ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A frakciónk részéről Korondi Miklós képviselőtársam elkezdte, még nem tudta befejezni, de majd a fő vonulatát elmondja a véleményében ennek a törvényjavaslatnak.

A magam részéről annyit szeretnék hozzátenni első látásra, hogy az előterjesztő részéről látszik a törekvés a közlekedési tárgyú törvények csiszolására, azonban néhány zárványt bennhagytak, meg ha élhetek ezzel a szóképpel, tettek is bele, és ezekre kell hogy felhívjuk itt a figyelmet.

Az első, és akkor mennék paragrafusok szerint, ha ez nem probléma, az, hogy például a régi, eredeti törvényhez képest beemelték a nemzetbiztonság és a rendvédelem mint kategóriának... (A képviselőtársaival megbeszélést folytató Babák Mihályhoz:) Egy kis figyelmet kérnék, Babák úr, mert itt egy törvényjavaslat tárgyalása folyik, ön meg ott magánbeszélgetést folytat! (Babák Mihály: Bocsásson meg, azt hittem...) Tehát a nemzetbiztonság és a rendvédelem amúgy is eléggé exponált helyzetbe került az utóbbi időben, sőt ha a költségvetési törvényjavaslatot nézzük, több milliárdot kapott ez a terület, és szeretném, ha valaki értelmezné nekem, hogy a nemzetbiztonság vagy rendvédelem tagjaira, járműveire és magánútjaira a jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Most nem tudom, hogy egy vízágyúval milyen magánutat lehet elképzelni, illetve ha a nemzetbiztonságnak ennyi pénze van, az átalam esetleg naivan elképzelt szokásos személyautóikra mi az, amit nem tudnak érvényre juttatni, vagy amivel megkülönböztetik a többi járműtől. Egy kis félelmet kelt bennem, és lehet, hogy ezzel nem vagyok egyedül.

A 4. §-ban, ami a reklámfeliratokkal és a választási plakátokkal összefüggésben elmondható, az az, hogy a törvény a földterület tulajdonosát rendeli büntetni, ha a most hatályba lépő törvény előírásaitól eltérően a védőtávolságon belül helyezik ki a földterületen a táblákat. Ahogy a választási plakátok esetében is van egy olyan szófordulat, hogy azok bírságolhatók, akiknek az érdekében kihelyezték a plakátokat, úgy gondolom, hogy ennek lenne létjogosultsága jelen esetben is, tudniillik nagyon sokszor, ha szántóföldekről beszélünk, utak mentén, ott az osztatlan közös tulajdonú területeknél nem tudom, kit fognak megbüntetni. De ha komoly nagy megaposzterekről meg nagy plakátokról van szó, azokat vélhetően egy szerződés keretében kötik le, mármint a táblafelületet, és helyezik ki a plakátokat. Miért nem lehet itt is alkalmazni azt, hogy aki megbízza azt a reklámcéget, hogy a saját plakátját helyezze ki, akkor ő tájékozódjon arról, hogy akit megbíz, annak van-e jogosultsága azon a földterületen a tábláját tartani, amire ő ki szeretné helyezni a reklámfeliratot?

(17.40)

A másik: ez az 50-150 méteren belüli, 4 négyzetméteres táblaméret - már többen feszegették ezt a kérdést. Ha eljutunk erre a szintre, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy majd lesz egy olyan olcsó humor kategória, a "ha túl közel jöttél, akkor már el tudod olvasni" és "ha el tudod olvasni, akkor te már az árokban vagy" típusú feliratoktól óvakodnunk kell, mert nem hiszem, hogy ennek van egy olyan haszna, hogy megérje ennyire lekicsinyíteni a táblákat. Nem vagyok a reklámtábla híve, de azért ennek is van valamilyen mértéke.

Tíz évvel ezelőtt, három ciklussal ezelőtt tárgyaltunk a reklámfeliratokról meg a magyar nyelv védelmében a különböző reklámfeliratok szabályozásáról. Ezt a kommandót egyre ritkábban lehet látni, hallani. Mondjuk, őket is meg lehetne bízni az ilyen táblák kiszűrésével.

A 7. §-sal, a közúti járművezetők képzésével kapcsolatosan: ez egy érdekes dolog, itt alapvetően mindenki támogatja, jómagam is, azért a XXI. században a távoktatásnak van létjogosultsága, de azért ne felejtsük el, hogy számomra azért a közúti közlekedésre való tanítás, járművezető-képzés azért - és ezt most nem kell nagyon komolyan venni - nem áll messze az orvosképzéstől. Ezzel azt akarom mondani, hogy a végzett orvosok is emberek élete, sorsa fölött döntenek, meg a közúti közlekedésben részt vevők is akarva-akaratlanul mások testi épségét veszélyeztethetik.

Egy ilyen e-learningben, egy ilyen távoktatásos rendszerben, ahol nincs szabályozva az, hogy a mostani autós taniskolák milyen mértékben vesznek részt ebben a képzésben, úgy kis félelem fogja el az embert, mert én azt mondom, hogy a számítógép előtt ülve, internetkapcsolat mellett, kattintgatva a különböző táblákra és kérdésekre, személytelenül, és amúgy esetleg egy megoldatlan kérdés esetében egy ilyen Wikipédia szintű segítséghez nyúlva, komoly veszélyben forog annak a testi épsége, aki ezzel az így tanult, a KRESZ-t így megtanult emberrel találkozik a közúti forgalomban.

Én azt mondom, tisztázni kellene azt is, hogy ezeket a távoktatási rendszereket a Nemzeti Közlekedési Hatóság berkein belül vagy az adott taniskolák berkein belül kell elképzelni, mert nem mindegy, hogy megvan-e ez a személyes kapcsolat, ez a kontaktus, egymás szemébe nézés az oktató és a tanuló között, mint ahogy, visszatérve az orvosi példához, mondjuk, egy anatómiaprofesszor meg a medika vagy a medikus között, mert azért nem mindegy, hogy a bal lábamat vagy a jobb kezemet vágja le, amputálja az orvos. Itt sem mindegy, hogy balra vagy jobbra, mert ilyen megértési nehézségei is vannak bizonyos tanulóknak.

Ne felejtsük el, hogy éppen ma hét éve, ma, december 1-jén, ma hét éve lépett hatályba az a rendelkezés, amely a tanulóvezető iskolák részére előírta bizonyos járműkategóriákban olyan járművek beszerzését, amelyeknek az anyagi terhe borzalmasan nagy, nagyon nagy, elnézést. Olyan sok, nagyon sok milliós teherautókat kellett beszerezniük az akkori legkorszerűbb és még most is, a közelmúltig hatályban levő előírás szerint, ami mind a méretét, fizikai méretét, méterben meghatározott hosszúságot, tengelyterhelést, műszaki felépítettségét illeti, amelynek a jogkövető iskolatulajdonosok megpróbáltak megfelelni, és beszerezték. Ezeknek a beszerzéseknek a havi lízingdíja még most is adott esetben 400-500 ezer forint havonta.

Ezt a kötelezettséget, aminek most járt volna le a határideje, megszüntették, és újabb három évvel kitolták. Tehát adott esetben valaki már a második ilyen nagyon drága teherautóját veszi meg, aki jogkövető magatartást tanúsít, más meg, a bennfentesek, a jól értesültek még az elsőt sem vették meg. Ezeknek az oktatási intézeteknek a sorsa is függ attól, hogy milyen szövegpontosítások várhatók. Amúgy is az egész törvényjavaslatra igaz, hogy a rendeletekre való hivatkozás nagyon túlburjánzott, azoknak a rendeleteknek a hivatkozása zavar, amelyek még meg sem születtek. Márpedig a finomságok mindig a részletekben rejlenek.

A büntetés a másik paragrafus. Szintén sokan feszegették, hogy...

Elnézést, egy mondat erejéig szeretnék még visszatérni egy nagyon fontos, az egyik legfontosabb kérdésre. Az ország útjain nagyon sokan közlekednek olyanok, akik, még a hatvanas, hetvenes években szerezték a jogosítványukat, sőt, adott esetben olyan, aki még régebben. Amikor megszerezték, akkor még majdhogynem konflisok jártak a budapesti belvárosban, és azon túl, hogy egészségileg megfelelnek a követelményeknek, látásuk, vérnyomásuk rendben van, ahhoz képest, meg merem kockáztatni, hogy az első KRESZ-tanórán, nem a vizsgán, az órán már megbuknának, mert a maguk kis elszeparált környezetében havonta 10 kilométert vezetnek, immáron 30-40 éve, és részt vesznek a közúti forgalomban.

Most lett volna a lehetősége annak, hogy az előterjesztő bevegye vagy beemelje azt az elképzelést, hogy időnként, adott esetben az orvosi vizsgálat megújításával egyidejűleg nem is biztos, hogy vizsgával járó, de egy kötelező részvétellel járó továbbképzésen vegyen részt, ahol felfrissíti a tudását. A KRESZ majdhogynem évente változik, de mindenesetre néhány évente többször is változik. Ezeknek a fejben történő átvezetésére semmilyen garancia nincsen. Kiemelten fontosnak tartom, hogy amíg nem késő, ezt vegyük be, életveszélyes dolgok vannak az országutakon.

És most térnék rá a 10. §-ra, ahol a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil-, rádiótelefon mint helyszínen, azonnal, határozat nélkül büntetendő kategóriák kiemeltek. Ezek olyan dolgok, amit az igazoltató rendőr egy szempillantás alatt föl tud mérni, hogy van vagy nincs, illetve telefonált, vagy nem. Ha már le tudják olvasni több száz méterről a rendszámot, akkor azt is látják, hogy telefonált-e, látják, hogy van-e benne gyerekülés. Hozzáteszem, a kábítószer hatása alatt történő vezetés ellenőrzésére a gyorstesztek, bár nem vagyok ebben jártas, úgy gondolom, még az országút szélén is végrehajthatók. Legalább akkora veszélyt hordoznak a közlekedésben részt vevőkre a belőtt, kábítószer hatása alatt levő vezetők, mint az enyhe alkoholos befolyásoltság alatt levők.

A bírság mértéke: megnéztem, hogy mi az, ami 800 ezer forintig sújtható, és mi az, ami 300 ezer forintig. Nem akarok mérlegelni, hogy most az állatok szállítását megsértő kamionsofőr mivel okoz nagyobb kárt, hogy az állatokat nem állította félre és legeltette, itatta, vagy pedig aki valóban - ahogy elhangzott - teljesen részeg állapotban vezeti az autóját. De itt azért valami mérlegelésre lehetőséget kellett volna adni.

A skandináv államokban, úgy tudom legalábbis, vagy így tájékozódtam, már él az a rendszer, ahol a bírság mértéke valamilyen szinten jövedelemfüggő. Ezen lehet vitatkozni, lehet, hogy meg is tudnának győzni az ellenkezőjéről, de adott esetben egy 300 ezer forintos, bár ehhez már tényleg nagyon gyorsan kell menni, de egy százezer forintos bírság egy családot teljesen padlóra küldhet. Mondják most a jogalkotók, hát tetszett volna betartani a közlekedés szabályait. Ez igaz, de ahogy a költségvetés vitájakor, a személyi jövedelemadó vitájakor is mindig elhangzik, hogy a bírság mértéke vagy az összeg mértéke a teherviselő képességgel milyen arányban van... - tegnap itt az ülésteremben, pont így este elhangzott, hogy a graffitizőket úgysem fogja visszatartani a pénzbírság mértéke. De a gyorshajtókat érdekes módon visszatartja a bírság mértéke, ha a bírság mértéke a családi büdzsével arányos, akkor arra jobban odafigyelnek a gépjárművezetők.

(17.50)

Volt még egy, ami érdekes, egy kis színes, amiről szeretném, ha valaki megint csak felvilágosítana. Kicsit a töltelékszavakat kivéve, fölolvasom a (7) bekezdést, azt hiszem, ez is a 10. §-ban van: a közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet a bírság megfizetéséig határozat kiadása nélkül vissza lehet tartani. A mondat tízszer ekkora volt, de most a lényeget kiemeltem. Tehát adott esetben, hogyha egy járművezetőnek, mondjuk úgy, a viselkedése vagy az arcberendezése nem tetszik az ellenőrző hatóságnak, akkor minden kommentár nélkül, minden indokolás nélkül bizonytalan ideig visszatarthatja az autóját vagy a járművét. Nem tudom, hogy szabad-e ekkora szabadságfokot adni az ellenőrző hatóságnak. Lesznek ezekkel visszaélések.

A végére hagynám azt, hogy tíz évvel ezelőtt életbe lépett a közúti közlekedési előéleti pontrendszer, amelyről megint nagy a hallgatás. Nem túl régen kis szigorítás volt, hát ez jó eszköze lenne a járművezetők kordában tartásának. Már az ember előre - féltve a jogosítványát és tudva a várható, pontban mérhető büntetését - talán elővigyázatosabb lesz, és családi egzisztenciák nem mennek tönkre.

Az időm lejárt, de azért nagyjából ezek azok a pontok, amelyek finomítást igényelnek, miután általában is a rend pártján állunk, és szeretjük a tiszta viszonyokat, de ezeket a kiskapukat, tüskéket, zárványokat bent hagyni, szerintem - közlekedésről lévén szó - veszélyes.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu