DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Gondolom, mindenekelőtt abban egyetértünk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak más és más a feladata ezen a területen, a Magyar Nemzeti Bank felelőssége a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése, a kormány feladata pedig a gazdaság stabilitásának és a gazdaság növekedésének a biztosítása. Ez két különböző feladat. Mind a kettő önállóan végzi ezt a feladatot. Az a jó persze, ha ez egy összehangolt rendszerben működik. Nyilvánvalóan látjuk, hogy helyenként ebben a rendszerben nem mindig történik meg ez az összehangolt működés.

Hozzátenném azt, hogy ha megnézzük a világban, hogy a nemzeti bankoknak milyen lehetőségük van a gazdasági válságra választ adni, az javarészt mind inflációgerjesztő. Ami Amerikában zajlik quantitative easing néven, az nem más, mint pénzt nyomnak több száz milliárd dollár tekintetben.

(15.50)

Ugyanezt tette egyébként a brit jegybank is; maximum ebben tudnának ők lépni. Úgy gondolom, persze, hogy való igaz - és ebben egyetérthetünk -, hogy az a kamatdöntés, amit említett, mindenkit váratlanul ért; ellentétben áll azzal a politikával, amit a kormány folytat.

A kormány gazdaságpolitikáját egyszerre jellemzi a stabilitás és a növekedés megteremtése; ami - úgy látom - helyenként a világban okoz némi fejtörést, mert általában a kormányok jelen pillanatban csak a stabilitás megteremtésére fordítanak figyelmet, és kevésbé a növekedésre. Ezért, ha mondhatnám, szokatlan is a mi gazdaságpolitikánk.

Ami pedig a kérdésének azon részét illeti, hogy tervez-e a kormány inflációgerjesztést: nem hiszem, hogy azzal bármit is meg lehetne oldani. Volt Magyarországon egy olyan kormány, amelyik inflációval próbálta a válságot kezelni. Bokros Lajos idején - emlékszünk - jóval 20 százalék fölötti infláció volt. Senkinek sem jó, nem kívánunk ezen az úton járni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu