GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is megengedem magamnak azt, hogy azt hiszem, értem azt a célt, amit a képviselő urak a benyújtott törvényjavaslattal célul tűztek ki, és a múlt heti vitából úgy érzem, hogy itt a parlamenti patkóban szinte teljesen egyetértettünk abban, hogy egy új köztestületi agrárkamarára van szükség. Tehát ebben egyetértésünk van.

A vita érdekes módon csak arról szól, holott ez a törvényjavaslat ezt az átmenetet célozza meg, hogy ez zökkenőmentes legyen. Azért tettem ezt a bevezetőt, mert ebbe tartozik bele, hogy tulajdonképpen mit várunk el ettől a kamarai biztostól, hogy működjön közre az új törvény megalkotásában, adjon némi garanciát arra, hogy az átmeneti időszakban működik a gazdasági kamara, és ami a legfontosabb, amit jobbikos képviselőtársam is mondott, lehet különbözőképpen megfogalmazni, én azt mondanám, hogy a vagyonmegőrzés mellett és a vagyonkimentés ellen legyenek garanciák.

(18.10)

Ezt követően, meggyőződésem, hogy az új kamarai törvényt nyilván a kormány készíti elő, és mivel arról még nem tudunk, hogy abban a törvényben majd mi lesz, csak vizionálunk, tehát ezért nehéz ebben a törvényjavaslatban foglalt dolgokat koherensen megfogalmazni.

A Gőgös Zoltán és Ficsor képviselő által benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslatot készítettünk, mégpedig három darabot. Azért beszélek róla, mert itt a Házban már nem lesz lehetőségünk, viszont a bizottságokban még egyszer vitatják ezeket a javaslatokat, és az előterjesztőknek is lesz még lehetőségük újra véleményt formálni.

Még egyszer hadd térjek vissza az 1. pontban szereplő indítványhoz kötött kapcsolódó módosító javaslatra. Azt mondtam az általános vitában is, hogy nem célszerű ez a 2011. június 31-e, mert hitem szerint az új kamarai törvény nyilván egy kötelező tisztújítást fog előírni az újonnan megalakuló kamaránál, és most az "újonnan"-t is hadd tegyem idézőjelbe, mert nem tudjuk, hogy átalakul, végelszámolás, felszámolás vagy mi lesz. Én azt gondolom, ha garanciát akarunk ezen az úton, akkor azt kell mondani, hogy a kamarai biztos egészen addig ténykedik, amíg az új kamaránál a tisztújításra sor nem kerül, mert ez a garancia arra, hogy nem lehet a tisztújítás során sem manipulálni vagy bármit elkövetni, mert a biztos ezt a folyamatot felügyelheti. Tehát kérem önöket, hogy ezt fontolják meg, és támogassák ezt a javaslatot.

A következő módosító javaslat a 2. indítványhoz tartozik, amiről Gőgös Zoltán képviselőtársam beszélt. Azt gondolom, és itt ajánlom az önök figyelmébe, hogy a törvény a kihirdetéskor hatályba lép, és ez azt jelenti, hogy a kamarai biztos ettől kezdve tevékenykedhet, tehát ha azt mondjuk ki, hogy az agrárkamra kötelezettségvállalást vagy jognyilatkozatot nem tehet a kamarai biztos hozzájárulása nélkül, akkor azt a szöget is bevertük, ami arra garancia, hogy a vagyonhoz nem lehet hozzányúlni a biztos tudta, engedélye nélkül, tehát nem lehet elmenteni ezt a vagyont.

A harmadik, amiről szintén beszéltem, csak rövidebben az általános vitában, ez kötődik megint csak Gőgös képviselő úrék 3. számú módosító javaslatához, ahol én tisztelettel ajánlom az önök figyelmébe, hogy a törvényjavaslat a 3. § (1) bekezdésében hivatkozik is a számviteli törvényre. Képviselőtársaim, ne sértődjenek meg, néhány mondatot hadd mondjak. A számviteli törvény nagyon egyértelműen előírja, hogy mit tartalmaz az éves beszámoló. Az éves beszámoló vagyonmérleget és minden más egyebet - nem lopom az idejüket azzal, hogy ezt felsoroljam -, az eredménykimutatástól kezdve minden mást, eszközök és ingatlanok értékelését tartalmazza. Ennek az éves beszámolónak az elkészítésére az agrárkamara biztos, hogy kötelezett, mert azt mondja a számviteli törvény, hogy akinek a mérlegfőösszege a 150 millió forintot meghaladja, annak ezt már el kell készíteni, tehát ez egy garancia arra, hogy a kamara jelenlegi vezetésének ezt a beszámolót el kell készíttetnie.

Ezért én azt javaslom, hogy ezt az (1) bekezdést változtassuk meg úgy, hogy a könyvvizsgálói záradékkal ellátott 2010. évről szóló éves beszámolót még a cégbíróságnál való letétbe helyezés előtt kell hogy ellenjegyezze a kamarai biztos, mert ez azt jelenti, hogy elkészült, a könyvvizsgáló igazolta, hogy megfelel mindenben a valóságnak, mert a piaci viszonyok között a könyvvizsgálói jelentés a garancia arra a piac szereplőinek, hogy amit valaki venni akar vagy eladni, az megfelel az iratokban szereplő összegnek, tehát jegyezze ellen.

Ezt követően, mivel a törvény ugyancsak előírja, hogy az éves beszámolót az igazságügy-miniszter által felügyelt cégbírósági eljárásban közzé kell tenni, az nyilvános, ezért azt javasolnám önöknek, hogy a (2) bekezdésben viszont azt mondjuk ki, hogy a kamarai biztos által ellenjegyzett és a cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámolót kelljen átadni a tárcát vezető miniszternek. Ez azt jelenti, hogy minden egységben van, és nem kell duplikálni. Sőt engedjék meg, hadd vizionáljam azt, hogy itt egy háromszoros kiadás veszélye áll fönn, mert ha egyrészt nem fogadtuk el, mire kihirdetik, már december közepe lesz, egy vagyonmérlegre és vagyonleltárra előkészületeket kell tenni, tehát ez már megint egy visszamenőleges hatályú valami lesz, amit hozunk. Ez nagyon sok pénzbe kerül, mert itt 19 megyét és minden mást végig kell hogy járjanak a könyvvizsgálók. Ezt december 31-én így is, úgy is meg kell tenni, mert Magyarországon ez a fordulónap.

A harmadik, amit már említettem, hogy elképzelhető, vagy nem tudni, hogy a kamara mit csinál. Ha átalakul, akkor egy másik törvény szerint kötelező újra vagyonmérleget csináltatnia, amit könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni kell. Ez kikerülhetetlen, még akkor is, ha ebben a törvényben előírjuk ezt a kötelezettséget az év végével, de ugyanígy fennáll ez a helyzet, ha végelszámolás lesz vagy felszámolás. Mondjuk, a felszámolást nem feltételezem, mert az egyéb más pénzügyi fennforgás esetén következik be, de az új kamarai törvény mondhatja azt, hogy végelszámolással szűnik meg, és a vagyon átkerül az új szervezetbe. Ebben az esetben is kell a könyvvizsgálói vizsgálat, vagyonértékelés, és csak az a fölértékelt vagy leértékelt vagyon kerülhet majd be az új kamarába. Ezért én azt javaslom önöknek, hogy év végén készüljön. És mivel a hatálybalépést követően funkcionál a kamarai biztos, ez azt jelenti, hogy már december folyamán sem lehet olyan lépést tenni, ami a vagyont egyáltalán veszélyeztetné.

Hiszem, és tényleg szeretnék közreműködni abban, hogy ez egy jó törvényjavaslat legyen, és tényleg a lehető legrövidebb időn belül alkossuk meg az új köztestületre vonatkozó törvényt, amiben szintén szívesen részt veszünk.

Kérem önöket, hogy fontolják meg ezt a három kapcsolódó módosító javaslatot, mert hitem szerint ugyanabba az irányba mutat, amit az előterjesztők szándéka tett a törvényjavaslatba, talán javít rajta egy kicsit.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu