SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Alapvetően más tárgyban készültem hozzászólni, de ha megengedik, az előző vitához szeretnék én is néhány gondolattal csatlakozni. Mégpedig azzal, hogy úgy vélem, nem vitatható el az, amit szocialista képviselők itt többen is elmondtak, legutoljára Kolber képviselő úr, hogy az elmúlt években igen sok autópálya és főút épült. A probléma ezekkel az, hogy többségükben rossz műszaki színvonalon, másrészt drágán. Azt, hogy drágán, nem nehéz belátni, hiszen ha összevetjük akár a szomszédos országokban épülő autópályák árait, akkor láthatjuk, hogy nálunk másfél-kétszeres árba került 1 kilométer autópálya megépítése. Hogy a szakmai színvonallal baj volt, arra kiváló példa, talán állatorvosi ló lehet az M6-os autópálya, amit gyorsan márciusban át kellett adni még a parlamenti választásokat megelőzően, utána több helyen beszakadt. De még ez sem lehet olyan nagyon nagy probléma, mivel PPP-konstrukcióban épült, a kivitelező, szolgáltató majd saját költségén helyreállítja a hibákat. Bár azért elég bosszantó volt beszakadt autópályán közlekedni.

De ami legfőképpen a szakszerűtlenséget mutatja, az az, hogy úgy épül meg egy autópálya, hogy átszalad térségeken. Úgy gondolom, nem az a feladata és szerepe egy autópályának, hogy áthaladjon egy-egy térségen, hanem az, hogy bekapcsoljuk azokat a településeket, amelyek mellett elhalad, így tudja területfejlesztő hatását kifejteni az autópálya. Na most, az M6-os autópálya ebben féloldalasra sikeredett, egyrészt azért, mert több meghatározó település bekötése elmaradt. Elmaradt például Mohács bekötése, ami Baranya megye egyik meghatározó települése, és továbbra is ugyanazon a kanyargós, balesetveszélyes és szintbeli különbségekkel terhelt úton lehet megközelíteni, amelyen eddig. A másik, ami probléma, hogy Pécsre rávezették a forgalmat, ahelyett, hogy egy elkerülő utat építettek volna, így egy csődületet okozva Pécs egyik meghatározó kerületében.

A harmadik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy az autópálya Magyarországon a Duna mellett halad, és elmulasztották a Duna túloldalán lévő településeket bekötni az autópályába. Ilyenformán az autópályába befektetett forrás, pénz csak féloldalasan hasznosul akkor, ha a Dunán nem lesznek 20-25 kilométerenként hidak, és a másik oldalon lévő települések nem lesznek bekapcsolva ebben a közlekedési vérkeringésbe.

De akkor maradnék a továbbiakban az eredeti elképzelésemnél. A mai napon már többen beszéltek a sport támogatásáról és jelentőségéről, elsősorban a tömegsport és a versenysport összevetésében. Én egy kicsit más megközelítésben beszélnék róla. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok feladatává teszi a helyi sport támogatását. A sportról szóló 2004. évi törvény megállapítja a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, így például az önkormányzat fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit, biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. Nem kis feladat ez; aki fenntart oktatási és sportlétesítményeket, az tudja, tudhatja.

Ennek ellenére az önkormányzatok sportcélú támogatása az utóbbi években évről évre csökkent, olyannyira, hogy a szocialista kormány az utolsó évében gyakorlatilag megszüntette a sportnormatívát, eltemetve azt az úgynevezett településigazgatási, kommunális, sport- és közművelődési összevont normatívába. Ez egy olyan méretű településnél, mint például a 20 ezer fős Mohács, mindösszesen 38 millió forintot tett ki. Elképzelhető, hogy ebből mennyi forrás jutott a különböző igazgatási, kommunális, sport- vagy közművelődési feladatokra. Egy-egy területre nem elegendő ez a forrás, így összevontan a feladatok ellátására 38 millió forint évente. A 2011. évi költségvetés tervezete szerint ugyanez a tétel ugyanerre a településre 55 millió forint a 38 millió forinttal szemben. Ez sem lesz elegendő természetesen minden feladat ellátására, de azért látható, hogy jóval több.

A magyarországi sportlétesítmények 90 százaléka jelenleg önkormányzati tulajdonban van. Erre szeretném felhívni a figyelmet. Azt gondolom, ez egy megdöbbentő szám, hogy a sportlétesítményeink döntő része az önkormányzatok tulajdonában van, a mi feladatunk ezek fenntartása, működtetése, és ezzel kínlódunk már évek, évtizedek óta. Örömmel látjuk, hogy a 2011. évi költségvetés külön forrást tartalmaz az önkormányzati tulajdonban lévő, az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, például az iskolai testnevelést biztosító létesítmények felújítására, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő, a diák- és utánpótlás-nevelést szolgáló sportlétesítmények felújítására. Erre már csak azért is szükség van, mert a kormány az általános iskolákban a 2011-2012-es tanévtől bevezeti a kötelező mindennapos testnevelést. Az elmúlt két kormányzati ciklusban mindig csak beszéltek a kötelező mindennapos testnevelés bevezetésének szükségességéről, de konkrét intézkedés nem történt.

A sok esetben rendkívül elhasznált sportlétesítmények felújítása azért is elengedhetetlen, mert a kormány célja, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon, ennek érdekében a költségvetés-tervezet megháromszorozza a szabadidősport céljaira fordítható források nagyságát is. De hogy legyen hol sportolni, a tevékenység színtereit is fejlesztenünk kell. Ezért is örömteli, hogy az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására szolgáló fejezet 5 milliárd 121 millió forintot tartalmazott eredeti előirányzatként, amelyhez Kósa Lajos módosító indítványával további 1 milliárd 250 millió forint társult. Igaz, ez a debreceni nagyerdei stadion fejlesztésére, az UEFA versenyrendszerébe tartozó nemzetközi labdarúgó-mérkőzések lejátszására teszi alkalmassá ezt a stadiont, illetve a helyiek életminőségének javulásához járul hozzá. Reméljük, hogy a fennmaradó források és a következő évek hasonló jellegű forrásai majd más önkormányzatok hasonló jellegű településeinek ilyenfajta fejlesztését lehetővé teszik.

A sport- és turizmusbizottság módosító indítványára növekedett a sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-nevelésével összefüggő feladatokra szánt forrás 2,2 milliárd forinttal. Az MLSZ sportlétesítményeinek, biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak támogatására szolgáló célra is további 960 millió forint lett előirányozva. Ezekkel elérhetővé válik a kiemelt utánpótlás-nevelési központok akadémiai rendszerű fejlesztése, az utánpótlás-nevelés, kiemelten a legnagyobb tömegbázissal rendelkező labdarúgás utánpótlás-nevelése alapvető strukturális megújításra kerülhet. Cél, hogy szakmailag ellenőrzött, eredményorientált, átfogó fejlesztés valósuljon meg. A sportlétesítmények összehangolt biztonságtechnikai fejlesztésével a nézőtéri erőszak visszaszorítása, illetve megelőzése, ezzel a nézőszám növelése is a cél.

Befejezésül az objektivitás jegyében szeretnék még néhány további tényt kiemelni a költségvetésből, ami eddig már hideget is, meleget is kapott. Az önkormányzatok 2011-ben összességében a korrigált bázishoz képest 4,5 százalékkal, mintegy 48 milliárd forinttal több forrásból fognak részesülni költségvetési támogatás gyanánt. Igaz, ebben benne van néhány nagyobb, elsősorban a fővárosban megvalósuló fejlesztés támogatása is. De ugye, az előző kormányok 2006 óta közel 300 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, évről évre csökkent az önkormányzatok finanszírozása, a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásainkat évről évre csökkentették, nemcsak reálértékben, hanem nominálértékben is. Bosszantó volt azt látni és azt tapasztalni, hogy ésszerűsítünk, racionalizálunk, összevonunk, elbocsátunk, ugyanakkor ezen tevékenységünk eredményét a központi költségvetés évről évre lenyúlja.

A 2011. évi költségvetésben egyszerűsödik, racionalizálódik az önhiki, és a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása című támogatásra 2011-től alanyi jogon mindenki pályázhat majd, még a megyei önkormányzatok is, ugyanakkor szigorú kizárási feltételek lesznek, az elbírálás objektívebbé válik.

(13.40)

Az elmúlt évek kormányzásai alatt az Állami Számvevőszék folyamatosan kritizálta a korábbi támogatási gyakorlatot. (Dr. Lamperth Mónika: Most már nem fogja.)

Örömteli az is, hogy az önkormányzati bizottság módosító javaslatára ez a forrás, ez a keret, ez a fejezeti tartalék 5 milliárd forinttal tovább nő.

Az önkormányzati fejezet 1134 milliárd forintot tartalmaz, pontosan tükrözi a korábbi kötelezettségeket, illetve a korábbi kötelezettségek megszűnő hatását, az Állami Számvevőszék véleménye alapján végre számításokkal alátámasztva.

2011-től ésszerűsödik és egyszerűsödik a települések jövedelemkülönbség-mérséklési támogatása. A számítás alapja nem a rengeteg problémát okozó becsült adóerő-képesség lesz, hanem a korábbi, lezárt évi tényadó lesz. Az Állami Számvevőszék évek óta jelezte már, hogy nem ért egyet a korábbi gyakorlattal, ennek megfelelően a 2011. évi költségvetési javaslatban szereplő szabályozási elvet üdvözlendőnek találta.

Az adóerő-képesség közötti hatalmas különbségek mérséklését szolgálja egyébként a távközlési szolgáltatók, az internetszolgáltatók adóztatásának megváltoztatása is, ami azt jelenti, hogy az adóalapjukat és az adójukat az árbevétel keletkezése helye szerint kell megosztania, nem pedig a telephelyük szerint. Úgy vélem, többen emlékeznek rá, hogy jó néhány évvel ezelőtt szintén az önkormányzatok kezdeményezésére az energiaszolgáltatók iparűzésiadó-alapjának a megosztása megváltozott, szintén azon elvek alapján, hogy ahol az árbevételük keletkezik, ott fizessenek adót. Most tovább sikerült ebben a dologban lépni, úgy véljük, egy igazságosabb adóztatás felé, ugyanakkor szeretném jelezni, hogy vannak még ezen a téren további tennivalók. Vannak olyan szolgáltatók, akár a Volán-társaságok vagy akár a Magyar Posta, és még lehetne sorolni, amelyeknek szintén keletkezik akár a kistelepüléseken árbevétele, amely alapján adófizetési kötelezettségük keletkezhet, és keletkezik is egyébként, csak nem a kistelepülésekre jut, ahonnan az árbevételük származik.

A költségvetésben a gyermekek napközbeni ellátása előirányzat 1,1 milliárd forinttal nő, a nehéz helyzetben lévő családok segítségeként az ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés normatívája 4,6 százalékkal emelkedik, azaz 65 ezer forint/fő/évről 68 ezer forint/fő/évre emelkedik.

A helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásai között nevesítetten egyes szociális feladatok támogatása előirányzat a korrigált bázishoz viszonyítva 10 százalékkal nő, azaz a jövedelempótló támogatások, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az adósságcsökkentési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az óvodáztatási támogatás, ezek mind 10 százalékkal nőnek.

A vis maior tartalékra 8 milliárd forintot, az előző évinek több mint hétszeresét tartalmazza a javaslat, igaz, a determinációkkal együtt, hiszen ebben az évben több olyan vis maior esemény következett be, amelyeknek a rendezése áthúzódik a következő évre.

A már korábban is érvényesülő, társulást ösztönző elemek erősödésével folytatódik az önkormányzatok közös feladatellátásának szorgalmazása. Szeretném ismételten ezt a mondatot kiemelni vagy hangsúlyozni: tehát már a korábban is érvényesülő, társulást ösztönző elemek erősödésével folytatódik a közös feladatellátás szorgalmazása. Úgy gondolom, hogy ez üdvözlendő a másik oldalról is. Tehát a többcélú kistérségi társulások támogatása 3,5 milliárd forinttal, azaz 11,9 százalékkal emelkedik, elsősorban a 8. melléklet szerinti oktatási normatívák növekedése miatt.

Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására megfelelően magas összegben tartalmaz forrást a javaslat. Ez azt jelenti, hogy sikeres uniós pályázatok esetén az önerő hiánya nem lesz akadálya a fejlesztések megvalósításának. Itt is az objektivitás érdekében el kell ismerni, hogy az EU-s önerőalap már korábban is működött, és az előző kormányzatok idején is lehetett ezen keretre pályázni.

Az előző kormányok az elmúlt években közel 300 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól. Ez a hatalmas összeg nyilvánvalóan nem kompenzálható egyetlen év alatt, de a kormány legfontosabb feladata jelenleg a gazdaság stabilizálása. Az önkormányzati területet érintő jelentős, pozitív változás, hogy a költségvetési elsőkörös módosítási javaslatok elfogadása után összességében 17,3 milliárd forinttal több jut a helyhatóságoknak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu