DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én igyekszem a Rogán képviselőtársam által kijelölt keretek között maradni, és akkor megkímélném őt is és a tisztelt Országgyűlést attól, hogy újra előhozzam, hogy amúgy itt, amit a médiafelügyelettel művelnek és műveltek az elmúlt hetekben, tényleg közép-ázsiai országokat megszégyenítő, sőt továbbmegyek, mert idáig annak idején Kádár János sem vetemedett 1986-ban, hogy például az írott sajtó felett ilyenfajta felügyeletet kreáljon.

Ezt most Rogán Antal megteszi. De mondom, én ebbe most nem szeretnék valóban belemenni, valóban nem erről szól ez az alkotmánymódosítás. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Ezzel az alkotmánymódosítással egyrészt újfent ugyanaz a probléma, mint a megelőző nyolc darabbal, ez a kilencedik alkotmánymódosítás május óta, hogy lehet kinek-kinek az a véleménye a hatályos alkotmányról, ami. Megjegyzem, a Fidesz folyamatosan hazudik itt az Országgyűlés előtt, amikor azt állítja, hogy azért alkotmányozik, mert ezt ígérte az embereknek. Hazudnak, önök ezt nem ígérték meg. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) Én sorozatosan provokáltam önöket, Navracsics miniszter urat is a választási kampányban, hogy álljanak elő a farbával, mit kívánnak tenni a közjogi szerkezettel. Önök hallgattak.

Nyilvános vitán is hallgattak, és nem árultak el egy büdös szót sem. Önök becsapták a választókat, becsapták az országot, nem árulták el azt, hogy önök mit kívánnak tenni a közjogi szerkezettel, nem mondták meg azt, hogy alkotmányozni akarnak. (Halász János: Tévedsz.) Ez egy dolog.

Kettő. Attól függetlenül, hogy adott esetben önök úgy érzik, hogy sürgős szükség van egy új alkotmányra, joguk van ehhez, van kétharmados felhatalmazottságuk, megvan erre a lehetőségük. Így van. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez az igazság.) Így van. De ebben az esetben is, és kiváltképp talán egy konzervatív párt számára a joguralom és az alkotmányosság tisztelete, azt gondolom, mindenek felett áll.

Ha önök úgy jönnek be ide május 14-én a Parlamentbe, hogy függetlenül attól, hogy mit mondtak vagy mint summantottak el a választópolgárok előtt, úgy gondolják, hogy a kétharmados többségükkel bizony súlyos dolgokat meg kell változtatni az alkotmányban, akkor ha valóban a jog uralma és az alkotmányosság tisztelete vezérelné önöket, tehát hogy igen, vannak olyan fundamentumok, amelyeket nem hetenként tologatunk hatalmi érdekeinknek megfelelően, hanem amelyek mindig egy vezérlő csillagként kell hogy vezessék a kormányzat és a parlament munkáját; nos, ha önök valóban ezt gondolnák, akkor május 17-én betoltak volna egy komplex alkotmánymódosítást, még abban az esetben is, ha valóban önök új alkotmányt kívánnak egy-két évvel később adni az országnak.

(23.40)

Nem ezt tették meg; akkor is, államtitkár úr, ha önnek ez nem tetszik.

Önök úgy jöttek ebbe a parlamentbe, hogy semmiféle elképzelésük nem volt arról, hogy rövid távon mit kívánnak az alkotmánnyal csinálni. Nézze meg a jegyzőkönyveket, ha nem hisz nekem! Hetenként összefüggéstelenül, teljesen összezagyvált módon nyújtottak be a pillanatnyi miniszterelnöki intencióknak megfelelően alkotmánymódosításokat. Most nem ez történt? (Halász János: Tévedsz!) Halász államtitkár úr, nem ez történt? (Halász János: Nem!) Ez a kilencedik alkotmánymódosítás. Önök nyolc évig készültek a kormányzásra. Itt hadoválnak arról, hogy a választópolgárok önöknek milyen felhatalmazást adtak!

Mi akadályozta meg önöket abban, hogy összefoglalva egy alkotmánymódosításban idetolják a Ház elé, hogy mit kívánnak megváltoztatni a hatályos alkotmányon? Önök nem ezt teszik. Hetenként bizonytalanítják el a jogrendszert Magyarországon, hetente bizonytalanítják el az Országgyűlést és a magyar polgárokat. Ehhez képest ez az alkotmánymódosítás különösen azért indokolatlan, mert valóban - ahogy Rogán képviselőtársam erre utal - folyamatban van egy alkotmányozási eljárás. Ezt önök kezdeményezték. Önök gondolták ezt, hogy feltétlenül szükséges most meglépni, és lehetőleg még jövő év tavaszáig lezavarni.

Az valóban egy kérdés, hogy szükség volt-e a PSZÁF alkotmányba emelésére. Akkor, amikor ez a vita volt, ez ellen mi sem tiltakoztunk különösebben, mert valóban van egy égető helyzet, mármint ami a lakáshitelesek helyzetét illeti, illetve ezzel kapcsolatban... (Babák Mihály: Csak az!) Babák képviselő úr, én mindig türelemmel végig szoktam hallgatni önt. Elvárom, hogy ezt a tiszteletet ön is megadja végre másnak! (Babák Mihály: Majd ha kijár!) Ebben az esetben, tehát amikor a PSZÁF alkotmányba emeléséről volt szó, nyeltünk egyet, mert úgy gondoltuk, hogy valóban van egy olyan sürgető szükség, amely indokolttá teheti azt, hogy a PSZÁF kapjon az eddiginél erősebb fogakat.

Valóban volt már egy szervezet, nevezetesen a jegybank, amelyre utalt Rogán képviselőtársam, amely egy kicsit hasonló státusú autonóm közigazgatási szervként már a '89-es alkotmányozásban helyet kapott a jogállami alkotmányban. Viszont főleg akkor, ha itt egy új alkotmányozási folyamat indul meg, szerintem éppen annak is itt lehet az ideje, hogy akár a jegybank alkotmányos helyzetét áttekintsük, és egyáltalán nyissuk fel azt a vitát, hogy mit gondolunk autonóm közigazgatási szervekről; mit gondolunk arról, hogy vannak olyan közigazgatási szervek, amelyek gyakorlatilag állam az államban módon tudnak működni, mert a végrehajtó hatalomtól relatíve függetlenek, ugyanakkor kérdéses az, hogy ezeknek az autonóm közigazgatási szerveknek a parlament általi ellenőrzöttsége hogyan fog megvalósulni. Nem pusztán a médiahatóságról beszélek és nem csak a PSZÁF-ról és a jegybankról. Tulajdonképpen innen egy ugrás, hogy akár a Versenyhivatalt is beemelje a jogalkotó az alkotmányba vagy akár a KSH-t is, hiszen még nem is annyira régen a KSH is bizonyos jogalkotási jogkörrel korábban rendelkezett.

Ezt csak azért jelzem, hogy ez egy legitim vita, és ezt lefolytatni éppen hogy egy alkotmányozási folyamatban, egy koncepcionális rendszerszintű vitában lenne helye, hogy azt gondoljuk végig, nem azt, hogy ezzel a médiatörvénnyel mi történik, hanem hogy egyáltalán mit gondolunk az autonóm közigazgatási szervek alkotmányos jogállásáról. Erről kellene beszélni. Az meg, amit Rogán képviselőtársam mondott, hogy ez a rendeletalkotási jogkör csak bizonyos díjak megállapítására van, egész egyszerűen nincs így.

Itt egy alkotmánymódosítás fekszik. Van egy másik törvény, amire éppen a képviselőtársam kért, hogy most ne beszéljünk, a médiatörvény, maga az alkotmánymódosítási javaslat azt mondja, hogy törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki ugyanúgy, mint a miniszterek. Nincsen specifikálva, és nem is lehet nyilvánvalóan ezt így specifikálni. Itt arról van szó, hogy egy olyan hatóságot deklarál kapásból a tervezet 8/B. fejezete, amelynek éppen hogy az a feladata, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettségét a sajtó- és szólásszabadság esetében beteljesítse. A hatályos alkotmány 8. §-a, de az alkotmánykoncepció elképzelései szerint is ez önmagában már egy alkotmányosan visszás helyzetet idézhet elő, hiszen az alkotmány 8. §-a és az alkotmánykoncepció egyébként, amit Salamon elnök úrék előterjesztettek, ezzel nem ellentétes, azt mondja, hogy az alkotmányos alapvető jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg. Ennyiben merőben más a helyzet, mint a PSZÁF vagy éppen a jegybank esetében.

Miután az egész médiahatóságnak éppenséggel az a funkciója, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettségét beteljesítve, és mondom, nem belemenve a médiatörvény minőségébe, alapvető jog gyakorlását segítse elő, biztosítsa, ez rögtön felvet komoly kételyeket azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen jogalkotási jogkör, illetve az alkotmányos intézménnyé avanzsálása a médiahatóságnak nem ellentétes azzal, amit egyébként az alkotmányozó hatalom a 8. §-ban megfogalmazott.

Természetesen, ha alkotmányos szervről van szó, akkor kérdés az, újra felnyílhat önkéntelenül a vita, hogy ez a 9 évre kinevezés helyes-e. Ha egy alkotmányos szervről van szó, akkor újra felmerül a kérdés, hogy miféle kentaur az, amely egyfelől egy olyan szerv, amelynek az elnökét a miniszterelnök nevezi ki, de ugyanakkor mégis egy önálló alkotmányos státusa van. Azt gondolom, az a meggyőződésünk, hogy a végrehajtó hatalomnak azt a fajta egységességét, amely az eddigi alkotmányban is benne volt, a hatályos alkotmányban is benne van, fenn kell tartani. Nem elfogadható az, hogy bizonyos közigazgatási szervek önálló alkotmányos státust kapnak, a vezetőjüket a miniszterelnök nevezi ki, de például nem interpellálhatóak a parlamentben.

Összegezve: én azt látom, hogy ez dogmatikailag, alkotmányjogi szempontból végiggondolatlan, és a hatályos alkotmány, de azt gondolom, az alkotmánykoncepció szerinti előrevetített alkotmány szövetébe be nem illeszthető javaslat. Ahogy azt egyébként Répássy államtitkár úr a bizottság ülésén megfogalmazta, nincsen olyan szabályozási terület, akár az is, amit Rogán képviselőtársam elmondott a díjmegállapítások esetében, amelyet egyébként az adott szakminiszter vagy egyes szakminiszterek, ebben az esetben az erőforrás miniszter vagy az igazságügyi miniszter ne tudna ellátni.

Megjegyzem, ilyenfajta kvázi jogalkotási delegáció már van a jogrendben, hiszen az egyébként általunk bírált szerzői jogi testületek a jogdíj-megállapításokat hasonló módon delegálják a korábbi kultuszminiszter, most éppen az erőforrás miniszter irányába. Csak arra szeretnék utalni, hogy ha a díjmegállapítással kapcsolatban jogalkotási szükségszerűséget érez a médiahatóság, nem látom be, hogy erre miért ne tudna jelzést tenni akár a közigazgatási és igazságügyi miniszter, akár a nemzeti erőforrás miniszter irányába, és akkor ezek a tárcavezetők, ezek a miniszterek a saját rendeletalkotási jogkörükben ennek a díjmegállapítási, szabályozási kényszernek eleget tudnak tenni. Ez nem indokolja azt, hogy a médiahatóságot beemeljük az alkotmányba, és főként nem indokolja azt, hogy a médiahatóság elnökének jogalkotási jogkört biztosítsunk.

De hangsúlyozom még egyszer: lehet legitim vitát folytatni arról, hogy az autonóm közigazgatási szerveknek van-e helyük a magyar alkotmányban - szerintem egyébként nincsenek, de valószínűleg ezt a vitát nem itt kellene lefolytatni -, de ha önök valóban hisznek a jog uralmában, és valóban van tisztelet önökben az alkotmányosság iránt, ami nem önmagában egy papírdarab vagy egy felszámozott törvény tisztelete, hanem egy elv, egy eszme tisztelete, akkor tartózkodnak az olyan lépésektől, hogy ad hoc, pillanatnyi, akár szakmai, akár hatalmi érdekektől vezérelve, az alapvető vitákat le nem folytatva emelgessenek be intézményeket az alkotmányba, és rakosgassák - mint egy sakktáblán a figurákat - a jogalkotási jogköröket a különböző autonóm és kevésbé autonóm közigazgatási szervek között. Én leginkább arra szeretném felkérni a képviselőtársamat, hogy gondolja végig az értelmét ennek a törvényjavaslatnak.

(23.50)

Higgye el, hogy nem pusztán kukacoskodás, amikor azt kérjük egyébként többen ebben a parlamentben, hogy várjuk meg az alkotmányozási folyamatot, és abba illesztve folytassuk le ezt a vitát, és vonja vissza ezt a javaslatát.

Az a kérés, hogy várjuk meg az alkotmányozási folyamatot, nem pusztán valamiféle gáncsoskodása ennek a nagy ívű média-jogalkotásnak, amit önök voltak szívesek fölvillantani az elmúlt hónapokban, hanem pusztán az az elv vezérel akkor, amikor erre kérem önt, hogy ne önmagában egy hatóságot, egy szabályozási területet ragadjunk ki, hanem általában véve gondolkodjunk az autonóm közigazgatási szervek alkotmányos jogállásáról. Ha nem ezt tesszük, akkor rengeteg szervetlen résszel lesz tele az új alkotmány is, és ez a leendő alkotmány időtállóságát és később a ligitimitását is alááshatja.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu