DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Összesen hét módosító indítványt nyújtottam be, ezek közül egyről már beszéltem a délelőtti időszakban, erre nem térnék vissza. A másik öt indítványom rokon jellegű, ezért együttesen fogom kommentálni, ismertetni, de előtte engedjék meg, hogy eszükbe idézzem, a magunk eszébe, emlékezetébe idézzem Cséfalvay államtitkár úrnak a múltkor tett kijelentését. Idézte Thomas Mannt: "Mélységes mély a múltnak kútja." Az előbbi percekben is ez a gondolat aktuálissá vált ezekben a polémiákban, de az én indítványaim is tulajdonképpen erre vezethetők vissza, ugyanis én nem akarok mélyet meríteni ebből a kútból, csak 2009-ig szeretnék visszanyúlni, időben így függnek össze a kérdések, éspedig a következő miatt.

A 2009. esztendőről szóló zárszámadást, amit a kormányszövetség képviselői, valamint az MSZP frakciója nagy egyetértésben elfogadott, és ezzel felmentette a kormányt, mármint az előző kormányt a gazdálkodás felelőssége alól, ennek ismeretében időnként nekem furcsa is hallgatni ezeket a visszamutogatásokat arról az oldalról - hát ha elfogadták a zárszámadást, akkor inkább előre kellene tekinteni, és nem hátrafelé. De nem ez a mondókám lényege, hanem az, hogy ebben a 2009-es zárszámadásban számos szálat nem varrtunk el, nem varrtak el önök, akik megszavazták a zárszámadást.

Az Állami Számvevőszék 52 intézményt, 52 pénzügyi beszámolót auditált a szakma szabályai szerint, további 59-et pedig a minisztériumok belső ellenőrzési szervezeti egységei. Tehát összesen 111 olyan pénzügyi beszámolóra került sor, olyan pénzügyi beszámoló volt a zárszámadásban auditálva, amiről a Számvevőszék jelentést tett. Ez egyébként nem sok sajnos, sokkal többet kellene auditálni, de így is sok beszámoló fönnmaradt a rostán. 10 olyan intézményi beszámoló volt 2009 után, ami elutasító záradékot kapott a Számvevőszék részéről, további 16 pedig korlátozott minősítést kapott. Ez azt jelenti a szakma szabályai szerint, hogy itt valami nincs rendben. Én ezek közül csak azzal a tízzel foglalkozom az indítványaimban konkrétan is, ahol nem varrtuk el a szálakat.

Kérem szépen, miután önök elfogadták a 2009-es zárszámadást, ezek után én megkíséreltem Bödecs Barna kollégámmal egy határozati javaslatot benyújtani, illetve be is nyújtottuk a javaslatot, de hát már megszoktam az elmúlt fél esztendőben, hogy ezt csípőből nem fogadta el már az általam vezetett bizottság sem, pedig reparálni kell a hibákat azért, mert jelentős hibák vannak a beszámolóban, azokat rendbe kell tenni. Vagy új beszámolót kell készíteni, vagy a régi beszámolóban a hibákat ki kell javítani, oda kell adni ismét az auditornak, aki jelentést tesz a parlamentnek, hogy most már, kérem, aztán rendben van, szavatolom, hogy a pénzügyi beszámolók hitelesek. Ez nem történt meg.

Miután a határozati javaslatunkat nem fogadta el a bizottság, nem nyújtotta be, pontosabban a Ház sem fogadta el, ezért levélben fordultam az államháztartásért felelős miniszterhez, Matolcsy úrhoz, kérdezvén tőle, hogy ezek után mégis mit gondol, mit kíván tenni, itt vannak ilyen, még megoldatlan problémák. Korrekt módon válaszolt; azt gondolom, a levelet nem ő írta, aláírta végül is. Ez egy semmitmondó levél, tehát nesze, semmi, fogd meg jól. Nem fogom önöket azzal untatni, hogy fölolvasom a levelet, mert elég fárasztó lenne, de hemzseg a nyelvtani középfoktól. A köztársasági elnökünk nagy híve a szép magyar nyelvnek. Én örülök ennek, hogy ő ezt ilyen fontosnak tartja.

Megalapozottabban, átláthatóbban, ellenőrzöttebben. Ugye, a középfok mindig kevesebb, mint az alapfok. "Kiemelt szándékunk, hogy értelmezhetőbb közpénzügyi jogszabályokat alakítsunk ki." Hát, ilyen választ kaptam, tisztelt képviselőtársaim, meg egy olyan ígérvényt, hogy az ellenőrzési szakterület önálló koncepcióban fog majd megformálódni. Itt meg egy déj vu helyzetbe kerültem, mert 2001-ben az akkori Fidesz-kormánynak volt egy nagyon lelkesítő határozata, amelyben átfogó, mindenre kiterjedő, komplex, hatékony ellenőrzési rendszert ígért, azt egy év után visszavonta. Azóta se tudom, hogy mi történt vele.

Tehát ígéretek vannak a miniszter úr levelében, de sajnos ezek messze nem elégítik ki a szakma követelményeit, ezért én arra vetemedtem, hogy öt olyan fejezetet, amely fejezetben vannak azok a pénzügyi beszámolók, amelyekről az ellenőrző szervek elutasító záradékot adtak, tehát öt ilyen fejezetet - a fő számokon belül természetesen - olyan módon próbálok megmozdítani, hogy egy kisebb-nagyobb összeget céltartalékba helyezni, céltartalékba helyezni mindaddig, amíg ezek a beszámolók, amelyekről beszéltem, nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy hitelesíteni lehet ezeket.

(16.50)

Addig a céltartalék ott marad. Én senkitől sem akarok elvenni pénzt, támogatást sem kérek senkitől, de szeretném, ha a közpénzekkel kapcsolatban Magyarországon végre egyszer már javuló helyzetről beszélhetnénk és nem csak ilyen siralmas állapotokról, mint amelyeket a 2009. évi zárszámadás tárgyalása, majd az elfogadása mutatott. Ehhez kérném az önök támogatását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu