DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy öröm számomra, hogy Manninger képviselő úr, korábbi közlekedési államtitkár ilyen jelentős figyelemmel kíséri a szavaimat mind a bizottsági ülésen, mind a parlament plenáris ülésén. Biztos, hogy van közös része a kettőnek, mert ugyanarról a dologról beszélünk.

Azt hiszem, hogy csak az előterjesztés kronológiája és nem a fontossági sorrend miatt kezdem én is azzal, hogy az előterjesztés közlekedésbiztonsági indokokra hivatkozva 2011. január 1-jétől jelentősen szigorítani kívánja a közutak mellett történő hirdetés szabályait. Valóban úgy van, ahogy képviselőtársam idézte, hogy tilos lesz például villanyoszlopon, telefonpóznán, a lakott területen kívül a közút mellett 4 négyzetméternél nagyobb reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb eszközt elhelyezni, valamint az is bekerül a törvénybe, hogy a tilalom megszegőivel szemben 500 ezer forint összegű bírságot lehet majd kiszabni a fél év türelmi időt, július 1-jét követően.

Én azért kicsit csodálkozom képviselő úr szavain, hogy az önkormányzatok tehetetlenek ezzel szemben, mert az nem tiltott az önkormányzat számára, hogy például fát ültessen, és ha pont a hirdetőtábla előtti terület a legalkalmasabb fák ültetésére, azért húsz év alatt azok a fák már nagyon nagyra bírtak volna nőni. Úgyhogy meglett volna szerintem a környezetbarát kezelés lehetősége is, de el kell ismernem, hogy kevés önkormányzat volt ennyire találékony, hogy zöldmegoldást válasszon ennek a problémának a kezelésére.

Módosulnak a közúti járművezető-képzés szabályai is. Lehetővé válik a zárt rendszerű elektronikus képzési forma alkalmazása, az e-learning képzés hivatalossá válik. Azt hiszem, hogy a világban ennek vannak pozitív tapasztalatai, ugyanakkor a Fidesz egymillió munkahelyről szóló programjában azok az oktatók, akik ennek révén munka nélkül maradnak, nem biztos, hogy különösebben örülni fognak.

Az mindenképpen egy előremutató dolog, hogy erősödik a hatóságok közigazgatási bírságok befizetésére vonatkozó hatásköre, lehetővé válik a külföldi nem fizető szabályszegők esetében is a szankciók kiszabása és végrehajtása. A bírság kiszabásának elévülési ideje egy évről kettő évre emelkedik. Nagyon reméljük, hogy azok a külföldi rendszámmal szabálytalankodók... - erre azért van példa például az M0-áson, hogy a magyar rendszámúak többnyire betartják a 80-90 kilométer/órát, ha jön egy idegen országból való rendszámú autó, az meg csak úgy elsüvít az oszlop mellett, szóval, mindenképpen jó lenne, ha eredményezne pozitív változást a szigorítás.

Július 1-jétől központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás jön létre. Nagyon reméljük, hogy ennek az informatikai védelme kellőképpen megoldott lesz. A közúti gépjármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata esetén is lehetővé válik majd, hogy a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet közreműködjön. Ez mindenképpen a piacosítás felé mutató lépés, és összességében valószínűleg javítani fogja ennek a területnek a működését.

Egy érdekes passzust tartalmaz az útépítések engedélyezésével kapcsolatban az előterjesztés. Lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzatok és egyéb beruházók meghatározott esetekben ügyfélként jelenjenek meg az engedélyezési eljárás során, és ezzel lehetőség nyílik, biztosítva lesz, hogy európai uniós támogatások elérésével vagy saját forrásból fejlesztést, felújítást végezzenek. Ez valószínűleg hozzá fog majd járulni, hogy az az útépítési, útfelújítási program, ami alapvetően az autópályák építését jellemezte, tovább tudjon menni a nagyobb, három-négy számjegyű utak felújítása irányába is.

Módosulnak, ahogy az expozéban is elhangzott, a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos szabályok.

(16.40)

Ennek azért van érdekes része, hogy hogyan fog működni, mert lehetőséget biztosít a törvény, hogy a kormány rendeletben meghatározza azokat az eseteket, amikor a nyilvános repülőtér üzemben tartójától a repülőtér védelmi ellenőrzési feladatait a rendőrség átveszi, és azt a rendőrség a repülőtér üzemben tartója költségeinek terhére és annak eszközeivel végzi. Ez tehát egyfajta különös kettősség, mert az mindenképpen biztosítandó, hogy a rendőrség szükséghelyzetben átvehessen védelmi feladatot, de hogy ezt az üzemeltető költségére tegye, miközben ő maga dönt arról, mikor áll elő az a helyzet, amikor árbevételes tevékenységet kell végeznie, nem biztos, hogy ez annyira megnyugtató lenne.

Kíváncsian várjuk, mit jelenthet ez, hogy 3 millió forintról 100 millió forintra emelkedik a légiközlekedési bírság felső határa, mert ez célja szerint eredményezhet megelőzést, ugyanakkor egy ilyen lehetőséggel nemcsak élni, hanem visszaélni is lehet. Mi arra gondolunk, hogy ha alapvetően Budapest légterének a védelmét, a zajvédelmet és egyéb, a lakosság számára zavaró körülmények csökkentését szolgálja ez a fenyegetettség, akkor nem lehet úgy, kis kockázattal megsérteni ezeket a szabályokat.

Módosulnak a légiközlekedés-védelmi díjak bevezetésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok. Ebben az esetben is lehetőség nyílik arra, hogy a beszedett díj egy része a rendőrséget illesse. Ez megint egy ilyen változó sikerű terület lehet.

Mind az autóbuszos közlekedésben, mind a vasúti közösségi közlekedésben lehetőséget nyit a törvényjavaslat, hogy a megállóhely üzemeltetője, illetve a járatokon a szolgáltató elektronikus biztonsági rendszeren keresztül megfigyelést végezzen. Ezzel kapcsolatban is nagyon remélhető, hogy ennek elsősorban megelőző szerepe lesz. Az önkormányzatoknál olyan pozitív tapasztalat van, hogy ahol térfigyelő rendszert helyeztek üzembe, azokat a területeket a bűnelkövetők elkerülték, nem mentek eléje a bajnak. Tehát maga a rögzítés, hogy mi történt, ritkábban merül fel, viszont azt, hogy ezzel a képanyaggal, ezzel az információanyaggal azután mi történik, meddig kerül megőrzésre, adatvédelmi szempontból véleményünk szerint még célszerű lesz átgondolni.

Amit a korábbi hozzászólásomban már elmondtam, célszerű, hogy a törvényt követő rendeletek a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt, mert úgy gondoljuk, ahogyan a jogállami működés keretében is a jogszabályok fő célja az, hogy jogkövető magatartást érjenek el, és nem az, hogy önmagában büntessenek, itt ezeknek a szigorításoknak is ez lehet az alapvető értelme, hogy a közúti közlekedés biztonságosabbá váljon, nem pedig az, hogy bizonyos hatóságok több bírságot tudjanak beszedni.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Varga László tapsol.)

Forrás: parlament.hu