DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor úgynevezett salátatörvény tárgyalását kezdjük meg, akkor mindig nehéz kiemelni egy-egy dolgot, hogy tulajdonképpen miért is kell több törvényt egy időben módosítani, több törvényhez egy időben hozzányúlni.

Ezért én megpróbáltam azt a legkisebb közös többszöröst megkeresni, ami ennek az indokát adja, és ezt nagyjából úgy tudtam összefoglalni, hogy szolidaritás és ellenőrzés. Ez az a kettős elv és kettős cél, ami indokolttá teszi azt, hogy benyújtotta a kormányzat ezt a javaslatot, és amiért ezeket a törvényeket tárgyalni akarjuk. Ezeket az értékeket szeretnénk megjeleníteni ezekben a törvényekben, amelyeket érint ez az úgynevezett salátajavaslat.

(18.40)

Ha pedig konkrétabb formában akarjuk megfogalmazni, akkor pedig azt lehet mondani, hogy a gyesnek két évről ismét három évre való emelése a leglényege, ez a magva ennek az egész javaslatnak.

A szolidaritás és ellenőrzés kettőssége pedig, ha lefordítjuk egy rövid mondatra, akkor azt lehet mondani, hogy aki tényleg segítségre, tényleg segélyre szorul, az kapja meg, aki viszont visszaél vele, azt pedig szűrjük ki, és ő pedig ne kapja meg ezeket az ellátásokat. Azt, hogy hogyan jelenik meg ezekben a törvényekben, illetőleg ebben a saláta-törvényjavaslatban ez az elv, én három részre szeretném bontani. Először röviden az időseket érintő javaslatokat venném górcső alá, egy-kettőt kiemelnék, aztán a gyermekekre vonatkozó javaslatok közül emelnék ki egyet-kettőt, és végül magára a teljes szociális ágazatra, a teljes szociális rendszerre vonatkozóan, de nem fog visszaélni senkinek az idejével és türelmével természetesen.

Amikor az idősekről beszélünk, akkor én az ápolási díj emelésének a megkezdését, ami 2011-től kezdődik meg, ennek a folyamatát emelném ki. Az egyik legnagyobb probléma a családokban - főleg a demográfiai folyamatok elég kedvezőtlen alakulása miatt - az, hogy egyre több idős ember van, egyre több beteg ember van, akiket el kell látni, gondozni kell, és természetesen a gondozottaknak az igénye az elsősorban, hogy családban történjen ez meg. Az állam jelen formában az ápolási díjon keresztül járul ehhez hozzá, viszont ennek az összege jelenleg nem elég arra, hogy valóban azt az ember feletti munkát, amit egy családtag végez - egyébként levéve az állam és az önkormányzat válláról a terhet -, kompenzálja, ezért 2011-ben ugyan még nem egy túl nagy összegű emeléssel, de megkezdődik ez az emelési folyamat, és a törvényjavaslat indokolásában szerepel is, hogy ez az első lépés ebbe az irányba. Ez szerintem a szolidaritás irányába hat.

Mindannyian ismerjük azt a szituációt, amikor egy idős ember bekerül egy idősotthonba, és szeretné az ő kis szobáját vagy az ő kis lakrészét úgy kialakítani, ahogy az neki tetszik. Jelenleg különböző bürokratikus akadályai vannak ennek a vágynak és pénzügyi akadályai is, ugyanis ő hiába fizetne azért az intézmény részére, hogy mondjuk, egy olyan speciális bútort rakjanak be, vagy úgy alakítsák át azt a kis lakrészt, ahogy az ő igényeinek megfelel, ezt nem teheti meg. Ha a javaslat elfogadásra kerül, akkor attól kezdve megteheti, tehát komfortosabbá, a saját igényeihez igazodóvá teheti a kis lakrészét vagy a kis szobáját. Ezt szintén a szolidaritás megnyilvánulásának találjuk. Természetesen, azt talán mondanom sem kell, ez nem vonatkozik az olyan átalakításokra, amelyek jogszabályi kötelezettséggel az intézmény vállán nyugszanak; illetőleg van még egy kiegészítő garanciális szabály, amit beépít a javaslat szövege, amikor azt mondja, hogy ha az ilyetén szerződés megkötésétől számított öt éven belül a szerződés megszűnik, akkor az összeg arányos részét vissza kell fizetni. Tehát garanciális elemekkel van ez körbevéve.

Megszűnik a kötelező előtakarékosság. Sajnos azt kell mondani, hogy napjainkban nincs olyan sok idős ember, akinek lenne bőven pénze, vagy bőven lenne olyan jövedelme, amiből takarékoskodni tudna, ezért kötelezővé tenni az előtakarékosságot az eddigi jogszabálynak egy eléggé lehetetlen eleme volt. Ezt most megszüntetjük. Természetesen az önkéntes előtakarékosság lehetőségét a jogszabály nyitva hagyja. Én azt gondolom, ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Az energiatámogatási rendszernek az alsó két jövedelmi kategóriájában megmarad az állami támogatás, és egy fontos elemmel egészül ki. Figyelembe veszi a javaslat azt a szempontot, miszerint főleg vidéken a kevés jövedelemből élő idős emberek nem feltétlenül gázfűtéssel fűtenek, hanem fával, olajjal, illetőleg a hagyományos módokon. Eddig ezekre a fűtési eszközökre nem vonatkozott a támogatás. Magyarul, életszerűvé teszi a javaslat ezt a támogatási formát, és ettől kezdve támogatásban részesülhetnek az ilyen módon fűtéssel rendelkező idős emberek is. Ez az életszerűséget jeleníti meg, és szerintünk ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Aztán a bürokrácia csökkentése egy fontos dolog. A kormányprogramban is, illetőleg előtte a választások során is megígértük, hogy minden eszközzel azon leszünk, hogy a fölösleges papírmunkát, a fölösleges ide-oda rohangászást csökkentsük, és ez a javaslat is a nyilvántartási rendszert átláthatóbbá teszi. Például az ellátások igénylésével kapcsolatos formakényszert megszünteti, itt az írásbeliség egy kicsit vissza fog szorulni, amennyiben elfogadásra kerül javaslat. Összességében azt lehet mondani, hogy rugalmasabb lesz az ellátások igénylése.

Ha az idősek szempontjából nézzük a javaslat szerintünk és szerintem legfontosabb elemeit, akkor én ezeket szeretném kiemelni. De térjünk át esetleg a gyerekekre, a javaslat rájuk hogyan tér ki, a szolidaritás hogyan jelentkezik.

Mondtam az elején, hogy a gyesnek két évről három évre történő visszaállítása a legfontosabb eleme talán ennek a törvényjavaslatnak. Tudjuk, az előző szocialista kormány csökkentette három évről két évre ezt az ellátást úgy, hogy közben a bölcsődei férőhelyek bővítése nem történt meg. Tehát két szék között padlóra kerültek a kisgyerekes anyukák és kisgyerekes családok, merthogy bölcsődei férőhelyek még nem voltak, viszont a gyest pedig elég radikálisan és elég hamar lecsökkentették egy évvel. Visszaállítjuk azt az állapotot, ami eddig volt.

Hadd térjek ki egy pillanatra a szocialista képviselőtársam érvelésére, ami azt kifogásolta, hogy a gyes mellett miért nem lehet korlátlanul dolgozni. Azért, mert a gyes a gyermekgondozási segély szóösszetételnek a rövidítése. Gyermekgondozási segély, kérem, a szót ízlelgesse egy kicsit képviselőtársam. Kérem szépen, ha valaki naponta 6-8 órát dolgozik, akkor hogy gondozza ő a gyermekét, ha egyébként egy munkahelyen 8 órában, 6 órában munkát vállal?

Megjegyezni kívánom, hogy az Európai Unió országaiban 30 százalék fölötti a részmunkaidős foglalkoztatás, azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon-nagyon hátul állunk e tekintetben, egyszámjegyű a részmunkaidős foglalkoztatás. Engedjünk már egy kis szabadságot e tekintetben is a családoknak, engedjük már meg, hogy hadd döntsék el ők, mondjuk, az édesanyák, hogy 4 órában, 6 órában vagy 8 órában szeretnének elmenni dolgozni! Ha elmegy 8 órában, akkor természetesen a gyesre nem lesz jogosult, hiszen az előbb elmondottak alapján a gyermekgondozási segély a gyermek gondozásához kötődik, nem pedig a munkavégzéshez.

Egyébként kérem - elnézést, nem akarom megbántani, de ön talán már nagypapakorban van (Derültség.) -, hogy esetleg a lányát, fiát, illetőleg a családtagjait, fiatalabb, anyukakorban lévő szülőket kérdezze meg, hogy mit szeretnének. Én a saját feleségem példájából indulok ki. Azt gondolom, hogy ha egy édesanya otthon van több évig a gyermekekkel, attól függ, hogy hány gyermekkel, reméljük, minél több gyermekkel, akkor visszatérni a munkaerőpiacra egyből egy 8 órás állásba egy akkora mértékű váltást jelent, amit nehezen tudnak elviselni. Magyarul, véleményem szerint - és ez nem az én véleményem csak, hanem sok-sok ismerősömnek és a választókerületemben választónak a véleménye is - egy lassúbb ráengedés a munkaerőpiacra mindenképpen segíti az anyák munkaerő-piaci újraintegrálását. Tehát az, hogy mi a 4 és 6 órát preferáljuk e tekintetben, szerintem a kisgyermekes anyukák felé szintén egy kedvező lépés.

Ha a gyerekekről van szó, akkor megemlíteném a 16 év feletti kiskorú szenvedélybetegek nappali intézményben történő kezelését. Eddig a szülők hozzájárulása kellett hozzá. Itt főleg kábítószeres problémák jelennek meg nagymértékben napjainkban. A javaslat lehetővé teszi - természetesen a szülők egyidejű tájékoztatása mellett -, hogy a 16. évét betöltött kiskorú igénybe vehesse ezt a szolgáltatást. Életszerű a dolog, hiszen fél a szüleitől, fél, hogy kikap otthon vagy pedig nagyobb retorzióra is számíthat, ezért a javaslat elfogadása esetén úgy vehet részt ebben az ellátási formában a 16. évét betöltött kiskorú - még egyszer mondom, a szülők egyidejű tájékoztatása és a velük való kapcsolattartás mellett -, hogy az anonimitását félig-meddig mégiscsak meg tudja őrizni.

Az időm eléggé elszaladt, úgyhogy csak tényleg slágvortokban. Azt hiszem, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése kérdésében nincs vita köztünk, és ez el is hangzott.

A kapcsolattartás formáinak a kiterjesztése. Én a felügyelt kapcsolattartás új intézményét említeném meg. Ennek a célja a gyermekbántalmazás megelőzése. Tegnap éppen egy ellenzéki interpellációt hallhattunk, elég naturalisztikus képekben ecsetelte képviselőtársam, hogy milyen esetek fordulnak elő napjainkban gyermekbántalmazás ügyében.

(18.50)

Azt gondolom, a javaslatnak az az eleme, amely a felügyelt kapcsolattartást bevezeti, pontosan ebben fog segíteni.

Az önkormányzatnak újabb lehetőséget ad a javaslat, amikor a bölcsődei ellátást a családi napközi fenntartásával is megvalósíthatja, tehát ez is a rugalmasság irányába hat, és abba az irányba hat, hogy minden település tudjon létrehozni egy ilyen jellegű intézményt.

Fontosnak tartom megjegyezni a különleges hivatásos nevelőszülő alkalmazásának lehetőségét. Ez egy új lehetőség, a tartósan beteg, fogyatékos és 3 év alatti, különleges ellátást igénylő gyermek neveléséhez nyújt új lehetőséget és segítséget, minimum három, maximum öt gyermek egy családon belüli nevelésének a lehetőségét teremti meg. Egyébként az előbb beszéltünk a gyes idejének 3 évre történő visszaállításáról, ez természetesen érinti a gyetet, tehát a gyermeknevelési támogatást is, ennek az ideje szintén kitolódik a javaslatnak megfelelően, szerintem ezt szintén támogathatjuk mindannyian.

Még egy érdekes intézkedés, amely gyermekeket érint, bár szerintünk rendkívül praktikus intézkedés, és sajnos az élet diktálta, hogy ezt a módosítást, illetve javaslatot is idehozzuk, ez a családi pótlék egyenlő arányban két jogosult számára történő megosztása. Gyakran látjuk, hogy egyre inkább a klasszikus családmodell felbomlik, egyre több a válás, egyre több az a helyzet, amikor a két szülő neveli, gondozza a gyermekét, és időben is eléggé elhatárolódik ez egymástól, az egyik nap itt, a másik nap ott van a gyermek, vagy pedig ez hetenként változik. Hogyha bírósági döntés rendelkezik arról, hogy a gyermeket egyenlő arányban gondozhatják, nevelhetik a szülők, akkor ebben a esetben lehetővé válik a családi pótlék megosztása is a két szülő között. Ezért talán azoknak az egykori családoknak az anyagi nézeteltéréseit tudja csökkenteni a javaslat, amely oly sokszor mérgezi meg nem annyira a szülők, hanem a gyermekek életét.

Amikor az egyéni jövedelemszámítást behozza a javaslat, az szintén a gyermekek felé történt fontos intézkedés. Eddig egy kiskorú esetében a két szülő jövedelmét kettővel elosztották, hogyha két szülő nevelte a gyermeket, a gyermekek számát viszont nem vette figyelembe az eddig hatályos törvény. Most ez a javaslat behozná azt az elemet, miszerint a kiskorú gyermek számát is osztótényezőként kell figyelembe venni, magyarul, a több gyermeket nevelő családok előnyösebb helyzetbe kerülnek ezzel a javaslattal. Szerintem ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Végül a gyermekek tekintetében a különleges szükségletű gyermekek utáni ellátásoknak nemcsak az összegszerű emelése - amit szintén tartalmaz a javaslat -, hanem az az intézkedés, hogy a három év alatti gyermek nevelőszülőjét vagy hivatásos nevelőszülőjét is megilleti ez az ellátás, ez szintén újdonság a javaslatban. Elismeri azt, hogy ha valakinek esetleg nem lehet gyermeke, és nevelőszülőként szeretne gyermekeket örökbe fogadni, akkor ezzel is ösztönző eszközt adunk az ilyen nemes feladatot vállaló szülők kezébe.

Végül az egyéb javaslatok közül egyet-kettőt hadd említsek meg. A szociális igazgatási bírság 500 ezer forintra való emelése a szolidaritáson kívül az ellenőrzést szolgálja. Aki jogosulatlanul vesz fel valamit, kemény szankciók várjanak ott rá, és ne tömjük olyanok zsebét, akik egyébként visszaélnek ezzel. Röviden erről szól ez az intézkedés.

Az egyházi fenntartók tekintetében szintén az ügyeskedő, magukat egyháznak hazudó mindenféle bt.-k, kft.-k kiszűréséről szól a javaslat. Valóban, azok az egyházak, amelyek állami feladatot vállalnak el, állami feladatot vesznek át önkormányzatoktól vagy állami szervektől, és erről megállapodás - tehát ellenőrizhető, kikényszeríthető megállapodás - is van, ezek az egyházak kapják meg a támogatást, ne pedig a mindenféle, ezzel visszaélő gittegyletek. Tehát ez is az ellenőrzést és a visszaélések kiszűrését szolgálja.

A bérpótló juttatások tekintetében az önkormányzat lehetőséget kap arra - de erről már hallottunk -, hogy rendeletben, kötelező elemként határozza meg a lakókörnyezet rendben tartását. Az elmúlt időszakban, talán az elmúlt évben volt erre példa egy-két önkormányzat részéről, amit az Alkotmánybíróság végül is hatályon kívül helyezett. Ez most egy alkotmányos, törvénybe foglalt megoldás, és akkor így azt a problémát, ami az elmúlt években keletkezett, együtt meg tudjuk oldani.

Fontos, és több helyen megjelenik - például az étkeztetésnél - az igénylő jövedelmi helyzetének vizsgálata. Ismerjük azt a klasszikus esetet, amikor luxusautóval valaki begördül az önkormányzat elé, fölveszi a különböző támogatásokat, majd tovagördül onnan. Ezzel a módosítással a tényleges jövedelmi helyzet vizsgálata lehetővé válik. Nem azok a papírok, amiket benyújtanak, hiszen tudjuk, hogy sokan nagyon leleményesek, és noha havi több százezer forintos jövedelmük van, azért papíron ki tudnak mutatni minimálbért is. Nem, tényleges jövedelmi viszonyok vizsgálatának lehetőségét adja meg a javaslat az önkormányzatoknak. Azért az önkormányzatok kezébe helyezzük ezt a lehetőséget, hiszen ők élnek a terepen, ők tudják, hogy valójában annak az embernek vagy annak a családnak milyen jövedelmi viszonyai vannak. A lakásfenntartási támogatásnál egyébként ugyanez az elv jön be, ugyanez az ellenőrzési forma jön be.

A közfoglalkoztatás egységesedik, végül is ugyanazt a közösségért végzett munkát látják el az emberek. Eddig két-három néven látták el, sokkal egyszerűbb, ha egy néven látják el. Azt gondolom, ez is az egységesítés és az egyszerűség irányába hat.

Az időm tényleg lassan lejár, és elnézést kérek, hogy végül is kitöltöttem a vezérszónoklatra szánt időt, de még egy gondolatot engedjenek meg. Intézkedéseinkkel a korábbi hetekben egyrészt próbáltunk a munkából, munkajövedelemből élő, gyermekeket nevelő családoknak segíteni. Ez volt az önök által oly sokat támadott 16 százalékos, az eddigi legalacsonyabb adókulccsal megjelenő, jövő évtől hatályba lépő adózás, és a gyermekek figyelembevétele, már az egy gyermek figyelembevétele is az adórendszerben. Tehát ez a munkából élő, gyermekeket nevelő családokat segíti. Másrészről pedig azon családoknak, amelyek nem rendelkeznek esetleg munkajövedelemmel, vagy pedig szerényebb anyagi körülmények között élnek, ez a javaslat biztosítja azt, hogy egyébként az őket megillető ellátások egyrészt magasabb összegűek legyenek az eddigieknél, másrészt pedig célzottan hozzájuk kerüljenek, ne pedig azokhoz, akik ügyeskedéssel próbálják ezeket egyébként jogtalanul, de legalábbis erkölcstelenül fölvenni.

Egyébként például erről szól a gyes idejének 2-ről 3 évre emelése; szemben az előző időszakkal, amikor az adókedvezményt megszüntették, tehát a munkából élő, gyermeket nevelő családokon verték el a port, és amikor egyébként a gyes idejét 3 évről lecsökkentették 2 évre. Két teljesen más irány az elmúlt időszak iránya és a mostani irány. Azt kérem, hogy ezt a javaslatot támogassák, azt az irányt, ami segíti a munkajövedelemből élő, gyermeket vállaló családokat, és segíti, erőteljesen segíti azokat a családokat is, amelyek nehéz helyzetben vannak, segíti őket, hogy ebből a helyzetből kikerüljenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu