GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az ajánlás 1., 2. és 3. pontjához szeretnék szólni, megpróbálom egy hozzászólásban elmondani az indokainkat, hogy miért nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat.

Az 1. ajánlási pontban a törvény 20. §-ában a 41. § (5) és (8) bekezdése elhagyását javasoljuk. Ez próbálja azt a problémát kezelni, ami véleményünk szerint ezt a törvényt túlságosan egyoldalúan a hivatal irányába tolta el, és a hiánypótlásokkal foglalkozik. Ugyanis előfordulhatnak olyan problémák - hiszen itt arról szól a törvény, hogy nem lehet hosszabbítani a hiánypótlási időszakot, és még hasonló ügyeket próbál kezelni -, hogy nem mindig az ügyfél hibájából történik az, hogy nem tudja időben benyújtani a hiánypótlást. Ez főleg összetettebb, bonyolultabb pályázatoknál fordulhat elő, időnként társhatósági eljárások miatt is késhet a határidő, vagy lehet olyan is, hogy egyszerűen az ügyintéző rosszul méri be egy hiánypótlás időtartamát. Tehát mi azt kérjük, hogy ez a két bekezdés maradjon el a törvényjavaslatból.

A 2. ajánlási pont az adatokról szól, hogy milyen adatokat lehet figyelembe venni a kérelembenyújtásnál. Itt szintén egy paragrafus elhagyását javasoljuk. Én úgy gondolom, hogy korábban sem vált be ez a megoldás, hiszen ha az ügyfelet adminisztratív hiba miatt éri joghátrány és támogatáscsökkentés, ami lehet, hogy nem az ő hibájából következik be, én úgy gondolom, hogy ez is azt szolgálná, amit annak idején elmondtunk itt az általános vitában is, hogy próbáljuk meg ezt a törvényjavaslatot valahogy igazságosabbá tenni, és ne csak a hivatal érdekeit figyelembe venni, hiszen ez nem szolgálja az ügyfelek érdekét, még akkor is, hogyha időnként, pontosan tudom én is, vannak visszaélések is azzal, hogy nincsen érdemi retorzió, hogyha valaki indokolatlanul terheli a hivatal kapacitásait.

A 3. ajánlási pontban egy komolyabb tartalmi és szerkezeti módosítást javasolunk. Itt arról szól a törvényjavaslat, hogy a korábbi 45 napos ügyintézési határidőt - ami, én is tudom, ennél hosszabb is lehetett bizonyos ügyek figyelembevételével - kitolná 90 napra. Ez alapvetően elfogadható, de azt javasoljuk, hogy ebben az esetben viszont a hatóság irányában legyen egy szigorúbb követelményrendszer fölállítva, hogy amennyiben a meghosszabbított, tehát a most a törvényben meghosszabbított ügyintézési határidőn belül sem tudja elbírálni vagy érdemben nem reagál a kérelemre, akkor a kérelem nagyságának megfelelő díjat fizessen a termelőnek. És aztán nyilván majd utána az Európai Unió eldönti, hogy kinek volt igaza, de emiatt a termelőt hátrány nem érheti.

Én úgy gondolom, hogy ez lenne az a megoldás, amivel leginkább lehetne a hivatalt arra késztetni, hogy most már tényleg ezt a viszonylag hosszú határidőt lehetőleg tartsa be, és ne legyen ez hosszabb, mint az egyébként meghosszabbított 90 nap. Ez egy nagyon tartalmi és nagyon gyökeres módosítása lenne ennek a javaslatnak, hiszen még nem volt arra példa, hogy hivatalt ügyféllel szemben marasztalna el törvényjavaslat abban az esetben, hogyha a saját hibájából nem tartja a rá kiszabott ügyintézési határidőt.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu