JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetéhez benyújtott módosítók támogatásához szeretném kérni önöket. A Lehet Más a Politika költségvetési alternatívájának, amelyet néhány héttel ezelőtt hoztunk nyilvánosságra, az egyik fő célja a fenntarthatóság biztosítása nemcsak a szűken vett környezetvédelmi területen, de általában az egész gazdasági és társadalmi működés területén.

Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi költségvetési javaslat, amely a tisztelt Ház előtt van, nem felel meg ennek a fenntarthatósági kritériumrendszernek, és jelentős átalakításra szorul. Az átalakításoknak két fő iránya van. Az egyik a kiadási oldal módosítása, a másik viszont - ez talán nem a jellemző költségvetési módosító javaslat - a bevételi oldal jelentős átalakítása. A kiadási oldalon, azt gondoljuk, Magyarországnak egy viszonylag jó, európai uniós viszonylatban is elfogadható környezeti, jogszabályi rendszere van, azonban ennek a végrehajtásával nagyon súlyos problémák vannak. Hogy a környezeti szabályozás nincs rendesen végrehajtva Magyarországon, ennek az egyik fő oka az, hogy a hazai intézményrendszer olyan állapotban van, hogy képtelen kikényszeríteni ezeknek a törvényi előírásoknak a betartását a társadalom és a gazdaság szereplői között.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, intézményfejlesztésre van szükség. Ahhoz, hogy a jogszabályok betartatására sor kerüljön, hogy a jogszabályok végrehajtása megtörténjen, többek között a környezetvédelmi hatóság, a felügyelőségek megerősítésére van szükség, hogy egészséges élelmiszerek legyenek az asztalunkon, ehhez az Élelmiszer-biztonsági Hivatal megerősítésére, hogy a természetvédelmi célok érvényesítve legyenek, a nemzeti parkok megerősítésére van szükség. Az elmúlt években ezek az intézmények rettenetesen ki lettek véreztetve, és nem folytatható az az irány, az a folyamat, amely az elmúlt nyolc évben ezen a területen tapasztalható volt. Azt reméltük, hogy az új kormány felismeri ezeknek a kérdéseknek a jelentőségét, és a költségvetési javaslat ebbe az irányba indul el.

Sajnos, csalódnunk kellett, nem történik radikális változás, sőt bizonyos területeken éppen az a folyamat zajlik tovább, például a hatóságok, felügyelőségek területén, amely az elmúlt években tapasztalható volt. Vannak emellett olyan kiemelten fontos célok, amelyek kiemelt támogatása 2011-ben elkerülhetetlenül szükséges. Egyrészt az országos környezeti kármentesítési program megerősítése, A kolontári katasztrófa után senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy Magyarországon olyan környezeti kockázatot jelentő szennyező források vannak jelen, amelyek felmérése, kármentesítése mihamarabb elvégzendő, ez pedig csak a kármentesítési program megerősítésével lehetséges.

Ugyanígy problémásnak látjuk például a Natura 2000 területek kompenzációjának a rendszerét. Ez egy teljesen felemás rendszer, gyepterületeken van egy 38 eurós kifizetés, de a Natura 2000 hálózat nem csak gyepterületekre terjed ki. Az erdőterületeken, a vizes élőhelyeken a magántulajdonos gazdák, tulajdonosok semmilyen kompenzációt nem kapnak a természetvédelmi kötelezések ellentételezéseként. Ebben a helyzetben nem szoríthatók rá, hogy ezeket a korlátozásokat betartsák, és maga a hatóság is nagyon óvatos az ilyen korlátozások megfogalmazásában, mert tudja, hogy semmit nem tud kínálni a tulajdonosoknak cserébe. Ez a rendszer a természeti értékek pusztulásához vezet, és a természetvédelemnek és a gazdálkodók konfliktusát erősíti, ezt a rendszert mihamarabb rendezni kell, és erre van javaslatunk, egy ilyen kompenzációs sor megjelenítésére a költségvetésben.

Végül a nemzeti környezetvédelmi programban a civil szervezetek számára juttatott források jelentős bővítését szeretnénk elérni a jelenlegi 50 millióról 250 millióra. Egyszerűen nem tartható a civil szervezetek, a zöld civil szervezetek nagyon jelentős természetvédelmi munkájának az alulfinanszírozása, ami ebből a költségvetési javaslatból kiviláglik.

A javaslatcsomagunk másik oldala, ennek a koherens, egységes javaslatcsomagnak a bevételi oldal módosítása. Röviden és egyszerűen nem fogok tételesen végigmenni, hogy mely járulékokra és díjakra terjed ki. Ez az ökoadók körének a bővítése. Itt több kritika érte az LMP javaslatát, hogy nem lehet újabb adóterheket rakni a magyar gazdaságra és társadalomra. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az ökoadók bevezetése nem a teljes adóteher további növelése, hanem az adóztatás rendszerének az átalakítása, mégpedig olyan módon, hogy olyan területeket kell adóztatni, olyan területekre kell helyezni alapvetően az adóterhet, amelyek teljes társadalmi és környezeti költsége magas és amely költséget jelen pillanatban ezek az ágazatok nem fizetnek meg. Tehát innen kell beszedni azokat az adókat, amelyek az állam alapvető funkcióinak a működtetéséhez kellenek, és ez nemcsak arra jó, hogy bevételi oldalon generálja a szükséges bevételeket, hanem arra is, hogy az egész társadalmat és gazdaságot orientálja, drágábbá, költségesebbé teszi a környezetterhelő, környezetpusztító tevékenységeknek, az erőforrás-felhasználásnak a végrehajtását, és így szép fokozatosan el tudja tolni az egész gazdaság szerkezetét egy fenntartható, környezetbarátabb irányba.

Egy ilyen ökoadórendszer kialakítása mindemellett azt is lehetővé teszi, hogy más oldalon csökkenteni tudjuk például az élőmunkára nehezedő adóterhet. Javaslatunkban egy 5 százalékos járulékcsökkentés szerepel a költségvetésben látható 0,5 százalékos emeléssel szemben. Ez az, ami olcsóbbá teszi a munkavállalók alkalmazását, és ezzel lehet munkahelyeket teremteni, ezzel lehet a munkaadókat arra késztetni, hogy azokban a környezetbarát ágazatokban, amelyek nem kerülnek az ökoadóztatás terhe alá, bővítsék a munkahelyek számát, és így a gazdasági prosperitáshoz tudnak vezetni, ráadásul alapvetően az élőmunka-igényes ágazatokat kedvezményezi ez a rendszer a tőke-, illetve az erőforrás-igényes ágazatokkal szemben.

Végül egy ilyen ökoadórendszer arra is forrásokat teremt, hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kiadási oldalon megfogalmaztunk, ezeknek a pénzügyi fedezetét megteremtse. Meggyőződésünk, hogy csak egy ilyen strukturális átalakítás tudja az országot elindítani abba az irányba, amely a XXI. században Magyarország jövőjét jelenti. Enélkül sikertelen ország lesz Magyarország a XXI. században. A jelenlegi költségvetés nem ebbe az irányba mutat, miközben a lehetőség adott a kormánynak, tekintve, hogy itt nem kiadásnövelésről van szó, nem összadóteher növeléséről van szó, hanem a költségvetés fő számainak a tiszteletben tartásával egy belső átrendezésre teszünk javaslatot. Kérem ezeknek a módosítóknak a támogatását a képviselőtársaktól.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu