DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az asztalunkon lévő javaslat tartalmáról beszélnék, mindenképpen el kell mondanom, amit az alkotmányügyi bizottságban többen is elmondtunk, hogy az alkotmánymódosítások sorában most ismét megjelent először az alkotmányügyi bizottság, majd utána a parlament asztalán egy olyan módosítási javaslat, amelyhez legalábbis ambivalens a kormány viszonya, és a hét végén ismerhettük meg annak a tartalmát.

(23.30)

Olyan erőltetett menetben hozza az alkotmánymódosításokat vagy olyan tempóban - most már, ha jól számoltam, nyolcadikat vagy kilencediket - ez a kormánytöbbség, ami egyszerűen az alkotmány esetében, de hozzáteszem, más törvények esetében is elfogadhatatlan. Miközben az alkotmány-előkészítés folyamata zajlik, az új alkotmány előkészítésének folyamata, a koncepció előkészítése, ahol stabilitásról beszélnek a kormánypárti képviselők, egészen mást csinálnak. Stabilitásról beszélnek Salamon elnök úr és mások is a nyilvánosság előtt, hogy milyen fontos az, hogy egy alkotmány stabil legyen, hogy milyen értéket hordoz a stabilitás; írják jobb kezükkel az alkotmánykoncepciót, a bal kezükkel meg hetente alkotmánymódosítást hoznak a Ház asztalára. Ez elfogadhatatlan.

Nem véletlen, hogy a kormánypárti alkotmányügyi bizottságból egyetlenegy jogász képviselő sincs itt. Nem véletlen, hogy a kormány itt nem szólal meg. Elég kínos egy ilyen ügyet elvállalni, és bizonyára nagyon jó oka kell legyen Rogán képviselő úrnak, hogy egy személyben ennek a felelősségét itt elvállalta.

Mi az, ami most előttünk van? Az expozéból is és az előző hozzászólásból is kiderült, hogy ez az alkotmánymódosítás felhatalmazná a médiahatóságot, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, egészen pontosan annak elnökét, és Szalai Annamária rendeletalkotási jogát emelné be az alkotmányba. Ha most itt csak szűken jogászkodnának, akkor akár mondhatnánk azt is, hogy ez rendben van, hiszen jogszabályalkotásra csak az alkotmány adhat felhatalmazást, de ennek azért erős szépséghibáját képezi az a tény, hogy a korábbi törvényekben már utaltak erre a rendeletalkotási jogra, és most jutott eszükbe, hogy ezt az alkotmányban is meg kell alapozni. Ez felületességre, kapkodásra utal, és sem az alkotmánymódosításnak, sem egyéb törvények módosításának nem tesz jót.

Az autonóm közigazgatási szervek jogalkotási kérdése egyébként egy fontos kérdés, amiről tágabb összefüggésben is érdemes lenne beszélni. Szóval, szerettem volna itt a reményemet kifejezni, ez volt az első gondolatom, hogy kifejezzem abbéli reményemet, hogy majd az új alkotmány megalkotásánál lesz erről mód normálisan beszélni, hogy az autonóm közigazgatási szervezetek jogalkotási lehetőségéről és ennek szabályozásáról mit gondoljunk, milyen feltételek mellett kell vagy lehet ilyen felhatalmazást adni, de aztán rájöttem, hogy ez egy nagyon naiv megközelítésnek tűnhet. Hiszen az eddigi folyamat egyáltalán nem azt bizonyította, hogy bármit is meg lehet komolyan szakmai, szakmapolitikai alapon beszélni ebben a folyamatban. Jól látszik az, hogy ez azért egyes jogászkollégáinknak is problémát okoz az alkotmányügyi bizottságban, hiszen az az egymásnak ellentmondó álláspont, amire az előttem hozzászóló is utalt, az alkotmányügyi bizottságban nagyon világosan kiderült.

Itt ugyanis az előterjesztő személyes jelenlétének hiányában Cser-Palkovics András alelnök úr adta elő ezt az indítványt. Alelnök úr egy mondattal ezt elintézte, hogy írásban minden ott van előttünk, és nem érvelt különösebben, nem tartotta fontosnak, hogy meggyőzze a képviselőket arról, hogy ennek mégiscsak van valamilyen háttere, vagy a kormánypárti többség legalábbis ott áll e szándék mögött. Majd ezt követően a szavazásnál is kiderült, ami persze nem példa nélküli, tehát nem úgy akarom ezt itt most előadni, mintha ez skandalum lenne, de kiderült, hogy a kormányoldal sem egységes ebben a kérdésben. Tekintélyes jogászkollégák, képviselőtársak a kormánykoalícióból ellene szavaztak ennek a javaslatnak; és nagyon világosan elmondta Répássy államtitkár úr, hogy bár a kormánynak nincsen még álláspontja, majd ezt valamikor kialakítja, de ő személyesen nem ért egyet, és sorolta az ellenérveket.

Azt gondolom, hogy kellene erről komolyan beszélni, hogy van-e olyan szabályozási igény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, amelyet egyéb jogforrással nem lehet elvégezni. Van-e olyan szabályozási igény, mint mondjuk, a Magyar Nemzeti Banknál, amelynek mint autonóm közigazgatási szervnek, igenis, hogy van szabályozási létjogosultsága? Ez az erről folyó vitákban komolyan megérvelésre is került, de ezt ennél a tárgykörnél Répássy államtitkár úr is megkérdőjelezte, és azt mondta, hogy legelőször is arra a kérdésre kell majd választ adni, hogy mi az a szabályozási tárgykör, amit nem tud egyéb jogforrás elvégezni, és emiatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének ilyen rendeletalkotási jogot kellene biztosítani az alkotmányban. Tehát azt gondolom, hogy nagyon sok olyan nyitott kérdés van, aminek megválaszolása nélkül nem lehet komolyan foglalkozni ezzel a kérdéssel.

És végezetül hadd olvassak föl egy idézetet az egyik hetilapból, ahol is L. Simon László nyilatkozza azt arról beszélve, hogy a tiltakozó sajtóorgánumok kissé eltúlozták vagy elkapkodták a véleményüket az új médiaszabályozással kapcsolatban, hiszen egy sor módosító indítványt nem vesznek figyelembe, így például rendeletalkotási jog nem kerül a médiahatósághoz, marad a kormánynál - mondta L. Simon László. Tehát túl azon a zavaron, amelyet az alkotmányügyi bizottságban érzékeltük, jól látszik ez a nyilvánosság előtt is, hogy valami más szándék van emögött, valami olyan vita húzódik meg emögött, aminek a valóságtartalmát, a valódiságát nem rakják ide az asztalra, nem tisztelik meg azzal az Országgyűlést, hogy megismerjük azt, hogy milyen média- vagy egyéb hatalmi vetélkedés a kormánykoalíción belül okozza ma azt, hogy itt tárgyalja az Országgyűlés ezt az alkotmánymódosítást, Fidesz- és KDNP-oldalról alkotmányügyi bizottsági tagok nélkül, a kormány megszólalása nélkül, tökéletesen komolytalanul. Ez nem vállalható.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu