LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Valljuk be, olykor egy-egy nagy pártban előfordul, hogy az egyik klikk hülyét akar csinálni a másikból. Kétségkívül ilyenkor nagyon nehéz a szemlélő dolga, mert nem tudja pontosan, hogy a lobbicsoportok hogyan harcolnak egymással. Igen, ez zsenánt, még ha nem is szereti ezt a szót a számból hallani Kósa képviselő úr. Csak most is valami ilyesmiről lehet szó, figyelve ennek a történetnek - van-e rendeletalkotási joga Szalai Annamáriának vagy nincs - a különböző etapjait. Magam úgy gondolom, lehet, hogy túlkombinálva a dolgot, hogy valamilyen anyagi természetű intrika van, köztudomású pletyka a médiában, hogy az alap mindenható vezetőjét Simicska úrnak sikerült odadelegálnia, és nem az az ember lett az alap vezetője, akit Szalai Annamária elnök asszony akart volna.

Lehet, hogy emiatt, lehet, hogy más miatt folyik itt szemlátomást egy-két hete a kötélhúzás arról, hogy lehet-e Szalai Annamáriának rendeletalkotási joga. Kövessük egy picit az állomásait ennek a történetnek! Az első állomás még hetekkel ezelőtt: Cser-Palkovics képviselő úr már jóval korábban bead egy olyan módosító indítványt, hogy legyen rendeletalkotási joga a médiahatóság elnökének. Úgy tűnik, hogy Szalai és ismeretlen, X. Y. lobbiellenfele között 1:0 a meccs állása Szalai Annamária javára.

(0.10)

Ámde jön a második fázis: visszavonatják Cser-Palkovics képviselő úrral ezt a bizonyos indítványt, mégsem lesz rendeletalkotási joga Szalai Annamáriának. 0:1 a meccs állása az ismeretlen másik lobbi javára. De nincs vége a meccsnek. Elkészül a törvény. Három fideszes képviselő jegyzi azokat a törvényszövegeket, amelyeket idézett itt még a módosítók előtti korszakból Mandur képviselő úr. Mit ád isten, a törvényszövegbe bekerül - több helyen, nem egy helyen - Szalai Annamária rendeletalkotási joga. Úgy tűnik, hogy egyenlítés történt, és ismét Szalai Annamária vezet a meccsben. De nem, mert közben kiderül, hogy az éppen csak két hete elfogadott jogalkotási törvényben nincs rendeletalkotási joga a hatóság elnökének. A labda visszapattant a másik lobbi térfelére. De ezzel nincs vége a történetnek. Egyes fideszes képviselők beadnak módosító indítványt még a törvényhez, amiben módosítják a most elfogadott jogalkotási törvényt úgy, hogy mégis legyen Szalai Annamáriának rendeletalkotási joga. Innentől a labda pattogása követhetetlenné válik.

Semmi baj, mert közben a Fidesz másik szárnya jelentkezik, és Simon képviselő úrék - úgy, ahogy Mandur László elmondta - ellenmódosítókat adnak be, pontosabban kapcsolódó módosítókat, és kiveszik azt a pontot, hogy a pénzbüntetésekről és egyéb tarifákról legyen rendeletalkotási joga. Megint a másik lobbi áll győzelemre. De megint nincs vége a meccsnek, mert szerencsétlen Rogán képviselő úr - nem lebecsülni akarom, inkább empatizálni vele -, nyilván nem azért, mert olyan rengeteg ideje van polgármesterként és bizottsági elnökként, és nyilván nem egyszer csak éjjeli magányában eszébe jut, hogy beadna egy alkotmánymódosítást. Nem, megint a másik lobbi jön előre, és jön az alkotmánymódosítás, a lex Szalai, hogy igenis legyen neki rendeletalkotási joga. De nem, ez sem a történet vége. Az alkotmányügyi bizottságban megszólal a kormány képviselője, és bizony nem ilyen időbeli, hogy de ez nincs elfogadva, meg az nincs elfogadva, hanem többek között tartalmi érvekkel - amit Lamperth Mónika már volt szíves felidézni - azt mondja, hogy ezt aztán mégse, az van Szalai Annamáriának, de nem rendeletalkotási joga. Most itt tartunk. Végül Navracsics Tibor miniszter úr döntetlent hirdetett, tudniillik ő a közleményében azt közölte, hogy lehet majd Szalai Annamáriának rendeletalkotási joga, ha vár tavaszig, mert ezt majd csak az új alkotmányba lehet bevenni.

Én csak arra kérem a tisztelt képviselő urakat - de nem őket, mert őket ugráltatják, hanem a kormány igen elfoglalt jelen lévő képviselőit -, hogy mondják meg: ez a vége, ez a döntetlen? Tehát lesz rendeletalkotási joga Szalai Annamáriának, csak tavaszig kell várni a körmünket rágva, hogy ezt a jogot megkapja, vagy esetleg még a különböző lobbik egy-két szerencsétlen fideszes képviselőből elég nehezen eljátszható szerepet alakító színészt formálnak, és majd újabb és újabb módosítók módosítójával kiderül, hogy kinek is van rendeletalkotási joga a média területén?

Könyörögve kérem valamelyik államtitkár urat, hogy mondja meg, mi a vége a meccsnek, és addig ne gyötörjék szegény Rogán képviselő urat, ne gyötörjék szegény Cser-Palkovics képviselő urat, ne gyötörjék szegény Simon képviselő urat, hogy egymásnak ellentmondó - hogy mondjam csak? - csacsicskánál csacsicskább módosító indítványokat adjanak be, mert - és ez a hozzászólásom komoly vége - lehet egy pártban egymást kinyírni, valljuk be egymás között, minden pártban láttunk már ilyet, mindnyájunknak van ebben gyakorlata, de az alkotmányt nem szoktuk eszközül használni. Van, ahonnan ki is zárnak a frakcióból, de most ne menjünk ebbe bele. Mondom, ilyen még a legjobb családban is előfordul, hát még a nem olyan jó családokban! A dolog lényege mégiscsak az, hogy ezekre a párton belüli kisded politikai játszmákra mindeddig egyetlen párt sem használta fel az alkotmányt. Nagyon kérem, hogy ezt az elkövetkezendőkben se tegyük!

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu