapján el kellene azon nagyon alaposan gondolkodni, amikor védjük az elért eredményeket, hogy mi is történt, valamit nagyon rosszul sikerült megtervezni, és még rosszabbul végrehajtani.

A magam részéről nekem az az álláspontom összefüggésben az agrárgazdaságról szóló jelentéssel, hogy a számok korrektek, a megállapítások tényszerűek, csak ha néha az igazság fáj, azt el kell tudni viselni.

Igaza van képviselőtársamnak, építkezni csak békében lehet. Igaz, csak ha közösen átgondoljuk és ha a következtetéseket közösen levonjuk, együtt leszünk képesek arra, hogy ezen a helyzeten úrrá legyünk, ugyanis egyre súlyosabb a helyzet. Itt most arról folyik a polémia, hogy a nagy a jó, hogy a nagy az kizárólagosan jó, meg az egy csodálatos megoldást ad. Ha megnézik, mi elkészítettük azt a grafikont, amelyik bemutatja, hogy a növénytermesztés a támogatások hatására, a tárolóprogram, -építés hatására, a géppályázatok hatására, ha szolid is, de egy emelkedő hozamnövekedést mutat, az állattenyésztés pedig nagyon durván lefelé halad.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés mutatja - és itt most nagyon meglepődve hallom -, hogy a foglalkoztatást csak a nagyüzemek adják. Nem, képviselőtársaim. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondta. Nem így mondta Ádám.) Minden lehetőség meglesz - meggyőződésem - arra képviselőtársaimnak, hogy ha nem értenek egyet, reagálnak, hiszem, hogy meg is teszik, természetesen lesz rá reakció is.

Tehát visszatérve: nincs egyedüli megoldás, egyedüli és egyetlen jó megoldás, csak a baj az, és a számokból mi azt olvassuk ki, hogy a nagyüzemi gazdaságok számára, a nagybirtokok részére - és talán egyszer majd egy könnyen átlátható statisztika is megjelenik reményeim szerint a VM honlapján - igenis a fejlesztéseket elsősorban a befektetői csoportok, lásd gabonaprogram... - és innentől kezdve már determinálva van a pálya, hogy vajon majd kik lesznek a sikeres vállalkozók, és melyek lesznek a sikeres vállalkozások.

Kik építették meg a tárolókat? Kik vásárolták meg a nagy gépeket, eszközöket, gépsorokat? És miért nem volt egyetlen lehetőség arra, hogy a kis és közepes gazdaságok számára legyen ugyanolyan esély vagy legalább hasonló esély, hogy ők is tudjanak boldogulni? A helyzet az, hogy ők is esélyesek lehettek volna, de nem nyertek, mert azoknak a feltételeknek nem tudtak eleget tenni, amit anno az ÚMVP keretében, a pályázati rendszer keretében sikerült összerakni, amellyel szemben többször az Európai Unióhoz fordultunk. Nem volt az véletlen, amikor az Unió illetékes képviselője Magyarországra jött, elmondtam akkor is, hogy igen, fordulunk, mert nem értünk egyet a kiírással.

Egy konkrét példát hadd mondjak! Vita tárgyát jelenti ma a fiatal gazdák induló támogatása. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sokszor elmondtuk, most is csak aláhúzni szeretném: azokat a fiatal gazdákat büntették, akik valóban gazdacsaládban nőttek fel, főiskolát, egyetemet végeztek, és lehet, hogy már voltak őstermelők, és ha egyetlen forint támogatást kaptak, akkor innentől kezdve ők már nem indulhattak a pályázaton. Nagyon kiválóan sikerült kidolgozni azt a pályázati rendszert, amely kapcsán a gazdaságátadási támogatási rendszer nem működött. Igen, módosítani kell rajta, egyszerűbbé kell tenni. Tudom, nagyon nehéz ezt elfogadni vagy tudomásul venni, de egy tény: nem véletlen, hogy egy esztendőben alig néhány tucat család tudott élni ezzel a lehetőséggel. Igen, érdekes, van rá mód, van rá lehetőség, lehet egyszerűsíteni, lehet illetékmentessé tenni, mert időközben alakult egy új kormány, és bizony meghozta a szükséges intézkedéseket. Nem azt mondjuk, hogy tökéletes.

Egy dolgot már most szeretnék leszögezni. Van, amihez az Európai Unió nem járul hozzá, csak azt kell megvizsgálni, hogy ez egy kormánydöntés előtt, egy program elkészítése előtt vagy után történik. Mert ha az ÚMVP-t úgy készítették volna el, és úgy nyújtották volna be Brüsszelbe, hogy ezeket a szempontokat a kisebb gazdaságok, a gazdák számára kedvező módon dolgozzák ki, és fogadtatják el, akkor nyilvánvaló, hogy nem ellentétes, ami a programban le van írva. Kérdés, hogy mi van a programban. Ez a helyzet. Tudom, ez nagyon nehéz, nagyon fájdalmas, de itt van az, amikor az irányokról beszélünk, a fejlesztési stratégiákról beszélünk.

Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy igen, a kisebb gazdaságokat, az önfoglalkoztató gazdaságokat, azokat a családokat, akik mindent megtettek azért, hogy ne sorba álljanak segélyért, ezeket a gazdaságokat is el kellene ismerni. Nem véletlen az, hogy ma az egymillió hektár rét-legelőből a 20 százalék sincs érdemi módon hasznosítva, és a húsmarhakvótánknak csak töredékét használjuk ki, a vidéken pedig eltűnt az állatállomány, alig van szarvasmarha, sertés- és baromfiállomány úgyszintén. Ennek oka van, méghozzá az, hogy egy kifejezetten nagyüzem-orientált fejlesztési koncepció mentén haladt az uniós források felhasználása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok ezt mutatják, mutatják, hogy milyen torzulások vannak, a jövő számára pedig azt gondolom, a következtetéseket le kell vonnunk.

(18.00)

Amit mindenképpen szeretnék kiemelni - többször elhangzott, államtitkár úr is említette az expozéjában -, az az, hogy a földnyilvántartás rendszere olyan állapotban van, hogy több százezer hektárról - közelíti a milliót - nem tudjuk, hogy kik milyen jogcímen használják.

Jelentős azon területek nagysága az állami területekből is, ahol nincs meg a megfelelő dokumentáció, és nincsenek még jóformán szerződések sem bizonyos esetekben, hogy ki milyen jogcímen és milyen bérleti díjat fizet érte. Van, aki csak bérleti díj nélkül, szívességi földhasználat gyanánt tudja művelni a földet, az állami földet, mert nem volt rá idő és nem volt rá energia, vagy nem tudjuk, hogy mi volt az oka, sokszor felhívtuk rá a figyelmet. Bizony, ez jelentős forrása lehet majd az elkövetkezendő időszakban a birtokrendezésnek.

Apropó, birtokrendezés. Nem tudjuk még, hogy az osztatlan közös miatt az elkövetkező ellenőrzési időszakokban milyen következményekkel kell számolnunk. Adja isten, hogy ne kelljen következményekkel számolnunk! Nagyon szeretnénk, és nagyon szeretnénk, ha ezen is egyszer túljutnánk, és valamilyen módon az osztatlan közösnek az ügye rendeződne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a kertészethez még egy pillanatra hadd menjek vissza. Nagyon kedves téma az, amikor a tészekkel kapcsolatos jogszabály megalkotásra került. Igen, a megoldás ott van a nevében, sokszor elmondtuk: termelői értékesítő szervezet. Tessék már nekem ebben egy kereskedőt mutatni! És mi lett a vége? Egy-egy kereskedő maga köré vonta a termelői kört, mert ilyen volt a struktúra, meg lehetett tenni, azt mondták az embereknek, hogy nem kell fizetni csak tagonként tízezer forintot, és majd mi leszünk a tész.

Kérem szépen, mi lett a vége? A tészek többsége csődbe ment, leépült, és ma az emberek idegenkednek az önszerveződéstől, és újból nulláról kell kezdenünk az építkezést - más módon. Bizony ezek nagyon súlyos dolgok, ezeket a jelentés tartalmazza, tisztelt képviselőtársaim, és az a meggyőződésem, hogy ezt, függetlenül attól, hogy ki melyik frakció képviselőjeként ül a tisztelt Házban - most, jelen pillanatban és bármikor -, tudomásul kell venni, hogy a tények makacs dolgok, a számok mutatják, hogy milyen helyzetben vagyunk, és ezek figyelembevételével kell a változtatásokat egy közös stratégia mentén végrehajtani.

Nagyon nagy tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a jelentés elfogadását, és ki-ki a maga módján vonja le a következtetést. Nagyon sok dologról nem beszéltem - szándékosan. Szándékosan, mert azt gondolom, hogy e néhány példa felvillantása elegendő volt, nemrég kollégáimmal ezt összegyűjtöttük, tudják, ez 100 oldal, és ez erről szól (Felmutat egy kötetet.), hogy hol megy el a jövedelem. (Dr. Ángyán József bólint.) Úgyhogy van teendőnk. Azt javaslom, és arra kérek mindenkit, hogy fontolják meg a tanács javaslatait, ajánlását, és azt is, ami a jelentésben foglaltatik, hisz abból tudunk reálisan kiindulni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu