BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sport stratégiai ágazat. Ezt nemcsak a kampányban ígértük, ahogy a településeket járva különböző sportvezetőkkel találkoztunk, vagy éppen önkormányzati első emberekkel egyeztettünk arról, hogy a településükön mi a legfontosabb szempont, és milyen előnye lehet annak, ha egy településen aktív sportélet van, milyen kihatásai vannak ennek a társadalmi kohézióra, milyen pozitív előnyei vannak az ifjúság nevelése terén, illetve milyen előnyei származhatnak az egészségügynek a sport általi prevencióból.

A sport stratégiai ágazat maradt a kormányprogram elfogadásakor is, a kormányprogramban is meghatározott rész foglalkozik ezzel a fejezettel. A nemzeti együttműködés kormányának eddigi intézkedéseiben jól nyomon követhető, hogy ez nemcsak választási ígéret volt, hanem erre a kormány a kormányzás időszakában is komoly hangsúlyt helyez. A kormányzás átvételét követően, gyakorlatilag az új parlament megalakulásával egyidejűleg jómagam, Szalay Ferenc képviselőtársam, Csizi Péter és Soltész Miklós államtitkár úr egy közös törvényjavaslatot terjesztettünk a Ház elé, amely egy forradalmian új, áttörést jelentő támogatási rendszert hivatott képviselni, és amelyet nagy többséggel szavazott meg a parlament is. Ez az adótörvény olyan értelmű módosítása volt, amelynek következtében a Magyarországon bejegyzett vállalkozások társasági adójuknak 70 százalékát kiemelt csapatsportágak támogatására fordíthatják.

Ennek a törvényjavaslatnak bizonyos részei már azóta hatályba is léptek, így a sport kifehérítését, átláthatóságát célzó adójogszabályok a foglalkoztatás terén: ma már minden sportoló az ekho szabályai szerint adózhat. Reményeink szerint ezzel megszűnhet az az áldatlan állapot, miszerint a sportolók különböző marketingszerződésekkel, bújtatott támogatásokkal kerülnek kifizetésre, ami egészen odáig még rendben is volna - nyilván eltekintve ennek a költségvetést érintő káros hatásáról -, amíg a sportolók rendszeresen megkapják a fizetésüket. Azonban abban a pillanatban, amikor vitára kerül sor az egyesülettel, nincs hova fordulniuk, hiszen nincs mögöttük egy olyan tisztességes szerződés, amelynek jogi úton akár érvényt szerezhetnének. A sporttal összefüggő adótörvények egyeztetési folyamata az Európai Bizottság asztalán van, és reményeink szerint jövő évben hatályba léphet, ezzel 15-20 milliárd forint nagyságrendű többletforrás áramolhat majd a sporttámogatásokba.

A sport stratégiai ágazat, ahogy említettem. Ennek érdekében az elmúlt nyolc év beváltatlan sportpolitikai ígéreteinek és az előző kormányok hibáinak korrigálására a Sport XXI. nemzeti sportstratégiában megfogalmazott, de sajnos végre nem hajtott szervezeti-finanszírozási rendszerek átalakításának kezdeti lépéseként 2011-ben, úgy is, mint a 2012-es londoni olimpia előtti utolsó teljes felkészülési évben, kiemelt jelentőséget képvisel a sport. Ezért azt gondoltuk, hogy a törvényjavaslat, amely a Ház elé benyújtásra került, stratégiai jelentőségű lépésként visszaadja a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai és jogi önállóságát, az olimpiai felkészülésre szánt állami források feletti rendelkezés jogát, valamint egyes más, kiemelt stratégiai jelentőségű, a sport fejlesztését célzó és azt szolgáló állami támogatások elosztására vonatkozó mozgásteret.

A nemzeti együttműködés kormánya a jelen törvényjavaslat elfogadását követően olyan helyzetbe kívánja hozni a Magyar Olimpiai Bizottságot mint köztestületet, amely méltó kompetenciával bír a sporttámogatások elosztása terén. A Magyar Olimpiai Bizottság égisze alá tartozó és köztestületként működő szervezeti rendszer megerősítésre kerül. Ma, mint képviselőtársaim is nyilvánvalóan tudják, öt köztestület látja el a sport irányítását, amelyek törvényi felhatalmazással bírnak olyan állami feladatok ellátására, amelyeket a jogszabály rájuk testál.

Gyurcsány Ferenc minisztersége alatt jelentősen megcsonkította a Magyar Olimpiai Bizottság jogosítványait, a 2004-es sporttörvény módosításával gyakorlatilag utazási irodai szintre minősítette vissza ezt a százéves múltra visszatekintő testületet. Nyilvánvaló, ebben a lépésben súlyos politikai érvek állhattak csak ez érvek mögött, hiszen erre semmilyen szakmai indok vagy nemzetközi példa nem szolgált célul. Nyilvánvaló szándéka lehetett az akkori kormánynak az, hogy azt a népszerű és köztiszteletben álló olimpiai bajnokot, aki több mint egy évtizede irányította már akkor is a Magyar Olimpiai Bizottságot, megpróbálja ellehetetleníteni, és egy puccs előkészítésével a pozíciójából eltávolítani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Reményeink szerint a nemzeti együttműködés kormánya fölállását követően ez a rémséges időszak elmúlik, és végre egy új, pozitív, fejlődéseket támogató kormányzati időszak következik. A Magyar Olimpiai Bizottság az elmúlt nyolc évben nem rendelkezhetett az olimpiai felkészüléssel összefüggő állami támogatások teljes vertikumáról, csupán dönthetett a több transzferen át közvetített, a finanszírozási csatornák különböző rendszereiben felpuhult és karcsúsított, a Magyar Olimpiai Bizottság részére a költségvetés által meghatározott források felhasználásáról.

A jövőben ezek a többcsatornás rendszerek megszüntetésre kerülhetnek. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat azt a lehetőséget kínálja, hogy a köztestületek összeolvadásával egy, az elosztásról a többi köztestülettel nyilván egyeztető és a források felosztásának egységes elvét képviselő javaslatok kerülhessenek majd a parlament elé. Nem lesz közös javaslattétel a MOB-ot megillető támogatások felosztási elvének meghatározására az azóta megszüntetett Nemzeti Sporttanács által, amelyet - megjegyzem - sem a korábbi, területet felügyelő miniszter, sem maga a miniszterelnök egyetlenegy alkalommal sem vett figyelembe.

(1.10)

A fentiekkel ellentétben az új sportpolitika által a jelen törvényjavaslat részéről kínált koncepció szerint ugyanakkor világos szakmai elosztási elvek, sportszakmai prioritások mentén meghozott szakmai döntések finanszírozhatósága válik lehetővé. A parlamentnek nem lesz más feladata, mint meghatározni azt a költségvetési tömeget, amely a sport fejlesztését szolgálja. Emellett a források felosztására vonatkozó döntést társadalmasítva megteremti azt a lehetőséget, hogy a civil szféra szakmailag egyeztetett álláspontja szerint és az alapján történjék a források felosztása. A törvényjavaslat a transzparencia érdekében garanciális szabályként tartalmazza, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság mint felelős, erős szakmai jogosítványokkal bíró köztestület dönthessen a költségvetési törvényben részére tételesen meg nem határozott, de alapforrásokat biztosító, a kiemelt szakmai feladatok finanszírozását szolgáló kérdésekben, és folyósítsa is ezeket a megítélt támogatásokat.

Ha megnézzük a nemzetközi példákat, jól látható, hogy más nemzetek már jóval előttünk járnak ebben a kérdésben is. Ha megnézzük Németország vagy Franciaország példáját, jól látható mindkét nagy országban, nyugodtan nevezhetjük őket sportnagyhatalomnak is, már régóta létrejött az egycsatornás finanszírozás. A korábban működött több köztestület vezetése rájött arra, hogy együtt sokkal hatékonyabban és költségtakarékosabban tudják működtetni azt a rendszert, amely a sportra szánt összegek felosztásáról gondoskodik.

Nézzük, mik az előnyei ennek az egycsatornás finanszírozási rendszernek! Jóval egyszerűbb és olcsóbb lesz, mert kisebb az adminisztráció, nem kell minden köztestületnek önálló apparátust fenntartania, egy apparátus képes arra, hogy lekezelje ezeket az igényeket. A kevesebb köztestület szorosabb egyeztetési mechanizmust igényel, hiszen a civil szféra valamennyi vertikumának részt kell vennie a felosztási döntések meghozatalában. Kisebb mértékű kormányzati szerepvállalás kell a támogatási döntésekhez, hiszen mint mondtam, a parlament meghatározza azt a keretet, amely sporttámogatásokra igénybe vehető, de a támogatások elosztását már a civil szféra határozhatja meg. Ezzel megvalósul a régóta és sokat hangoztatott elv, a sportra szánt támogatások elosztásának társadalmasítása. Jóval rövidebb egyeztetési folyamatra van szükség, hiszen nem kell az öt köztestülettel külön-külön a kormánynak egyeztetnie, hanem egy egységes döntési javaslat érkezik a források felosztására. Ezzel nemcsak a döntések gyorsulhatnak fel, hanem a kifizetések is, amelyek az elmúlt évben jelentős problémákat okoztak folyamatosan.

A normatív támogatások helyett át lehet térni végre a műhelytámogatások rendszerére, amelynek terve a Magyar Olimpiai Bizottság és az egyéb köztestületek tekintetében már szintén régóta fennáll. E javaslatok meghallgatására azonban eddig megértő fülekre a kormányzat részéről nem találtak.

Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat elfogadásával tehát biztosítható lesz az, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság mint felelős köztestület, átadott állami feladatként megvalósítsa azon feladatkört, hogy a MOB az olimpiai felkészülés és egyéb, a költségvetési törvényben világosan meghatározott prioritást élvező sportszakmai feladatok támogatásában jelentős szerepet vállaljon. Ezzel a kiemelt sportszakmai jelentőségű döntések állami támogatásának kérdése úgy biztosítható, hogy az elmúlt évek rendszerével ellentétben a döntések társadalmi hátterének, jelentőségének fontossága sokkal hatékonyabban hangsúlyozható.

Nyilvánvaló az, hogy ez a törvényjavaslat megnyitja a lehetőséget arra, hogy az egycsatornás finanszírozás megvalósulhasson. Önmaga azonban ezt nem képes beteljesíteni. Ehhez a költségvetés módosítására is szükség van. A költségvetési törvény tárgyalásának jelenlegi szakaszában, miután a mai napon indul a részletes vita második szakasza, van lehetőség arra, hogy módosító indítványokkal a sporttörvény módosítása által megnyitott lehetőségeket meg is valósítsuk. Erre készen állunk. Olyan költségvetési törvénymódosító indítványt fogunk a parlament elé beterjeszteni, amely lehetővé teszi a különböző költségvetési sorok összevonását és azoknak a forrásoknak a Magyar Olimpiai Bizottság részére történő átformálását, átforgatását, amelyekről most a sporttörvény a lehetőségeket megnyitja. Ilyenek lesznek a versenysport támogatásának a forrásai, ilyen lesz a sportegészségügy rendszerének támogatása, ilyen lesz a különböző sportszövetségek működési támogatásának a forrása, ilyenek lesznek a diáksport- és szabadidősport-források is.

Azt gondolom, hogy önmagában a sporttörvény módosítása és a költségvetési törvény sem elegendő ahhoz, hogy hosszú távra garantálja a rendszer működőképességét. Szükség van arra, hogy a 2006-ban elfogadott nemzeti sportstratégia, amelynek elvei a sportszakmai és a társadalmi egyeztetés során jól körülhatároltak voltak, azonban ebből a stratégiából ebből az időpillanatig gyakorlatilag semmi sem valósult meg, ennek a stratégiájának az újradolgozására van szükség és egy olyan új, közös, nemzeti konzultáción nyugvó sportstratégia parlament elé terjesztése, amely 2011 és 2020 között meghatározhatja a sport fejlesztési irányait. Szükség van egy új sporttörvényre is, amely reményeink szerint jövő májusban a parlament elé kerülhet, és amely szintén a nemzeti sportstratégia időszakára meghatározhatja azokat a jogszabályi kereteket, ami egy stratégia sikeres megvalósításához szükséges.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra kérem önöket, hogy támogassák azt a törvényjavaslatot, amely a sport egycsatornás finanszírozásának a lehetőségét a jövőben biztosítja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu