NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 358 ajánlási pont közül 26-hoz szeretnék hozzászólni, igyekeztem önmérsékletet tanúsítani ugyanis, ezért csak ilyen kevéshez. Ezek közül a többsége az, amit Pörzse Sándor képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, ez 40 darab, tehát ennek is csak egy részéhez szólnék hozzá, illetve majd Pörzse Sándor képviselőtársam is néhányhoz hozzá fog szólni, valamint van egy-két olyan pont, amit szintén nem hagyhatok szó nélkül más pártok javaslatai közül is.
Először is, mielőtt rátérnék az elsőre, az ajánlás 8. pontjára, hadd pontosítsam az MTI hírét, hogy a módosító javaslatokról való szavazás során a bizottságból miért is vonultunk ki, ugyanis egy kötőjelet eltévesztettek az MTI hírében, és hogy a híradásokban milyen apró dolgokon múlhatnak nagyon fontos kérdések, azt jól mutatja, hogy emiatt az egy kötőjeli hiba miatt pont az ellenkezője jött ki.
Tehát mi nem azért vonultunk ki az ülésről, mert a saját javaslataink ne lettek volna megtalálhatóak az Országgyűlés honlapján, hanem pont fordítva, ha megnézzük azt a bizonyos hétfői MTI-hírt, pont fordítva, a Fidesz nyújtott be olyan javaslatokat a bizottsági ülésen, több mint 40 pontnyi módosító javaslatot gyakorlatilag, amelyeket korábban nem kaptunk meg semmilyen elektronikus formában, így helyszínen, gyakorlatilag olvasás nélkül megszavazni, azt gondolom, hogy elfogadhatatlan, hiszen nyilvánvalóan olyan terjedelem volt és olvasási szünet a szokás szerint nem, ami tehát, azt gondolom, hogy nem működőképes.
Nos, miután ezt pontosítottuk, valóban hadd térjek rá azokra a pontokra, amelyekről konkrétan beszélni szeretnék. Sorrendben haladnék az ajánlási pontok száma szerint.
Az első és sajnos egyetlen ajánlási pont az 1. pont, amit gyakorlatilag támogatott a kormánytöbbség is abból a 40 módosító javaslatból, amit Pörzse Sándor képviselőtársammal benyújtottam. Ez bizony egy eléggé, meglehetősen csak technikai hibát orvosló javaslat, de azért azt mindenképp bizonyítja, hogy önök sem dolgozták ki alaposan ezt a törvényjavaslatot, hiszen például megfeledkeztek a teletext szabályozásáról. Dicsértem itt az általános vitában, hogy nagyon modern a nyelvezete, de azért ne feledkezzünk meg még a képújságról sem itt a sok modern kifejezés közepette. Úgyhogy örülök, hogy végül is ezt az egy módosító javaslatunkat befogadták.
Ha már elfogadásokról beszélünk, akkor még így elöljáróban hadd mondjam el a két legnagyobb sikerünket. Bár a saját javaslatunkat leszavazták, de mégis szó szerint azok valósulhatnak meg, amiket itt az általános vitában a vezérszónoklatomban jelezhettem. Ez pedig az egyik, hogy a rádióban eddig nem is ismert fogalom, a magyar zenei kvóta nem 25 százalék, hanem a jobbikos javaslatra 40 százalék lesz, még ha a saját javaslatunkat le is szavazták, és csak aztán saját fideszes javaslatként mertek ilyen komoly javaslatot már elfogadni. Azért ezt mindenképp egy komoly sikerként értékelem, erről még mindenképp fogunk néhány szót és kapcsolódó módosító javaslatot is hozzáfűzni.
A másik pedig a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének szűkítése, úgy néz ki, hogy mégsem jelent veszélyt, pontosabban mégsem fogják ezt a szűkítést végrehajtani. Egészen pontosan szankciója mégis lesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértésének.
Nos, hát ez a két fő előrelépés, amely után azonban szeretnék beszélni az ajánlás 11. pontjáról, hiszen már az általános vitában is mi ellenzékiek és különösen mi, a nemzeti ellenzék nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a Médiatanácson keresztül nagyon komoly túlhatalommal fog tulajdonképpen rendelkezni ez a csak fideszesekből álló testület. Mi ezért azt szúrnánk be, hogy a "társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját a Médiatanács nyilvános meghallgatást és a közszolgálati testület véleményezését követően tehesse közzé iránymutatásban". Ezt mindenképp indokoltnak látjuk, amikor a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény is a civil társadalom ellenőrzésére, illetve az ő véleményüket megjelenítendően hozta létre a társadalmi szervezetekből álló közszolgálati testületet. Így indokoltnak látjuk, hogy amikor a Médiatanács egy iránymutatást alkot, akkor velük is egyeztessen. Elfogadhatatlan számunkra, hogy ezt önök - egyelőre legalábbis bizottsági szinten - leszavazták. Bízunk benne, hogy ezt még tudjuk orvosolni akár bizottsági módosítóval, akár plenárison való szavazással. Tehát ezért is beszélek ezekről a javaslatokról, mert nem adtuk föl még a küzdelmet.
A következő, hogy a Médiatanács mit minősíthet - az ajánlás 12. pontja foglalkozik ezzel - a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménnyé. Itt eddig az volt a definíció, hogyha a hazai közönség körében kiemelkedő érdeklődésre tart számot. Túl azon, hogy ezt egy újabb mondattal precízebben megfogalmaztuk, mert azért egy ilyen fontos kérdést ennyire a Médiatanácsra bízni azért felelőtlenség és felületesség lenne, azt gondolom, azért beemeltük azt is, hogy nemcsak a hazai, hanem a határon túl élő magyar közösség körében kiemelkedő érdeklődésre számot tartó eseményeket is kiemelt jelentőséggel bíró eseménnyé lehessen nyilvánítani.
Megértem, hogy az eddigi jogi és egyéb szóhasználatban eddig ezek nem voltak jelen, de próbáljuk megszokni, hogy most itt egy új időszámítás elkezdődött azért, megjelent a Jobbik is itt a parlamentben, mi ezeket már nem hagyhatjuk szó nélkül, és legyenek szívesek már az előterjesztéseikben is, ha megtörtént már a nemzeti összetartozásról szóló emléktörvény elfogadása is, akkor ezeket a gyakorlatban is érvényesíteni.
Itt mutatkozik meg a nagy különbség a kormányoldal és a nemzeti ellenzék között, hogy önök csak a preambulumban tudnák le, mondjuk, a kereszténység eszmeiségét vagy a Szent Korona-tant, mi viszont szeretnénk, hogyha a normatív részben is áthatná a mindennapok jogalkotását is. Így például lesz még erre egészen konkrét javaslatunk is, Pörzse Sándor képviselőtársam fog a Jobbik programjában egy nagyon pikáns javaslatot erre megfogalmazni.
Azonban én továbbmennék egy szintén nagyon érdekes ügyre, ugyanis ki kell mondani, hogy az ajánlás 17. pontjában tulajdonképpen önök még egy jobb módosító javaslatot benyújtottak a mi, általános vitánkban elhangzott javaslatunkra. Precízebben is még tovább fokozták, hogy legalább 40 százalék kell legyen - ez a szó is indokolt, hogy legalább 40 százalék legyen - a magyar zenei művek aránya a rádiókban. Azt is átvették egy az egyben, amit mi egyébként hamarabb nyújtottunk be módosító javaslatként is, hogy a másik korlátozás ne csak az elmúlt három év magyar zenéire vonatkozzon, hanem az elmúlt öt évre vonatkozzon, hiszen vannak olyan zenekarok, amelyek nem ennyire termékenyek, hogy feltétlenül háromévente kiadnak egy új albumot. Tehát értjük annak az indokoltságát, hogy a magyar zenekiadó ipart is fel kell lendíteni, azonban ez az öt év is szerintünk elegendő.
Itt egy kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtottunk a mai napon, ugyanis szükségesnek tartottunk beemelni egy negyedik pontot is, méghozzá azt, hogy törekednie kell a magyar könnyű- és komolyzene minél szélesebb körű megismertetésére, bemutatására, tekintettel a hallgatói igényeket megjelenítő Mahasz-listákra és YouTube-statisztikákra is. Azt gondoljuk, hogy ez a két mérőszám, ami alapján fel lehet lépni például a zenei kiegyensúlyozottság érdekében is. Erről még nem nagyon esett szó, pedig vezessük be ezt a fogalmat, hogy zenei téren is kiegyensúlyozott zeneszolgáltatást kellene nyújtani a rádiókban.
(21.50)
Micsoda dolog az, hogy Mahasz-listavezető lehet egy Kárpátia, egy Hungarica, és nem játssza ezeket a zenéket egyik kereskedelmi zenei tévé vagy rádió sem! Ugye, ez elfogadhatatlan. Vagy említhetnénk FankaDelit, akinek sok millió kattintása van a YouTube-on az ő csodálatos klipjeire, még a rap világából is, nagyon nagy igény volna rá, az látható, mégis a rádiók, a tévék kitiltották, amióta politikai és nemzeti meggyőződéséről tanúbizonyságot tett. Tehát ezért így köteleznénk, és bízunk benne, hogy önök is támogatják azt, hogy ne lehessen kirekeszteni olyan népszerű zenekarokat, amelyek egyébként akár a Mahasz-listák, akár a YouTube-statisztikák alapján láthatóan nagyon nagy népszerűséggel rendelkeznek.
Továbbmennék az ajánlás 21. pontjára, itt egy kiskaput láthatunk, amit ráadásul nemhogy meghagytak, hanem önök vezettek be. Tehát szép dolog az, hogy előírnak az eredeti törvény 20. és 21. §-ában különbözőféle szép kvótákat. De micsoda dolog az, hogy azt mondják, hogy azok a médiaszolgáltatók, amelyek egyszerre többféle csatornán nyújtanak médiaszolgáltatásokat - itt is elég tágra hagyták azt a bizonyos 35 százalékos küszöböt, amely jelenleg senkit nem érint -, tehát ha egyszerre akár több csatornával rendelkezik egy szolgáltató, akkor az összesített műsoridők átlagában kellene csak ezeknek a kvótáknak megfelelni. Ami természetes, hogy elfogadhatatlan, hiszen azt nem mondhatja az RTL Klub, hogy megvásárol majd valami kis zsebtévét, ahol éjjel-nappal például nyomja a magyar zenéket, de például a sokkal nézettebb, 15 százaléknál is komolyabb nézettségi aránnyal rendelkező RTL Klubon viszont nem teljesíti ezeket a kvótákat.
Tehát nagyon bízom benne, hogy annak ellenére, hogy leszavazták ezt a módosító javaslatunkat, meghagyták ezt az előre gyártott kiskaput ezeknek a nyilvánvalóan nagy multicégeknek. Bízunk benne, hogy ezt még azért meg tudják fontolni, és akár bizottsági javaslatként még ezt tudjuk orvosolni.
Szintén benyújtottunk egy kapcsolódó módosító javaslatot, tehát erről még fog szavazni a bizottság, a bizottsági ajánlás 32. pontjára. Ugyanis azt el tudjuk fogadni, hogy itt egy kicsit precízebb megfogalmazást bevezettek az egyik felében, de a másik felében pedig lehetőséget biztosítanának arra, amely tiltás az eredeti javaslatban is kitűnő formában benne volt, hogy a dokumentumfilmek esetében, amelyek nem haladják meg a 30 percet, ott ne lehessen reklám. Most önök azt mondják, hogy lehessen mégiscsak, ezt a tiltást kiszednék. Mi nem tartjuk indokoltnak ezt. Mert egy dokumentumfilmet, ha már ilyen rövid dokumentumfilmről van szó, általában nem úgy szerkesztenek, mint egy hosszú filmet, ahova beépítik akár már eredetileg a vágás lehetőségét. Tehát itt a nézőket meglehetősen kizökkentené, és különösen egy dokumentumfilm megértését, felfogását, azt gondoljuk, nehezítené. Tehát nem tartjuk indokoltnak, hogy még egy félórás dokumentumfilmet is reklámokkal tűzdeljenek meg.
Az ajánlás 37. pontja a következő, amiben nagyon helyesen kimondják, hogy egy jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltató más magyarországi médiaszolgáltatótól legfeljebb 20 százaléknyi híranyagot vagy tudósítást vehet át, tehát rákényszerítik, hogy legyen azért saját hírszerkesztőség is, ha már összevonják a közmédiumok hírszerkesztőségét, legyen valamiféle verseny. Ez nagyon helyes, de arról megfeledkeztek, és nagyon sajnálom, hogy miután figyelmeztetjük önöket, leszavazzák, csak azért, mert mi javasoljuk ezt, a Jobbik, hogy a külföldi médiaszolgáltatóktól se lehessen átvenni korlátlan terjedelemben, természetesen itt is egy 20 százalékos limitet szükségesnek tartunk, hogy ne csak a világ híreiről tudósítsanak. Mi megértjük azt, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, de hát a kereskedelmi médiumoknak azt tudjuk üzenni, hogy az élet nem habos torta, be kell számolni akármilyen keserűséggel, saját hírszerkesztőséggel ezekről a területekről.
Itt lesz két nagyon pikáns javaslatunk, amelyeket Pörzse Sándor képviselőtársam fog ismertetni; én továbbmennék az ajánlás 112. pontjára. Illetve, bocsánat, hogy sorrendben haladjak, van két nem saját javaslat, amivel kapcsolatban kérdést szeretnék föltenni az előterjesztőhöz, és remélem, nemcsak a zárszóban, hanem, hogy itt vita is kialakulhasson, már itt válaszol.
Az első az ajánlás 48. pontjára irányul, ugyanis egymondatos indokolás szerepel egy olyan módosító javaslathoz, amelyben 37 módosítás van. Tehát 37 módosító javaslathoz egymondatos indokolást fűztek, ez meglehetősen, hát házszabályellenes is, de most nem ezen szeretnék lovagolni. De azon mindenképp, hogy itt egy olyan ijesztő pont van, amely azt mondja ki, ha jól értelmezem, hogy nem lehet médiaszolgáltatási jogosultságot szerezni a jogosultság megvásárlásával. Ugye, ez eddig nem volt tiltott, most önök megtiltatnák, hogy ha valaki, mondjuk, nyert egy frekvenciát, és a későbbiekben nem kíván, nem tud élni vele, azt értékesítse, természetesen ugyanúgy a pályázati előírásoknak megfelelő módon, az előírásoknak megfelelően használva föl azt a műsorszolgáltatási jogosultságot. Nagyon úgy tűnik, hogy önök ebbe is bele akarnak szólni, hogy ne tudjon még akár vásárlással sem szerezni például egy kirekesztett Jobbik vagy ahhoz közel álló, általa megjelenített társadalmi erő, ami nyilvánvalóan egy komoly társadalmi igényt lefed. Tehát hogy ennyire ki akarják rekeszteni nemcsak a közmédiumokból, de most már a kereskedelmi területről is az ellenzéket, ez számunkra elfogadhatatlan, ezért ezt a kérdést legyenek szívesek megválaszolni itt a vita során.
A másik kérdésem pedig szintén, hogy mi a célja az ajánlás 84. pontjában megfogalmazott módosító javaslatnak, mert hogyha itt valójában csak arról van szó, hogy a Magyar Rádió és más helyi, önkormányzati rádió frekvenciáit ne kelljen újrapályáztatni, akkor ezt el tudjuk fogadni, viszont hogyha nem erről van szó, akkor itt azért ez kérdéseket felvet számunkra. Tehát ebben mindenképpen választ várnék.
És akkor valóban térjünk rá a 112. ajánlási pontunkra, ez pedig - amit már jeleztünk az általános vita során - az egyik legfontosabb: nem tudjuk elfogadni azt, hogy jelentős befolyásolási erővel rendelkező médiaszolgáltatónak csak a 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatókat nevezzék. Mi azt mondjuk, hogy ezt a küszöböt legalább 5 százalékra - bár szívem szerint inkább 0,5 százalékra - kellene levinni, hiszen látható, hogy a komolyabb követelményeket az előterjesztő javaslata már csak ezekre a bizonyos jbe-médiaszolgáltatókra ír elő. Tehát miután látható, hogy ráadásul egyre inkább sokszínűsödik, pluralizálódik a médiapiac, ezért szükséges, hogy ezt a 15 százalékos küszöböt lejjebb vigyük.
Mivel további javaslataim is vannak, ezért ismételten szót fogok kérni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés