DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban fontos ponthoz érkezett a 2013 utáni agrárpolitika kialakítása az Európai Közösségben, és úgy tűnik, örömünkre legyen mondva, hogy sok tekintetben igazolja azokat a törekvéseket, amelyeket a jelenlegi magyar kormány is képvisel, és amelyet évek hosszú során ellenzékben is képviseltünk.

Mi is ez a modell? Egy olyan mezőgazdaságról beszélünk, amely úgy állít elő értékes, szermaradványmentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, és itt minden jelzőnek fontos súlya van ebben a sorban, hogy közben megőrzi a tájat, fönntart egy élhető környezetet, a tájak sokszínűségét, megőrzi az élet lehetőségeit a vidéki térségekben, és ráadásul olyan rendszereket alkalmaz, amelyek sok embernek munkát, megélhetést adnak; nem közvetlenül csak az alaptevékenységgel, hanem, ahogy képviselő úr is említette, a ráépülő tevékenységekkel, a teljes vertikum megépítésével.

Ehhez a modellhez hozzátartozik az üzemi struktúra is, kis és közepes családi gazdaságokról beszél az Európai Közösség, valóban nem győztük ezt az elmúlt időszakban hangsúlyozni, hogy ez az európai agrármodell. De hogy ezek a kis egységek a piaci versenyben is meg tudjanak maradni, amikor a piaccal kapcsolatba kerülnek, akkor kell az összefogásukat segíteni a közösségnek, vagyis szövetkezésekre, a klasszikus magyar történeti modellnek vagy akár az európai modellnek megfelelően a szövetkezésükre van szükség. Nos, úgy tűnik, hogy az az első dokumentum, amely hivatalos dokumentumnak tekinthető az Európai Bizottság részéről, és november 18-án látott napvilágot a KAP-reformmal kapcsolatban, tehát a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára vonatkozó reformmal kapcsolatban, sok tekintetben visszaigazolja, sőt tulajdonképpen ebbe az irányba erősíti a közös agrárpolitika eszközrendszerét.

Érdekes az első pillérrel kapcsolatos vita is, tehát a termeléshez kötődő direkt támogatások ügye. Nagyon érdekesen abba az irányba mozdul el az Európai Közösség, legalábbis a javaslat alapján, hogy itt is egy differenciált támogatást vezet be. Lenne egy alaptámogatás e szerint a javaslat szerint, amely a régi rendszernek megfelelően mennyiséghez, tonnához, területhez kötötten járna, de két másik réteget építene föl az első pilléren is. A második réteg azoknak járna, akik plusz környezeti teljesítményt is nyújtanak, tehát itt is megjelenik már a mezőgazdaság környezeti orientációja. A harmadik réteget pedig aszerint differenciálná, hogy milyen térségben gazdálkodik a gazda. Mi is azt mondtuk, hogy mindenütt jelen lévő mezőgazdaságra van szükségünk, a gyenge adottságú területeken is ott kell tudjanak maradni a családok, meg tudjanak élni. És ide, az első pilléres támogatások közé is javasolja bevezetni ezt a fajta területi differenciálást, hogy kiegyenlítsük a hátrányokat, amelyeket bizonyos térségekben a mezőgazdaság szereplői elszenvednek.

Érdekes a degresszió fölvetése és a támogatási fölső plafon bevezetésének fölvetése. Jelezni szeretném, a 2005-ös gazdademonstráció alkalmával a megállapodásunkban szerepeltek ezek a momentumok. Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy az Európai Közösség követi azt a tendenciát, amit mi már 2005-ben megfogalmaztunk, de valóban arról szól a történet, ahogy képviselő úr is jelezte, hogy nem nagy latifundiumokra, dél-amerikai típusú nagygazdaságokra van szüksége az Európai Közösségnek, vagyis nem ezt a tőkés társasági modellt akarja erősíteni, hanem éppen ellenkezőleg, a családi gazdaságokat.

(8.10)

Erre mutat az a törekvés is, hogy a kisgazdaságok támogatására egy külön rendszert próbál bevezetni. Amit fölül megtakarít a nagyoknál, azt visszaadná a javaslat szerint a kisebbeknek. Épp erre való a közpénz, hogy a közjó szempontjából kiegyenlítse a vidéki gazdaságot, több lábra, talpra állítsa a vidék gazdaságát, és sokszereplőssé tegye ezt a mezőgazdaságot.

Nos, ami a menetrendet illeti, 29-én az Agrárgazdasági Tanács elé terjesztettük ezt az európai bizottsági állásfoglalást azért, hogy egy szélesebb körben próbáljuk kialakítani azt az álláspontot, amit Magyarország ezeken a tárgyalásokon képviselni fog. December 1-jén a mezőgazdasági bizottság tárgyalja ugyancsak ezt az előterjesztést, és itt újra megvitathatjuk az álláspontunkat. 8-án kerül a KAP-albizottság elé, ahol tovább vitatjuk ezt a kérdést, és egyúttal kormány elé visszük, a 8-ai kormányülésre kerül a magyar álláspont, amit ezekben a vitákban próbálunk gyorsan kialakítani, és december 13-14-én miniszter úr ezt az álláspontot fogja az agrárminiszterek tanácsában első körben képviselni. Természetesen hosszas viták lesznek még, és az EU-elnökséget ki szeretnénk használni arra, hogy erősítsük ezt az irányát az európai közös agrárpolitikának (Az elnök csenget.), amely a mi vidékünk és a kis-, közepes családi gazdaságok megerősítése, a minőségi mezőgazdaság irányába mutat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu