GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Államtitkár úr mint rutinos képviselő tudja, hogy egy ilyen törvényjavaslat vitájánál az időkeretbe az, hogy minden pozitívumot elmondjuk, nem fér bele, ezért néhányat én magam is ki fogok emelni, de a vitának az a lényege, hogy azokról a kérdésekről beszéljünk, amelyekkel szemben gondjaink vannak. Ami már a vitában elhangzott, azokat hosszan nem elemzem, csak utalok rá, hogy ezzel nekem is gondom van.

A reklámkérdés szóba jött. Én ennek azt a vetületét vetném föl és ajánlanám megfontolásra, hogy ez a jogszabályváltozás ne hozzon senkit indokolatlanul hátrányos helyzetbe. Nem jó az közbeszerzés szempontjából sem, ha törvény erejénél fogva valakit monopolhelyzetbe hozunk, tehát én ezt mindenképpen megfontolásra ajánlanám.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Miközben a képzésnél az elektronikus képzést üdvözlöm, azért ebben én látok némi kockázatot és veszélyt is. Egyrészt abban, hogy nem minden képzőhely vagy intézmény lesz alkalmas arra, hogy ennek az anyagi feltételét megteremtse, tehát ki fognak szorulni a piacról, ennek lesznek foglalkoztatási következményei, és a többi, arról nem beszélve, hogy azért ennek a többletkiadásait nagy valószínűséggel azok fogják megfizetni, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást. Tehát miközben azt gondolnánk, hogy ez egy kedvezőbb és jobb feltétel, vélelmezető, hogy az ügyfelek számára ez drágább lesz.

A bírság kérdése, amivel hosszabban szeretnék foglalkozni. Amit már említettek a képviselőtársaim, azzal egyetértek és támogatom. Azt hiszem, hogy jobbikos képviselőtársam beszélt arról, és mondta ő is, hogy nem érti, hogy a gyerekülés, a mobiltelefon használata, vagy mondjuk, a bukósisak miért került ki a rendszerből. Én személyesen tudok közeli ismerőseim közül olyat, amikor a gyerek a hátsó ülésről kiröpült, mert középen állt a két ülés között. A veszélyforrások között, majdnem azt mondom, hogy a mobiltelefon ugyanaz, tehát az egyik keze le van kötve, a figyelme máshol van, és ez valóban a tettenérés kategóriája, tehát ezeket, én azt gondolom, hogy vissza kellene valahogy hozni ebbe a törvényjavaslatba.

A következő egy anomália. Én magam nem vagyok jogász, de ebben valami nagyon furcsaságot látok. Ha azt mondjuk, hogy 60 napról 90 napra emeljük a hatóság számára rendelkezésre álló időt, egyrészt azt gondolom, ezt is inkább meg kellene fontolni. Ha igaz az, amit a médiában olvasunk, hallunk, hogy ennek a 60 napnak csak egy problémája van, hogy nem áll megfelelő munkaerő rendelkezésre, akkor lehet, hogy inkább ebbe az irányba kellene menni. Ez van a 21. §-ban.

Ugyanígy a 21.-ben van, hogy az elsőfokú eljárást 6 hónapon belül be kell fejezni. Ezzel számomra semmiképpen nem összeegyeztethető a 20. §-ban lévő, két évre fölemelt elévülési határidő. Ez egy mérhetetlen hosszú ideig való jogbizonytalanság okozása! Az, hogy most előhozzák, hogy valaki, mondjuk, 2009 tavaszán, húsvétkor a földvári völgyhídon gyorsabban ment a megengedettnél, én úgy gondolom, hogy ez tűrhetetlen, ebbe az irányba nem lenne szabad elmennünk.

Ugyanígy a bírságnál én gondot látok abban, tehát a mostani megfogalmazásból egy ilyen anomáliát látok, hogy mi van akkor, ha az intézkedő rendőr úgy ítéli meg, hogy mondjuk, a szülei autóját vezető egyetemista nem képes arra, hogy a bírságot befizesse, és azonnal élhet azzal a lehetőséggel, hogy a járművet visszatartja. Ez az egyik változat. A másik, hogy mi van, ha visszatartja egy néhány tízezer forintos bírságnál a több tízmillió forintot érő kamiont, amin ki tudja, milyen áru van, és sajnos nem tűnik ki a jogszabályból vagy a törvényjavaslatból, hogy itt valamiféle differenciálás lenne. El tudom képzelni, hogy a tárcát vezető Belügyminisztérium majd nyilván a rendőrség irányába ad ki ilyen irányelveket, de mivel itt joghézag van, itt az ügyfélnek nem lesz esélye, tehát ő kerül hátrányos helyzetbe a hatósággal szemben, tehát itt van egy visszaélési lehetőség.

Nem látom már itt Babák és Dancsó képviselő urat, de vannak néhányan, akik az előző törvényjavaslatnál itt voltak. (Babák Mihály: Itt vagyok!) Én kormánypárti képviselőtársaimnak ajánlom a figyelmébe... Bocsánat, Babák képviselő úr, itt van, nagyon örülök. (Babák Mihály: Szép estét kívánok, kedves képviselő úr...) Kérem tisztelettel, ebben a törvényjavaslatban, ha megnézi, nagyon egyértelműen benne van: a beszedett bírság a központi költségvetést illeti meg. (Babák Mihály: Nagyon helyes.) Igen. Ugyanennek kellene lenni az önök által korábban gründolt média-költségvetésben is. (Babák Mihály: Miről beszél? Ne keverje össze...)

Forrás: parlament.hu